A Magyar Tudományos Akadémia által kiállított meghívó/A Magyar Tudományos Akadémia által kiutalt tiszteletdíjról kiállított hivatalos okirat (Arany János által kitöltött hivatalos dokumentumok.)
Papír
, 2 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-10-13 20:00
|
Aukciós tétel adatai
A Magyar Tudományos Akadémia által kiállított meghívó/A Magyar Tudományos Akadémia által kiutalt tiszteletdíjról kiállított hivatalos okirat (2 db)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Arany János költő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára által kitöltött két hivatalos dokumentum.
1. A Magyar Tudományos Akadémia által kiállított meghívó.
A meghívó a "Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Osztályának november 8-án d. u. 5 órakor tartandó értekezleti ülésére" szól. A címzettje Tekintetes Csengery Antal politikus úr.
A meghívó nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál, Pesten, 1867-ben.
Nyomtatott, hajtogatott, tollal kitöltött, az egyik sarkánál hiányos, díszes keretezéssel ellátott dokumentum.
2. A Magyar Tudományos Akadémia által kiutalt tiszteletdíjról kiállított hivatalos okirat.
A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia Tekintetes Budenz József nyelvtudós részére állította ki, aki az Akadémia pénztáránál vehette fel a tiszteletdíjat Magyar-ugor szóegyezés c. dolgozatáért. A dokumentumot aláírásával hitelesítette Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, valamint a pénz felvétele után Budenz József nyelvtudós. Kelt: Pest, 1872. december hó 23-án.
A dokumentum nyomatott Emich Gusztávnál, Pesten, 1864-ben.
Nyomtatott, hajtogatott, tollal kitöltött, M.37.sz eln. iktatószámmal és üres hátlappal rendelkező hivatalos dokumentum.
A dokumentumokat kitöltötte Arany János (1817-1882) költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása "Az elveszett alkotmány" c. szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté a "Toldi" c. költői elbeszélése tette. Az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc nemzetőre, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztérium fogalmazója volt. A forradalom bukása után tanárként dolgozott Nagykőrösön. A "Szépirodalmi Figyelő" és a "Koszorú" szerkesztőjeként is tevékenykedett. Irodalmi munkásságát az igényesség, a mély társadalmi mondanivaló és a színvonalas irodalmi stílus jellemezte.
A dokumentumok címzettjei:
Csengery Antal (1822-1880) politikus, közgazdász, publicista, országgyűlési képviselő, az MTA tagja. 1845-től a Pesti Hírlapot szerkesztette, majd 1849-ben Debrecenben lett belügyminisztériumi tanácsos. Ezt követően Pesten működött, mint író és tanár. Az „irodalmi Deák-párt” egyik vezetőjeként jelentős szerepe volt az irodalmi és tudományos életben. 1857-től szerkesztőként dolgozott a Budapesti Szemle c. lapnál. Kezdeményezésére került az 1868-i népoktatási törvénybe a polgári iskola intézménye. 1871-ben kinevezték az MTA másodelnökének.
Budenz József (1836-1892) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Indogermanisztikát tanult, de később az urál-altáji nyelvcsaládot kutatta. A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanított, utána pedig az MTA Könyvtárának segédkönyvtárosa lett. Ezt követően az újonnan felállított „ural-altáji”, azaz Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék tanáraként tevékenykedett. A hetvenes években alkotta meg legnagyobb munkáját, a "Magyar-Ugor Összehasonlító Szótárt" (1873-1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemezte összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival.
1. A Magyar Tudományos Akadémia által kiállított meghívó.
A meghívó a "Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Osztályának november 8-án d. u. 5 órakor tartandó értekezleti ülésére" szól. A címzettje Tekintetes Csengery Antal politikus úr.
A meghívó nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál, Pesten, 1867-ben.
Nyomtatott, hajtogatott, tollal kitöltött, az egyik sarkánál hiányos, díszes keretezéssel ellátott dokumentum.
2. A Magyar Tudományos Akadémia által kiutalt tiszteletdíjról kiállított hivatalos okirat.
A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia Tekintetes Budenz József nyelvtudós részére állította ki, aki az Akadémia pénztáránál vehette fel a tiszteletdíjat Magyar-ugor szóegyezés c. dolgozatáért. A dokumentumot aláírásával hitelesítette Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, valamint a pénz felvétele után Budenz József nyelvtudós. Kelt: Pest, 1872. december hó 23-án.
A dokumentum nyomatott Emich Gusztávnál, Pesten, 1864-ben.
Nyomtatott, hajtogatott, tollal kitöltött, M.37.sz eln. iktatószámmal és üres hátlappal rendelkező hivatalos dokumentum.
A dokumentumokat kitöltötte Arany János (1817-1882) költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása "Az elveszett alkotmány" c. szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté a "Toldi" c. költői elbeszélése tette. Az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc nemzetőre, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztérium fogalmazója volt. A forradalom bukása után tanárként dolgozott Nagykőrösön. A "Szépirodalmi Figyelő" és a "Koszorú" szerkesztőjeként is tevékenykedett. Irodalmi munkásságát az igényesség, a mély társadalmi mondanivaló és a színvonalas irodalmi stílus jellemezte.
A dokumentumok címzettjei:
Csengery Antal (1822-1880) politikus, közgazdász, publicista, országgyűlési képviselő, az MTA tagja. 1845-től a Pesti Hírlapot szerkesztette, majd 1849-ben Debrecenben lett belügyminisztériumi tanácsos. Ezt követően Pesten működött, mint író és tanár. Az „irodalmi Deák-párt” egyik vezetőjeként jelentős szerepe volt az irodalmi és tudományos életben. 1857-től szerkesztőként dolgozott a Budapesti Szemle c. lapnál. Kezdeményezésére került az 1868-i népoktatási törvénybe a polgári iskola intézménye. 1871-ben kinevezték az MTA másodelnökének.
Budenz József (1836-1892) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Indogermanisztikát tanult, de később az urál-altáji nyelvcsaládot kutatta. A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanított, utána pedig az MTA Könyvtárának segédkönyvtárosa lett. Ezt követően az újonnan felállított „ural-altáji”, azaz Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék tanáraként tevékenykedett. A hetvenes években alkotta meg legnagyobb munkáját, a "Magyar-Ugor Összehasonlító Szótárt" (1873-1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemezte összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival.
Tétel sorszám:
002
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
315.000 Ft
Licitek száma: 53
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |