Előszó. | 7 |
I. Bevezetés. Az árja, latin és más fajelméletek. Luschan birálata. A fajtheoretikusok véleménye a zsidók fajiságáról. A két Renan. Az aszsimiláns alátámasztók. A zsidóság fajiságának vizsgálata. | 9-11 |
II.A Természettudományi alapfogalmak. | |
A faj fogalma embernél és állatnál. Az embertan módszerei. Leszármazásatan. Darwinizmus és Lamarchkizmus. Szerzett és öröklött tulajdonságok átöröklődése. Weisman, Ribot, Le Dantec, Brown-Sequard nézete ill. kisérlete. Összeegyeztetés. Atavizmus. Mendel f. törvények. | 11-14 |
III. A zsidók anthropologiai jelei. | |
a) Testszin, koponyaalkat. Történelmi visszatekintés. Lombroso vizsgálata. Hillel, Zollschan nézete. Nystrőm kisérlete. Birálat. A termet. Stat. adatok. | |
b) folytatás. Az Orr. Zsidó orr-e a sasorr? Az általános szépségideál és ellentéte. Az ajkak. Az arckifejezés. Hermann Ottó nézete. A széfárd nők szépsége. Chamberlain hódolata. | 14-19 |
IV. A zsidóság élettani jelei. | |
Általános rész. A termékenység és annak hanyatlása, statisztikai adatokkal. A csökenés oka. Az asszimiláció és az utánzási ösztön. Gazdasági okok. A hozományvadászat, mint megforditott természetes kiválasztás. Az alacsony halálozás mint ellensulyozó faktor. A menstruáció. A nyelv. A szag. Van-e jellemző zsidó szag? Fortunátus szentenciája. Köpködés. Shakespeare a zsidók élettanáról. | 19-23 |
V. A zsidóság kórtani ismertető jelei. | |
a) Általános rész. A fajok biologiai különbségei. Beschan meállapitása. Az immunitás kérdése. Az anyagcsere betegségei. A cukorbaj és ás alkati betegségek. A fertőző betegségek. Történeti rész és statisztika. Az immunitás okai. Hoppe véleménye. Birálat. A beltenyészet. A rákbetegség. Betillon véleménye és statisztikája. A méhrák. | 23-28 |
b) A szembetegségek. Kötőhártyagyulladás. A glaucoma (,,zöld hályog"). Recehártyagyulladás. Családi elbutulásos vakság. Vakság általában és szinvakság. Jakobs nézetének tarthatatlansága. | 28-29 |
c) Ideg- és elmebajok, érzéki fogyatékosság. Általános rész. Müködéses és szervi idegbajok. Elmbetegek statisztikája. Neuraszthénia és hystéria. Tabes, paralyzis, epilepsia. Oppenheim, Reymond és Charcot tapasztalatai. A zsidóság idegességének főbb okai. Az öngyilkosság. A vallási fanatizmus hozzájárul-e a zsidók idegességéhez? (Heppner.) Az antiszemitizmus és az asszimiláció, mint a zsidó psyché kettéhasadásának okai. Szép Ernő ,,Lila akáca". Pogromok és uszito plakátok. A foglalkozás, mint egyik főtényező. Az átöröklöttség. Kollarits megállapitásai az idegesség és terheltség, valamint öngyilkosság összefüggéséről. A ghettó positiv eugeniájának árnyoldala. A beltenyészet és rokonházasságok. Sexuális okok. Az öngyilkos psychéje. A zsidók abstinenciája és okai. Józanság és teljes absztinencia. | 29-40 |
d) Bőrbajok és más betegések. | 40-41 |
e) A zsdók életkora stat. adatokkal. Mortalitás. A mortalitás okai. Billing észlelete. | 41-43 |
VI. Az általános zsidó typus. | |
Ribot, Judt és Nicolucci véleménye. | 43-44 |
VII. A faj egysége. | |
Egységes-e a zsidó faj? Történelmi bizonyítékok. Az asszimiláció és eszközeinek, a vegyes házasságok és áttéréseknek volt e befolyása a zsidó faj összetételére? | 44-46 |
VIII. A zsidóság psychologiája. | |
Általános rész. Az objektiv psychologia most van kialakulófélben. A zsidók értelmessége. Gyakorlati és elvont értelem. Oksági tényezők. A szellemesség és szellemetesség. A képzettársitás. Burber definiciója a keleti ember motorikusságáról. Emlékezet. Fantázia. A zsidók mythologiája, népmondái és legendái. Az Aggadah, Midrás és Chaszidizmus. Népdal szemelvény. combinátiós képesség. Az akarat. Tépelődés. Szemelvény Agnon novellájából. A zsidó őnguny és élc. A zsidó psyche önállósága. | 46-57 |
IX. A zsidóság ethikája és világnézete. | |
a) Optimismus és pesszimizmus. Oksági kapcsolat érzéke. Kozmikus világnézet. Sophokles, Voltaire és a Prédikátor könyve. A zsidóság több uralkodó eszméi. A szeretet tanának fejlődése. Szociális törvényhozás. Az emberélet sérthettlensége. A páthosz. | 57-62 |
X. Vádak a zsidóság ellen. | |
b) Folytatás. A zsidóság elleni vádak és azok vizsgálata. Alkotó-e a zsidó néplélek? Bizonyitékok. Talentum és zseni kérdése. Nordau definiciója és alkalmazása a zsidóságra. Szellemi és gazdasági követités. Egyistenhivő-e a sivatag? | 62-65 |
c) Folytatás. A zsidó jelleme. A jellem definiciója. A parazitizmus vizsgálata. Destructiv-e a zsidó? A bünügyi statisztika tanulságai. A parvenüség, modortalanság, tulhangosság kérdése. A kétféle alkalmazkodás. Ribot és De Candolle erkölcsi jellemzése a zsidóságról. | 66-73 |
XI. A zsidóság kulturértéke. | |
A tehetség és faji összefüggés. A lelki átöröklés mikéntje. Semon engramm elmélete. Az ösztönös cselekedetek ,,beirott" volta. ,,Az ösztön a faj emlékezete". Fabre kisérletei. Schopenhauer és mások példái. Megöregedhetnek-e a fajok. China és Japán. A disszociáció veszélye. Az asszimiláció. | 73-76 |
XII. Összefoglalás. | |
Az eddigi fejtegetések eredményeinek pontokba foglalása. A zsidóság vizsgálatának paradoxszerű eredményei. | 76-78 |
XIII. A therápia. | |
A regenerálás módjainak kijelölése. Visszatérés a természetes viszonyokhoz. Csk a nagyarányu kolonizáció segithet. Palesztina visszahatása a visszamaradt zsidóságra. A zsidó psyche szanálása. Itthoni kötelességek. | 78-83 |
1. Irodalom. | |
A zsidóságot érintő, minden főbb témakörnek dióhéjba fogott bibliografiája. | 84-87 |
2. Mümellékletek. | |
Néhány jellemző zsidó typus. | 89-96 |
3. Függelék. | |
I. A magyarországi zsidóság néhány fontosabb számadata, különös tekintettel Budapestre. | 97-101 |
II. A zsidóság néhány világstatisztikai adata, az asszimiláció eredményeinek feltüntetésével. | 101-118 |
4. Hirdetések. | 119-120 |