Aukciós tétel adatai
Budapest. 1938, Budapest Székesfőváros Közönsége (Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Bp.), VIII p. + 387 p. + [21] t.: ill., [8] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A pest-budai árvíz 1838-ban. Szerkesztette: Némethy Károly.
A kiadói címfedelet Jeges Ernő tervezte. Egy színes, hártyapapírral védett (Barabás Miklós: A Derra-féle ház, vízfestmény) és 20 fekete-fehér képtáblával, illetve 7 részben kihajtható térképpel illusztrált, valamint Szendy Károly előszavával, a képek és térképek jegyzékével, illetve tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlapon ceruzás jelzet látható. A századik évfordulóra kiadta Budapest Székesfőváros Közönsége, valamint nyomtatta Budapest Székesfőváros Házinyomdája.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, aranyozott könyvdísszel ellátott címfedéllel és könyvgerinccel, az eredeti, feliratozott, színes illusztrációval ellátott, kiadói címfedél megtartásával, hiánytalan állapotban.
"...A könyv megismertet az árvíz történetével, körülményeivel, megrajzolja Pest és Buda életét az árvíz előtt, alatt és után. Beszámol az árvíznek a kor szellemére, művészetére, irodalmára gyakorolt hatásáról és megmutatja, hogyan, miképpen emelte fel ismét fejét a rombadöntött város a szennyes ár után visszamaradt iszaptengerből. Ez a könyv történelmi összefoglalás, de kegyeletes cselekedet is: el nem múló hálakoszorú azoknak, akiket akkori derék viselkedésükért megillet az utókor hálás elismerése. De nemcsak a múltról beszél, hanem a jelenhez is szól és buzdításul szolgál a jövőre. Aki ezt a könyvet olvassa, példát vehet a száz év előtti elődökről..." - (Budapesti Hírlap, 1938. április 17./58. évfolyam/86. szám).
Előszó
Budavára felszabadításával Buda és Pest lassan tért magához a másfélszázados ozmán uralom után, amely idő alatt ki volt kapcsolódva Magyarország és a magyarság életéből. A visszafoglalás után romok és elmaradott állapotok fogadták a két város falai közé visszatérő életet. Buda és Pest Mohács előtti politikai, kulturális és gazdasági jelentőségét csak idők folyamán nyerte vissza. Az ország főiskolája azután évtizedek múlva került Budára, majd az egyre jobban fejlődő Pestre. A lassan erősödő ország gazdasági élete is csak idővel kezdett Pestre központosulni. A politikai élet pedig egyelőre nem is tért vissza falai közé, mert az uralkodó Bécsben székelt, ott voltak a legfelsőbb kormányhatóságok, az országgyűléssel kapcsolatos politikai élet pedig Pozsonyban zajlott le tovább is.
A két testvérváros páratlan földrajzi fekvése lassan leküzdötte a másfélszázados elmaradottságot és a háborúk rombolásait. A Dunamedence központjában fekvő Buda és Pest az élet parancsára központja lett Magyarország kulturális és gazdasági életének is. Önmagától és spontán érvényesült a földrajzi helyzetből folyó belső erő, amikor a két testvérváros magához ragadta a vezető szerepet s a XIX. század első negyedére már irányítója lett az ország fejlődésének. A következő negyed évszázad folyamán a két város fekvéséből fakadó erő a politikai életben is érvényesült, Pest lett a magyar közélet központja.
Vissza