Korniss Péter: Színek - fények - Magyarország - CD-vel (aláírt példány)
Colors - Lights - Hungary
ReGift Ltd.
,
Kiadói egészvászon kötés , 96 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 96 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar Angol |
| Méret: | 28 cm x 22 cm |
| ISBN: | 80-8085-069-0 |
| Aukció vége: |
2024-10-13 20:00
|
Aukciós tétel adatai
h. n., 2005, Slovart publishing Ltd., 96 p., ill + 1 mell. (CD)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Korniss Péter által aláírt példány. Első kiadás. Színek-fények-Magyarország / Colors Lights Hungary. Fotózta: Korniss Péter. Nemeskürty István előszavával, magyar és angol nyelven.
A feliratozott előlapon Korniss Péter tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Magyar és angol nyelvű képaláírásokkal ellátott fotóalbum.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, színes fotóval illusztrált, vaknyomásos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, műnyomópapíros belívekkel, vaknyomásos díszítéssel ellátott hátlappal, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
Különálló melléklet: Sebestyén Márta közreműködésével összeállított CD-mellékleten rögzített hanganyag.
Korniss Péter (Kolozsvár, Románia, 1937. augusztus 4. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóművész, fotóriporter. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. Itt az 1956-os forradalom alatt az egyetem forradalmi bizottságának tagja volt, emiatt kizárták az egyetemről. Kizárása után segédmunkásként dolgozott különböző munkahelyeken. A Budapesti Fényképész Szövetkezet és a "Nők Lapja" munkatársa, szabadfoglalkozású fényképész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. Számos városban volt kiállítása (Helsinki, Párizs, Prága, Koppenhága, Amszterdam, München, Quito, New York stb.). Képei a "Nők Lapján" kívül a "National Geographic", a "GEO Magazine", a "Time" és a "Forbes" magazinokban is megjelentek. Dolgozott az Állami Déryné Színháznak, a Pécsi Balettnek, a Bihari János táncegyüttesnek, a Magyar Állami Népi Együttesnek, a Honvéd Táncszínháznak. Fotóriporteri tevékenységén túl több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort is készített (Fotózz velünk! 1965; Telefénykép, 1977; Fotográfia, 1982). Munkásságának fő fókuszában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. 1978-ban kezdett el foglalkozni a vidékről Budapestre utazó és ott dolgozó vendégmunkások életével. Munkája során ismerkedett meg a tiszaeszlári Skarbit Andrással, aki Budapestre ingázott és ott dolgozott kubikos munkásként. Életét egy évtizedig, Skarbit András nyugdíjba vonulásáig követte. Az ebben az időszakban készült fényképeit a nagy sikerű "A vendégmunkás" (1988) c. albumában adta ki.
A feliratozott előlapon Korniss Péter tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Magyar és angol nyelvű képaláírásokkal ellátott fotóalbum.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, színes fotóval illusztrált, vaknyomásos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, műnyomópapíros belívekkel, vaknyomásos díszítéssel ellátott hátlappal, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
Különálló melléklet: Sebestyén Márta közreműködésével összeállított CD-mellékleten rögzített hanganyag.
Korniss Péter (Kolozsvár, Románia, 1937. augusztus 4. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóművész, fotóriporter. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. Itt az 1956-os forradalom alatt az egyetem forradalmi bizottságának tagja volt, emiatt kizárták az egyetemről. Kizárása után segédmunkásként dolgozott különböző munkahelyeken. A Budapesti Fényképész Szövetkezet és a "Nők Lapja" munkatársa, szabadfoglalkozású fényképész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. Számos városban volt kiállítása (Helsinki, Párizs, Prága, Koppenhága, Amszterdam, München, Quito, New York stb.). Képei a "Nők Lapján" kívül a "National Geographic", a "GEO Magazine", a "Time" és a "Forbes" magazinokban is megjelentek. Dolgozott az Állami Déryné Színháznak, a Pécsi Balettnek, a Bihari János táncegyüttesnek, a Magyar Állami Népi Együttesnek, a Honvéd Táncszínháznak. Fotóriporteri tevékenységén túl több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort is készített (Fotózz velünk! 1965; Telefénykép, 1977; Fotográfia, 1982). Munkásságának fő fókuszában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. 1978-ban kezdett el foglalkozni a vidékről Budapestre utazó és ott dolgozó vendégmunkások életével. Munkája során ismerkedett meg a tiszaeszlári Skarbit Andrással, aki Budapestre ingázott és ott dolgozott kubikos munkásként. Életét egy évtizedig, Skarbit András nyugdíjba vonulásáig követte. Az ebben az időszakban készült fényképeit a nagy sikerű "A vendégmunkás" (1988) c. albumában adta ki.
Előszó
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj ". A költő, Radnóti Miklós írta Magyarországról e sorokat. Számára e táj nem térkép volt, hanem a szülőhaza, akárcsak a kötet művészének, Korniss Péternek,... TovábbElőszó
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj ". A költő, Radnóti Miklós írta Magyarországról e sorokat. Számára e táj nem térkép volt, hanem a szülőhaza, akárcsak a kötet művészének, Korniss Péternek, aki e könyvében Magyarországon kalauzolja végig a szemlélődni vágyó olvasót.A kalauz nem titkolt érzelmekkel, gyengéd szeretettel öleli magához képeivel ezt a kis országot; szeretettel, mert a kép mindig érzelmi azonosulás, noha erről alig beszélünk. Azonosulás a kép megalkotója számára éppúgy, mint a szemlélőnek. Régi festőknek is volt élményük a tájról, mely eleinte a főtéma hátterében bújt meg, egy dombvonulat, egy messziről integető fasor, néhány épület felvillantásával. Aztán a táj fokozatosan előtérbe nyomult, főtémává vált, néha egyetlen terebélyes vagy éppenséggel csenevész fával sugározva egy vidéknek, egy országnak a festő lelkivilágában képződött lenyomatát.
Talán azóta van ez így, amikor Francesco Petrarca 1336. április 25-én minden gyakorlati cél nélkül megmászta az Avignonhoz közeli Mont Ventoux-t, a Szelek Hegyét, pusztán azért, hogy a szeme elé táruló tájban gyönyörködjék, s azt olyan összefüggéseiben élhesse át, ismerhesse meg, amilyenekben odalentről soha. Egyszersmind pedig az így átélt látványban legbenső önmagához is közelebb jutott, amint azt ő maga írta e kirándulása után fivérének. A hegyet mászó költőt bámuló pásztorok és hegyi emberek fejcsóválva nézték a vakmerő bolondot - mert vajon nem bolond-e az, aki minden haszon reménye nélkül mászik fel izzadva magasra, pusztán azért, hogy onnan lenézhessen. Nagy pillanat ez, a reneszánsz születésének tetten érhető pillanata. „A roppant látványtól megrendülve álltam, mintegy elzsibbadva a szokatlanul könnyű levegő bűvöletében " Petrarca ott, a hegycsúcson Szent Ágoston Vallomásainak kötetét vette elő zsebéből s abban lapozgatva, azt olvasta; az emberek elmennek megcsodálni magas hegyeket, a tengerek hullámait, a hosszan kanyargó folyókat, sőt a csillagok pályáját, de alig tekintenek önmagukba. És a költő ekkor megértette, hogy táj, környezet, ország, haza képi tudatosítása saját belső lelki világát is megújíthatja. Vissza
Tétel sorszám:
117
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
11.111 Ft
Licitek száma: 46
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |