Petőfi Sándor: A királyokhoz (Röplap az 1848-as évekből) (Első röplap formában terjesztett kiadás.)
Papír
, 2 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 32 cm x 22 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-09-15 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Pest], [1848], Landerer és Heckenast, [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első röplap formában terjesztett kiadás. A királyokhoz. Írta: Petőfi Sándor. (Röplap az 1848-as évekből)
A forradalom kitörése után, a magyar országgyűlés küldöttsége elment V. Ferdinándhoz, aki megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket. A király később nem tartotta be az ígéretét, mivel nem hagyta jóvá a jobbágyfelszabadításról és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket. Ennek hatására íródott Petőfi Sándor „A királyokhoz” című éles hangvételű verse. Ezt követően március 30-án tüntetések alakultak ki Pesten, ennek következményeképpen március 31-én V. Ferdinánd jóváhagyta a független magyar kormányról szóló törvényt. Petőfi versét április 1-én kezdték el röplapra nyomtatva terjeszteni két pengő krajcárért (Jelen példány egyike ezeknek a röplapoknak!). A mű országszerte hatalmas felháborodást okozott, mely során nagyot csökkent az ismert költő népszerűsége. Egy jezsuita Nagybányán a szószékről kelt ki a költő ellen. A nagy visszhangot keltő verset Gróf Teleki József erdélyi kormányzó betiltotta Brassóban, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen, majd az erdélyi kancellária följelentést tett és elküldte a szóban forgó költeményt V. Ferdinánd magyar királynak. A király sajtópert akart indítani Petőfi ellen, ezért levelet írt István nádorhoz ezzel kapcsolatban, melynek német nyelvű leirata megtalálható az Országos Levéltárban, tartalma magyarul a következő:
„Kedves Unokaöcsém, Főherceg Nádor! Idecsatolva átküldők kedvességednek, Petőfi Sándortól szerzett „A királyokhoz“ című költeményt, amely a fönnálló alkotmány fölforgatására és a királyi tekintély megsemmisítésére irányul, avégből, hogy erre vonatkozólag az új magyar sajtótörvény szerint az eljárást megindítsa...” – (Népszava, 1935. május 01./63. évfolyam/98. szám)
A nádor az igazságügyminiszternek - aki ebben az időben Deák Ferenc volt - küldte át az utasítást, hogy a sajtótörvény értelmében indítsa meg az eljárást. A pert végül nem indították meg a várható hatás elkerülése érdekében, átirata a levéltárba került, mivel akkor nem hozták nyilvánosságra Petőfi nem tudta, hogy pert akart indítani ellene V. Ferdinánd.
A Petőfi hírnevének köszönhetően feltehetőleg nagy példányszámban kiadott költemény a negatív fogadtatás és a szabadságharc leverését követő retorzió veszélye miatt nagyrészt megsemmisülhetett. Ez az oka annak, hogy a röplap igazi ritkaságnak számít.
Hajtogatott, 32 cm x 22 cm nagyságú, két oldal terjedelmű, hiánytalan, jó állapotú röplap, utólagosan készített, feliratozatlan, kemény papírkötésben.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb, legkiemelkedőbb alakja. A márciusi ifjak tagjaként az 1848. március 15-i események egyik vezéralakja, a forradalom élő szimbóluma volt, a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett. A segesvári csatát követően tűnt el. Költészetében a magyar romantika kiteljesítője, a családi líra, a szerelmi vonzódás, a hitvesi, házastársi szerelem lírai ábrázolója. Tájköltészetében a „puszta”, a magyar Alföld megrajzolója, a „világszabadság” eszményének felvállalója. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.
A forradalom kitörése után, a magyar országgyűlés küldöttsége elment V. Ferdinándhoz, aki megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket. A király később nem tartotta be az ígéretét, mivel nem hagyta jóvá a jobbágyfelszabadításról és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket. Ennek hatására íródott Petőfi Sándor „A királyokhoz” című éles hangvételű verse. Ezt követően március 30-án tüntetések alakultak ki Pesten, ennek következményeképpen március 31-én V. Ferdinánd jóváhagyta a független magyar kormányról szóló törvényt. Petőfi versét április 1-én kezdték el röplapra nyomtatva terjeszteni két pengő krajcárért (Jelen példány egyike ezeknek a röplapoknak!). A mű országszerte hatalmas felháborodást okozott, mely során nagyot csökkent az ismert költő népszerűsége. Egy jezsuita Nagybányán a szószékről kelt ki a költő ellen. A nagy visszhangot keltő verset Gróf Teleki József erdélyi kormányzó betiltotta Brassóban, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen, majd az erdélyi kancellária följelentést tett és elküldte a szóban forgó költeményt V. Ferdinánd magyar királynak. A király sajtópert akart indítani Petőfi ellen, ezért levelet írt István nádorhoz ezzel kapcsolatban, melynek német nyelvű leirata megtalálható az Országos Levéltárban, tartalma magyarul a következő:
„Kedves Unokaöcsém, Főherceg Nádor! Idecsatolva átküldők kedvességednek, Petőfi Sándortól szerzett „A királyokhoz“ című költeményt, amely a fönnálló alkotmány fölforgatására és a királyi tekintély megsemmisítésére irányul, avégből, hogy erre vonatkozólag az új magyar sajtótörvény szerint az eljárást megindítsa...” – (Népszava, 1935. május 01./63. évfolyam/98. szám)
A nádor az igazságügyminiszternek - aki ebben az időben Deák Ferenc volt - küldte át az utasítást, hogy a sajtótörvény értelmében indítsa meg az eljárást. A pert végül nem indították meg a várható hatás elkerülése érdekében, átirata a levéltárba került, mivel akkor nem hozták nyilvánosságra Petőfi nem tudta, hogy pert akart indítani ellene V. Ferdinánd.
A Petőfi hírnevének köszönhetően feltehetőleg nagy példányszámban kiadott költemény a negatív fogadtatás és a szabadságharc leverését követő retorzió veszélye miatt nagyrészt megsemmisülhetett. Ez az oka annak, hogy a röplap igazi ritkaságnak számít.
Hajtogatott, 32 cm x 22 cm nagyságú, két oldal terjedelmű, hiánytalan, jó állapotú röplap, utólagosan készített, feliratozatlan, kemény papírkötésben.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb, legkiemelkedőbb alakja. A márciusi ifjak tagjaként az 1848. március 15-i események egyik vezéralakja, a forradalom élő szimbóluma volt, a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett. A segesvári csatát követően tűnt el. Költészetében a magyar romantika kiteljesítője, a családi líra, a szerelmi vonzódás, a hitvesi, házastársi szerelem lírai ábrázolója. Tájköltészetében a „puszta”, a magyar Alföld megrajzolója, a „világszabadság” eszményének felvállalója. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.
Előszó
A királyokhoz Azt adok, mit vajmi ritkán kaptok, Ti királyok, nyílt őszinte szót; A hogy tetszik, köszönjetek meg, vagy Büntessétek a fölszólalót. Áll még Munkács, áll az akasztófa, De... TovábbElőszó
A királyokhoz Azt adok, mit vajmi ritkán kaptok, Ti királyok, nyílt őszinte szót; A hogy tetszik, köszönjetek meg, vagy Büntessétek a fölszólalót. Áll még Munkács, áll az akasztófa, De szivemben félelem nem áll.... Bármit mond a szemtelen hizelgés, Nincsen többé szeretett király! Szeretet.... hag, ezt a szép virágot Tövestül kitéptétek ti rég, S kidobtátok azt az országutra, S ott átment rajt a szekérkerék, A melly megtört esküvésitekkel Megterhelten világszerte jár .... Bármit mond a szemtelen hizelgés, Nincsen többé szeretett király! . . . Vissza
Tétel sorszám:
315
Kikiáltási ár:
360.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
530.000 Ft
Licitek száma: 27
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |