Sylvester János: Új Testamentum (Bibliofil hasonmás kiadás.)

Budapest, 1960, Akadémiai Kiadó (Akadémiai Nyomda, Bp.), [3] l. + 208 l. + 158 l. + [14] l., ill. + 1 mell. (kísérőfüzet)

Bibliofil hasonmás kiadás. Bibliotheca Hungarica Antiqua (szerk.: Varjas Béla), no.: I. sz.
Új Testamentum. Újsziget 1541. Fordította: Sylvester János. A kísérő tanulmányt írta és a fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla.
Az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv fakszimile kiadása.
"Ez a facsimile kiadvány Budapesten 1960 évben készült az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött eredeti példányok alapján. A papirost a Diósgyőri Papirgyár állította elő 110 gr-os, sárgás merített, bordázott famentes kivitelben. A nyomtatási munkálatokat az Akadémiai Nyomda, a Nyomdakisérleti Üzem, a Zrinyi Nyomda Kliséüzeme és a Minerva Könyvkötészet végezte. A kötéstervet Sasvári Dezső készítette."
Szöveg közti metszetekkel és iniciálékkal. A címfedél belső oldalán beragasztott, színes, névvel ellátott ex libris-címke, a fakszimile díszcímlap alján régi tulajdonosi névbélyegzés, az első előzéken ceruzával írt, régi tulajdonosi bejegyzés látható. A könyvhöz tartozik egy különálló, tűzött kísérőfüzet is (terjedelme: 46 p. + [1] p.).
Kiadói bőrkötésben lévő példány feliratozatlan, vaknyomással díszített címfedéllel és hátlappal, feliratos, vaknyomással díszített, bordázott könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, az Újszövetség fordítója Sylvester János (1504?-1551 után) humanista tudós, grammatikus, a bécsi egyetem tanára volt. A Krakkóban és Wittenbergben tanult, többek közt Erasmus tanaival is megismerkedő Sylvester 1534-ben került Nádasdy Tamás nagybirtokos főúr szolgálatába, majd a Nádasdy által alapított első hazai nyomda vezetője lett. Bibliafordítói munkája során filológiai alapossággal járt el, és bár felhasználta az Újszövetség régebbi magyar fordítását, leginkább az eredeti görög szöveget vette alapul. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, és ugyancsak disztichonokban írta könyvének a magyar néphez szóló ajánlását is (ezzel elsőként alkalmazta nyelvünkön az időmértékes verselést). Munkássága új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalom fejlődésében, valamint a magyar stilisztika és filológia történetében.

Bibliák, imakönyvek, elmélkedések
Bibliofil kiadványok
Ex libris-t tartalmazó kötetek
Fakszimile, hasonmás kiadás
Könyvészet, nyomdászat
Művelődéstörténet
Vallás