Előszó | V |
A keleti földségi csoport északi földrészei. | |
Általános helyzet | 1-24 |
Ázsia fölfedezésének történelme | 1 |
a) Az ókor ismerete Ázsiáról | 2-5 |
b) A középkor | 5-9 |
c) Az újkor fölfedezése | 9-24 |
I. Ázsia physicai leírása. | |
Ázsia világhelyzete | 24-31 |
Ázsia körrajza | 31-55 |
Ázsia plasztikája és folyórendszerei | 55-79 |
Ázsia eleje. | |
1. A szir arab feltérség | 81-101 |
a) Arábia | 82-89 |
b) A sziriai meszes felsík és Palesztina | 89-101 |
2. Ázsia elejének gyűrött felülete | 101 |
a) Kis-Ázsia | 101-109 |
b) Örmény fennföld | 109-117 |
c) A Kaukázus | 117-124 |
d) A Tigrisz-Eufrát köze | 124-125 |
e) Az eráni felföld | 125-134 |
Ázsia közepe. | |
Általános jellemzés | 134 |
1. Az északi párkányvidék | 135-140 |
2. A Tjan-sán | 140-148 |
3. A Pámir | 148-153 |
4. A Hindu-koh | 153-158 |
5. A Himalája | 159-174 |
6. A karakorum | 174-178 |
7. Tibet és a Kvenlun | 178-194 |
8. A Han-hai és keleti párkányhegyei | 194-201 |
Északi Ázsia. | |
Általános jellemzés | 216 |
Az ázsiai nagy alföld | 202-226 |
a) A Kaspi tenger lefolyástalan horpadtsága | 203-206 |
b) A Balkas és Aral lefolyástalan vápája | 206-210 |
c) A szibiriai alföld s az Ural | 210-216 |
2. Az észak-ázsiai hegyvidék | 216-225 |
a) Közép Szibiria | 206-220 |
b) Keleti Szibiria | 220-222 |
c) Kamcsatka | 222-225 |
Ázsia monszum-vidékei. | |
Általános jellemzés | 225 |
I. Keleti Azsia | 225-254 |
a) Az Amur melléke és a Mandsuság | 226-231 |
b) Nipponi szigetek | 231-239 |
c) Korio | 239-241 |
d) Csina | 242-254 |
?) Északi Csina | 242-248 |
ß) Déli Csina | 248-254 |
II. Déli Azsia | 254 |
a) Hátulsó India | 256-262 |
b) Elő-India | 262-280 |
1. Aryavarta a hindu alföld | 266-272 |
2. Dékkáni feltérség | 272-280 |
3. Szelan sziget | 278-280 |
c) Malézia vagy Sziget-India | 280-295 |
1. A maláji ív | 282-289 |
2. Banda ív | 289 |
3. A Molukkok | 289-290 |
4. Szelebesz és Burna | 290 |
5. A Fülöp szigetek | 291-295 |
Ázsia klimája. | |
Általános | 295-297 |
Klima-vidékek | 297-310 |
a) Ázsia eleje | 298 |
b) A nyugati puszták öve | 298-302 |
c) Északi Ázsia | 302-305 |
d) Csina és Nippon | 306 |
e) Azsia közepe | 305-307 |
f) A forró övbeli Ázisa | 307-310 |
Ázsia tenyészete. | |
Általános | 310-316 |
Ázsia hasznos növényei | 316-317 |
Ázsia állatvilága. | |
Általános | 317-318 |
A paleo-arktikus ország | 318 |
Indiai ország | 319 |
Ausztráliai ország | 319 |
Afrikai ország | 319 |
Ázsiának hasznos állatai | 319-320 |
Ázsia népei. | |
Általános | 320-321 |
Ázsia a földségek anthropogeogr. közepe | 322-328 |
Az emberfajták és a népesség megoszlása | 328-339 |
Államok és vallások elosztsága | 339-344 |
A forgalom | 344 |
Általános | 344 |
Hajózás | 345-347 |
Vasutak | 347-351 |
Karaván utak | 351-352 |
Pénz | 353 |
1. A mongol fajta | 353-368 |
2. Az indoerópaiak | 368-380 |
3. A malájok | 380-385 |
II Ázsia politikai leirása. | |
A földségek politikai megszállása | 386-393 |
Ázsiai Törökország. | |
Általános | 393-397 |
1. Kis-Ázsia vagy Anadoli | 397-445 |
a) Termelése, ipara | 398-404 |
b) Népe, társadalma | 404-424 |
c) Városok és vidékek | 424-445 |
d) Kis-Ázsia szigetei | 445-450 |
2. Török-Örményország | 451 |
a) Földje, termelése | 451 |
b) Népe, társadalma | 451-473 |
c) Városok és helységek | 473-474 |
3. Kurdisztán | 474-482 |
4. A mezopotámiai alföld | 482-503 |
a) Az orzság hajdana és jelene | 485-498 |
b) Városok és helységek | 498-503 |
5. Török Arábia | 503-531 |
a) Termelése, földje | 505-508 |
b) Az ázsiai arabok | 508-515 |
c) Arábia felosztása s a török terület városai | 515-526 |
d) A Szinai félsziget | 526-531 |
6. Sziria és Palesztina általánosan | 534-536 |
a) Sziria népe, politikája | 536-552 |
b) Városok | 552-565 |
c) Palesztina földje, termelése | 565-569 |
d) Palesztina multja s népe | 569-580 |
e) Városok és helységek | 580-602 |
Orosz Ázsia. | |
Általános | 602-605 |
1. Kaukázia | 606 |
a) Földje, termelése | 606-610 |
b) Népei | 610-624 |
c) Városok és helységek | 624-634 |
2. Orosz Közép Ázsia | 634 |
Általános | 634-639 |
Népei | 639-656 |
Gazdasági és közlekedés viszonyok | 656-661 |
Kormányzóságok, városok | 611-688 |
a) Kaspi tartomány | 661-670 |
b) Uralszk és Turgaj | 670 |
c) Pusztaikormányzóság | 670-675 |
d) Turkisztáni kormányzóság | 675-688 |
e) A Pámir | 688-693 |
Hűbéres országok | 693 |
a) Bukharai emirség | 693-706 |
b) Khivai khánság | 706-709 |
3. Szibiria általában | 709-711 |
a) Földje, termelése | 117-713 |
b) Népei | 713-736 |
c) A szibiriai társadalom | 736-747 |
d) Gazdasági helyzete | 747-755 |
e) Szibiria jövője | 755-760 |
Szibiria kormányzóságai | 760-768 |
Tobolszki kormányzóság | 761-762 |
Tomszki | 762-764 |
Jeniszejszk | 764-765 |
Irkuczk | 765-767 |
Jakuczki provinczia | 767-768 |
Zabajkália | 768 |
Az Amur melléke | 770-772 |
Prímorszke | 772-774 |
Angol birtokok. | |
Általános | 774-775 |
1. Angol Arábia | 775-779 |
2. Lakkadivok és Maledivák | 779 |
3. Andamánok és Nikobárok | 779-781 |
4. Szelán (Ceylon) | 781-787 |
5. Az indiai császárság: | |
a) Világhelyzete és megszállása | 787-793 |
b) India népei | 793-798 |
c) A hindu társadalom | 798-826 |
d) India élelmezése, gazdasági viszonyai | 826-865 |
e) India ipara, kereskedelme | 835-842 |
f) India kormányzása | 842-850 |
g) India provincziái és belföldi államai | 850-890 |
Beludsisztán | 850-852 |
Kazsmir | 852-855 |
Csitrál és Dárdu vidéke | 856 |
A Pöndsab | 856-860 |
Északnyugati provincziák | 860-865 |
Bengália | 865-873 |
Asszam | 873 |
Rádsputana | 874 |
Központi India ügyvivősége | 875 |
Központi provincziák | 876 |
Bombay | 878-885 |
Berar | 885 |
Hajdarabad | 885 |
Majszur és Kurg | 886 |
Madrasz | 887 |
Birma | 890 |
6. Maláji télsziget | 900-906 |
7. Hong-kong | 906-910 |
Franzia birtokok. | |
Általános | 910-914 |
1. Birtokok Elő-Indiában | 914 |
2. Indo-Csina | 914-926 |
a) Kocsin-Csina | 921-922 |
b) Kambodsa | 922-923 |
c) Annam | 923-324 |
d) Tongking | 926 |
Hollandok birtokai. | |
Általános | 926-931 |
Dsáva sziget | 931-937 |
Kis Szunda szigetek | 937-938 |
Szumatra | 938-941 |
Burna (Borneo) | 941-944 |
Szelebesz | 944-946 |
A Molukkok | 946-948 |
A portugálok birtokai. | |
Általános | 948-949 |
Birtokok Indiában és Csinában | 949-951 |
Spanyol birtokok. | |
Általános | 951-959 |
Philippini (Fülöp) szig. | 952-958 |
Szulu szigetek | 958-959 |
Független államok. | |
Általános áttekintése Ázsia független államainak | 959-961 |
1. a japáni császárság (Nippon) | 961 |
a) Felülete, multja, történelmi alakulása | 961-965 |
b) Népe és társadalma | 965-987 |
c) Földmívelés, ipar és kereskedelem | 987-995 |
d) Közigazgatás és városok | 1004 |
Formoza | 1004 |
2. Korea (Korio) | 1004-1007 |
Népe és társadalma | 1007-1015 |
Kereskedelm és közigazgatás | 1015-1019 |
3. Csinai birodalom | 1019-1136 |
Általános | 1019-1021 |
Csina világhelyzete és alakulása | 1021-1026 |
Csina földrajzi egysége és gazdaságviszonyai | 1026-1032 |
A csinai nép és társadalom | 1032-1058 |
Kormányzás és honvédelem | 1058-1069 |
Csina föltárása, kereskedelme, ipara | 1064-1070 |
I. A tulajdonképi Csina leírása | 1070-1094 |
a) Csili tartomány | 1071-1078 |
b) Honan | 1078 |
c) Kiang-szu | 1078-1081 |
d) Ngayn-hue | 1081 |
e) Cse-kiang | 1081 |
f) Fukian | 1081-1082 |
g) Kvang-tung | 1082-1086 |
h) Kvang-hszi | 1086 |
i) Kvei-csu | 1086 |
k) Kjang-hszi | 1086 |
l) Hunan | 1889 |
m) Hupe | 1089 |
n) Sen-hszi | 1090 |
o) Kanszuh | 1091 |
p) Szü-csuan | 1091 |
q) Jünan | 1092-1094 |
II. Csina mellékországainak leírása: | |
Általános rajz | 1094-1096 |
a) Mandsuország | 1097-1099 |
b) Mongolorzság | 1099-1105 |
c) Kukunor vidéke | 1105-1107 |
d) Tibet | 1107-1118 |
e) Szin-tsziang vagy a Tjansán vidéke | 1118-1120 |
a) Csinai Turkisztán | 1120-1125 |
b) Ili völgye s a keleti Tjan-sán | 1125 |
c) Dzungárság | 1125-1126 |
4. Himalája államok | |
a) Nepal | 1127 |
b) Bhután | 1127 |
5. Sziámi királyság általában, felülete | 1127-1129 |
Népe és mívelődése | 1129-1133 |
Kormányzat és társadalom | 1133-1136 |
Városok | 1136 |
6. Perzsia | 1137 |
Általános leírása földjének, klimának | 1137-1140 |
A perzsa nép és társadalom | 1140-1153 |
Ipar és kereskedelem | 1153-1154 |
Közigazgatás és hadsereg | 1154-1157 |
Politikai helyzete | 1157-1158 |
Tartományok és városok | 1158-1160 |
7. Afganisztán | 1160-1162 |
8. Független Arábia | 1195 |