Jókai Mór által írt regény, A barátfalvi lévita utolsó oldalának kézirata
Papír
, 1 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-10-13 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Jókai Mór által írt regény, A barátfalvi lévita utolsó oldalának kézirata, [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Jókai Mór kézirat. - A barátfalvi lévita c. regény kéziratának utolsó oldala.
1858-ban megjelent Jókai Az elátkozott család c. kétkötetes regénye, melynek végszavában azt írta a szerző, hogy "még sok mondanivaló maradt a túlélt ivadék sorsáról; a „barátfalvi lévitáról”, kit atyja üldözője előtt felfedett az ifjú költőről, kinek vágyai boldogabb jövőt ígérnek; de ezek már túl esnek e regény látkörén; s az elmúlt iránya nem terheli őket. Talán, ha az ég időt és erőt enged hozzá, később az ő eseményeiket is leírom." A barátfalvi lévita c. regény az előbb említett műnek a befejező része, ami 1896-ban - 38 évvel Az elátkozott család kiadása után - jelent meg a Pesti Hírlap hasábjain. Ez a mű egy korrajz a század elejéről.
Jelen kézirat érdekessége, hogy a főszereplő neve itt még Guthay Viktor, aki a nyomtatásban már Guthay Lőrincként szerepel.
Kézzel írt, hajtogatott, egy helyen elmosódott ceruzás jelöléssel és megjegyzéssel ellátott kézirat, hátlapon ceruzás bejegyzéssel.
A szerző, Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, újságíró, politikus, a "Márciusi Ifjak" egyike. Első regényének, a "Hétköznapok"-nak a sikere után az írásnak szentelte az egész életét. A "Pesti Füzetek", majd az "Életképek" szerkesztője volt. Az "Életképek" az idők folyamán egyértelműen politikai lappá alakult át. Jókai ebben cikkeivel a nemzeti politikát támogatja a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének jegyében. Az "Életképek" után a "Pesti Hírlap" szerkesztését vállalta el, majd megindította az "Esti Lapokat", a radikálisok főorgánumát. A forradalom bukása után Jókai tevékenységét többnyire a "Vasárnapi Újságnak" szentelte, ami ugyan eszmeiségben megegyezett a nagy író gondolataival, de a lapnak politikai okokból a szerkesztője nem lehetett. A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója volt, gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg; e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává".
1858-ban megjelent Jókai Az elátkozott család c. kétkötetes regénye, melynek végszavában azt írta a szerző, hogy "még sok mondanivaló maradt a túlélt ivadék sorsáról; a „barátfalvi lévitáról”, kit atyja üldözője előtt felfedett az ifjú költőről, kinek vágyai boldogabb jövőt ígérnek; de ezek már túl esnek e regény látkörén; s az elmúlt iránya nem terheli őket. Talán, ha az ég időt és erőt enged hozzá, később az ő eseményeiket is leírom." A barátfalvi lévita c. regény az előbb említett műnek a befejező része, ami 1896-ban - 38 évvel Az elátkozott család kiadása után - jelent meg a Pesti Hírlap hasábjain. Ez a mű egy korrajz a század elejéről.
Jelen kézirat érdekessége, hogy a főszereplő neve itt még Guthay Viktor, aki a nyomtatásban már Guthay Lőrincként szerepel.
Kézzel írt, hajtogatott, egy helyen elmosódott ceruzás jelöléssel és megjegyzéssel ellátott kézirat, hátlapon ceruzás bejegyzéssel.
A szerző, Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, újságíró, politikus, a "Márciusi Ifjak" egyike. Első regényének, a "Hétköznapok"-nak a sikere után az írásnak szentelte az egész életét. A "Pesti Füzetek", majd az "Életképek" szerkesztője volt. Az "Életképek" az idők folyamán egyértelműen politikai lappá alakult át. Jókai ebben cikkeivel a nemzeti politikát támogatja a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének jegyében. Az "Életképek" után a "Pesti Hírlap" szerkesztését vállalta el, majd megindította az "Esti Lapokat", a radikálisok főorgánumát. A forradalom bukása után Jókai tevékenységét többnyire a "Vasárnapi Újságnak" szentelte, ami ugyan eszmeiségben megegyezett a nagy író gondolataival, de a lapnak politikai okokból a szerkesztője nem lehetett. A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója volt, gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg; e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává".
Tétel sorszám:
092
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
275.000 Ft
Licitek száma: 30
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |