Lezárt aukciók


Csarada János, Dr.: A tengeri zsákmányjog elvei a háboruban (dedikált példány)

Tekintettel a semleges hajózásra és kapcsolatban a kalózkodás kérdésével, történeti és elméleti szempontból

Szerző
Dr. Csarada János
Szerzői magánkiadás (Budapest) ,
Korabeli félbőr kötés (Gottermayer) , 224 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-09-15 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1882, Szerzői tulajdona (Franklin-Társulat Nyomdája), XVI p. + 208 p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A tengeri zsákmányjog elvei a háboruban. Tekintettel a semleges hajózásra és kapcsolatban a kalózkodás kérdésével, történeti és elméleti szempontból. Írta: Dr. Csarada János a nemzetközi jog magántanára a Budapesti Kir. Tud. Egyetemen.
A címlap verzóján a szerző, Dr. Csarada János tollal írt, ragasztott címkével kitakart dedikációja olvasható: "... barátjának emlékül a Szerző".
Előszóval, tartalomjegyzékkel és a sajtóhibák jegyzékével kiegészített kötet. A címfedél verzóján a kötészet (Gottermayer N. Könyvkötészet, Budapest) ragasztott címkéje látható. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Korabeli félbőr Gottermayer kötésben lévő példány, feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, ötbordás könyvgerinccel, aranyozott, mintás előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Csarada Nepomuk János Gyula (Nyitra, 1850. május 15. – Budapest, 1923. április 4.) jogász, egyetemi tanár, udvari tanácsos. Tanumányai befejeztével ügyvédként működött, majd 1877-től a magyar királyi kincstári jogügyek igazgatóságánál dolgozott fogalmazó-gyakornokként. Tagja volt a Második Alapvizsgálati Bizottságnak és az Államtudományi Államvizsgálati Bizottságnak. 1891-ben kinevezték egyetemi nyilvános rendkívüli tanárnak, ezt követően októbertől József Ágost főhercegnek római jogi, magyar magánjogi, büntetőjogi, politikatörténeti, diplomáciai és nemzetközi jogi előadásokat tartott.

Előszó

Kegyelmes Ur! A háborút, mint végső esetekben elkerülhetlen védelmi eszközt a nemzetek öntudata a jogosság szempontjából ma még igazolja és fentartandónak itéli. Az örök béke eszménye az ábrándok... Tovább

Előszó

Kegyelmes Ur! A háborút, mint végső esetekben elkerülhetlen védelmi eszközt a nemzetek öntudata a jogosság szempontjából ma még igazolja és fentartandónak itéli. Az örök béke eszménye az ábrándok világába tartozik és a ki annak megvalósítására törekednék, egy elérlhetlen álomkép után sovárogna. Az összes haladás, melyet e részben elérnünk sikerült, a háború czéltalan iszonyainak felismerésére és azon üdvös törekvésre szorítkozik, hogy a hadviselés romboló hatása a jog eszközeivel lehetőleg enyhíttessék. E nemes törekvést megvalósítani, a civilisatió követelményeit positiv jogelvekben kifejezni a nemzetközi jognak feladata. Mert miként az egyes népek csak egy szilárd belső állami jogrend oltalma alatt haladhatnak kitűzött czéljaik felé: úgy az összemberiség haladását is csak egy általános és közös jogrend biztosíthatja. Ez azon egyedüli czél, melynek megvalósításáért a sikernek jogosult reményével küzdeni lehet. A vívmányok, melyeket már eddig is elérnünk sikerült, nem jelentéktelenek. A müveit nemzetek egyetértenek abban, hogy a háború a létező jogrendet megzavarhatja ugyan, de meg nem semmisítheti. Az emberiséget összetartó erkölcsi és jogi kötelékeket a hadviselő felek sem ignorálhatják; a személyiségen alapuló egyéni jogokat az ellenségben is mindenki tisztelni tartozik. Vissza

Tartalom

Előszó V
Tartalomjegyzék IX
Irodalom XIII
I. FEJEZET.
Tengerjogi viszonyok az ó-korban.
1. §. Gyarmatosítás és kereskedelem 1
2. §. Az ó-kori népek harczjoga 10
3. §. Az ó-kori népek zsákmányjoga 18
4. §. Rendszabályok a hajótöröttek védelmére 24
II. FEJEZET. Közép-kor.
1. §. A barbárok uralma a római birodalom területén 29
2. §. Partvetődék joga (droit de naufrage) 33
3. §. Kalózkodás (course maritimc) és a szabadlevelek (lettres de marque, lettres de représailes)
I. Béke idején 43
II. Háború idején 49
4. §. Volt-e semlegesség az ó- és közép-korban 54
III. FEJEZET.
A tengeri zsákmánynak szokásjogra alapitott elvei.
Ellenséges tulajdon semleges hajón, semleges tulajdon ellenséges hajón.
1. §. E megkülönböztetés eredete 59
2. §. A Consolato del mare 61
3. §. A Consolato zsákmányjoga. 62
4. §. Zsákmányügyi bíráskodás 65
5. §. Eltérések a Consolato elveitől 67
6. §. A tengeri zsákmány szokásjogi elveinek állása. Európában a XVIII. század végéig 69
I. Francziaországban 69
Az 1681-ik ordonnance 69
Az 1744-ki réglement 74
Az 1778-ki ordonnance 74
II. Spanyolországban 75
III. Angliában 75
Egy nemzetközi per Anglia és Poroszország között. (A «sziléziai kölcsön» ügye) 78
A hétéves bábom szabálya (Rule of the seven years war) 83
Hübner «De la saisie des bâtiments neutres» 85
7. §. A halászbárkák kiváltsága 86
IV. FEJEZET.
A tengeri zsákmánynak szerződésekre alapított elvei.
1. §. Szabad hajó, szabad áru; ellenséges hajó, ellenséges áru 92
2. §. Az európai államok szerződései a zsákmányjog tekintetében a XVII. és XVIII-ik századokban 97
I. Franoziaország szerződései 97
II. Anglia szerződései 98
III. Hollandia szerződései 100
3. §. A fegyveres semlegesség. 1780 103
Lampredi a fegyveres semlegességről 108
4. §. A franczia forradalom háborúja 110
5. §. A második fegyveres semlegesség 116
6. §. A zsákmányjog elvei Amerikában 119
V. FEJEZET.
A tengeri zsákmányjog reformja.
1. §. Anglia magatartása a krimi háborúban 121
James Reddie a semlegesek és a hadviselő felek jogairól 122
Ellenészrevételek 126
Angliának intézkedései a semleges hajózás és ezzel összefüggő viszonyokat illetőleg a krimi háború idején 132
Ezen intézkedések méltatása 139
2. §. A párisi békecongressus reformja 142
3. §. A kalózkodás kérdése és annak eltörlésére czélzó intézkedések 145
4. §. Publicisták a kalózkodásról 153
5. §. A kalózkodás kérdése Amerikában 158
6. §. A légújabb reformmozgalmak VI. FEJEZ167
VI. FEJEZET.
A tengeri zsákmányjog a nemzetközjogi irodalomban.
1. §. Régi iskola 176
Albericus Geutilis 176
Hugo Grotius 178
2. §. Grotius után következő régibb elméletek 180
Justinus Gentilis 180
Bynkershoek 181
Wolff Keresztély 182
Vattel Imre 183
Moser János Jakab 184
Georges de Martens 185
Klüber 186
James Kent 186
Nikolaus Tetens 188
3. §. Ujabb irók a tengeri zsákmányjog fentartása mellett 190
Théodore Ortolan 190
Hautefeuille 194
Phillimore Robert 195
Lorimer 197
4. §. Ujabb irók a tengeri zsákmányjog ellen 199
Oppenheim 200
Heffter 201
Bluntschli 202
CauchyJenö 203
Zárszó 206 Vissza
Tétel sorszám:
073

Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
28.100 Ft Licitek száma: 32



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!