Ady Lajos főgimnáziumi tanár autográf soraival ellátott névjegykártyája

Budapest, 1911, Ady Lajos főgimnáziumi tanár autográf soraival ellátott névjegykártyája (1 db)

Ady Lajos főgimnáziumi tanár autográf soraival ellátott névjegykártyája. [kézirat]
A kártya hátlapján, a levél végén Ady Lajos főgimnáziumi tanár tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél tárgya: Ady Lajos megírja, hogy itt küldi a kis Figyelő-t, azt a füzetet, melyet a levél címzettje (a szerkesztő úr) adott át neki. Emellett megjegyzi, hogy nem tudja, vissza kell-e adnia a Nyugatnak vagy megtarthatja magának.
Kelt: Budapesten, 1911. jan. 7-én.
Nyomtatott, jó állapotú névjegykártya, a hátlapján autográf sorokkal.

A Figyelő a Nyugat c. folyóirat (1908–1941) kritikarovatának volt a címe. Ady Lajost tehát ebbe a rovatba küldött egy rövid kéziratot.

A cikk azonosítható. Ady Lajos – a „híres” bátyjával való névegyezést elkerülendő – álnéven publikált a lapban, 1919-ig egyáltalán nem jelent meg saját nevén írása, utána is csak elvétve. A küldött cikk tehát ez: Nagy János [Ady Lajos]: Lengyel Ernő: A vidéki sajtó szociológiájához. Nyugat, 1911. 2. sz. (jan. 15.) 211–222. Az viszont nem tudható, hogy a recenzálásra kapott könyvnek mi lett a sorsa; a Nyugat gyakorlatát ismerve azonban valószínűsíthető, hogy Ady bátyja megtarthatta a példányt.

 

A tétel korábban a Portobello aukciósház egyik 2014-es árverésén szerepelt; a kutatás azóta a levél meg nem nevezett címzettjét Osvát Ernő személyében azonosította. Közölve: Tessék színt vallani. Osvát Ernő szerkesztői levelezése. Sajtó alá rend. Kosztolánczy Tibor és Nemeskéri Erika. Bp., 2019. I: 513.

Diósadi Ady Lajos (Érmindszent, 1881. január 29. – Budapest, 1940. április 18.) irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse. Zilahon, utána Budapesten dolgozott mint tanár. 1919-től a debreceni tankerület főigazgatója, később a fővárosi tankerület főigazgatóságának munkatársa volt. "Ady Endre" címmel 1923-ban megjelent kötete az Ady-kutatás egyik fontos forrása. A kötet azonban Ady Endre világnézetétől eltér és bizonyos elfogultságot tükröz. Később megjelentette Ady Endre "Márkó király" c. művét, majd a "Párizsi Noteszkönyv"-et. Számos tankönyvet, ifjúsági irodalmi kiadványt is szerkesztett vagy ezekhez írt előszót. Délibábos nyelvészettel is foglalkozott, az Ady családnevet Ond vezér nevéből próbálta levezetni.

Ady Endre
Irodalomtörténet
Kéziratok, gépiratok
Művelődéstörténet