Horger Antal: A magyar nyelvjárások (1 térkép hiány)
Kókai Lajos
(Budapest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 172 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 172 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1934, Kókai Lajos (Hornyánszky Viktor R.-T., Bp.), 172 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A magyar nyelvjárások. Írta: Horger Antal egyetemi tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
Bevezetéssel, függelékkel (A térképen hely szűke miatt csak számokkal jelzett községek jegyzéke) és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötetből hiányzik a kihajtható térkép. Az előzéklapon és a címlap hátoldalán tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Hornyánszky Viktor R.-T., Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, néhány foltos lappal, feliratozatlan, mintás hátlappal.
A szerző, Horger Antal (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja, a Brassói Főreáliskola helyettes tanára, majd végleges tanára volt. Később a budapesti VI. kerületi Állami Felsőbb Leányiskolába tanáraként, valamint a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánjaként (1927-től 1928-ig.) tevékenykedett. A szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára lett. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között. Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.
Bevezetéssel, függelékkel (A térképen hely szűke miatt csak számokkal jelzett községek jegyzéke) és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötetből hiányzik a kihajtható térkép. Az előzéklapon és a címlap hátoldalán tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Hornyánszky Viktor R.-T., Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, néhány foltos lappal, feliratozatlan, mintás hátlappal.
A szerző, Horger Antal (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja, a Brassói Főreáliskola helyettes tanára, majd végleges tanára volt. Később a budapesti VI. kerületi Állami Felsőbb Leányiskolába tanáraként, valamint a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánjaként (1927-től 1928-ig.) tevékenykedett. A szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára lett. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között. Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.
Előszó
1. Minden nyelv a valóságban csak egyéni nyelvek alakjában van meg, mert minden egyes ember nyelvének bizonyos egyéni vonásai vannak, melyek más ember egyéni nyelvétől megkülönböztetik. A sok... TovábbElőszó
1. Minden nyelv a valóságban csak egyéni nyelvek alakjában van meg, mert minden egyes ember nyelvének bizonyos egyéni vonásai vannak, melyek más ember egyéni nyelvétől megkülönböztetik. A sok egymástól mind különböző egyéni nyelv között azonban van sok olyan is, melyek hasonló színezetűek, árnyalatúak, tehát aránylag keveset különböznek egymástól s ennélfogva egy-egy külön csoportba foglalhatók össze. Nagyjából legalább is három ilyen csoportot, alakulatot lehet megkülönböztetni az egyéni nyelvek között, t. i. az irodalmi nyelvet, a köznyelvet és a népnyelvet. 2. A nép nyelvéről sokáig azt hitték, hogy romlott nyelv, a nemzet műveltebb osztályaitól beszélt „művelt" nyelvnek a tudatlan parasztoktól való elrontása. Ma azonban már tudjuk, hogy ez nagy tévedés volt. Ha „romlott0 nyelvről tudományos értelemben egyáltalán szó lehetne, akkor inkább a köznyelvet s még inkább az irodalmi nyelvet lehetne annak nevezni, mert ezek sok tekintetben mesterséges fejlesztésnek az eredményei, míg ellenben a népnyelvnek minden egyes sajátsága a nyelvi élet természetes fejlődése útján keletkezett. Egészen tudománytalan az a sokszor hallható ítélkezés is, hogy a parasztok ezen vagy azon a vidéken (mivel nem beszélnek irodalmi nyelven) - „csúnyán" beszélnek. 3. A népnyelvnek az irodalmi nyelvvel és a köznyelvvel szemben legfontosabb jellemző vonása az, hogy nagyon kevéssé egységes, mert számos tájnyelvi alakulatot, tájszólást, szokottabb műszóval élve nyelvjárást lehet benne megkülönböztetni. VisszaTartalom
Bevezetés 3A nyelvjárásterületek ismertetése 13
A nyugati nyelvjárásterület 13
A dunántúli " 14
Az alföldi " 15
A duna-tiszai " 18
Az északnyugati " 19
Az északkeleti " 21
A királyhágóntúli " 23
A székely " 25
A nyelvjárási sajátságok ismertetése 30
Hangképzésbeli sajátságok 30
A magánhangzók történetéből 30
Fejlődés 37
Kiesés 44
Nyúlás 45
Rövidülés 51
Zártabbá válás 54
Labialisatió 75
Delabialisatió 80
Hasonulás 82
Elhasonulás 86
A nyomaték helycseréje 90
A mássalhangzók történetéből 92
Fejlődés 92
Kiesés 93
Nyúlás 97
Rövidülés 98
Hasonulás 99
Palatalisatió 102
Depalatalisatió 105
Helycsere 107
A szótő változásai 108
Névszóképzés 115
A határozóragok 125
A birtokos személyragok 136
Igeképzés 141
Alanyi személyragok 144
Tárgyi személyragok 151
Az idők és módok képzése 155
Mondattani sajátságok 163
Függelék 173 Vissza
Tétel sorszám:
134
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
9.000 Ft
Licitek száma: 23
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |