Aukciós tétel adatai
Budapest, 1898, "Kosmos" Műintézet, XV p. + [1] p. + 77 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Arany-Zichy Album. Arany János 24 költeménye Zichy Mihály 40 rajzával.
"A jelen kiadás könyvárusi forgalomba nem jöhet és csak a Pesti Napló féléves előfizetői számára engedélyeztetett".
A Pesti Napló ajándéka az 1898. évre. Zichy Mihály 40 fekete-fehér rajzával illusztrált, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlap előtti lapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a "Kosmos" Műintézet, kötötte Gottermayer N. Könyvkötő, Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, gazdagon díszített és aranyozott, foltos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, dombornyomott keretezéssel és díszítéssel ellátott hátlapon a kötészet feltüntetésével, virágmotívumokkal díszített, kiadói előzéklapokkal, néhány foltos lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása "Az elveszett alkotmány" c. szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté a "Toldi" c. költői elbeszélése tette. Az 1848-'49-es Forradalom és Szabadságharc nemzetőre, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztérium fogalmazója volt. A forradalom bukása után Nagykőrösön tanárként dolgozott. A "Szépirodalmi Figyelő" és a "Koszorú" szerkesztőjeként is tevékenykedett. Irodalmi munkásságát az igényesség, a mély társadalmi mondanivaló és a színvonalas irodalmi stílus jellemezte.
Az illusztrátor, Zichy Mihály (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) festő, grafikus, retusőr, illusztrátor, a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja. Pesten Marastoni Jakabnál, Bécsben Waldmüllernél tanult. A cárok udvari festője lett. Húszéves korától (néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással) haláláig negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban. 1874-től Párizsban élt, majd 1881-ben visszatért Szentpétervárra és főleg könyvillusztrációkkal foglalkozott (Madách Imre: Az ember tragédiája, Arany János: Balladák. Petőfi, majd Lermontov, Gogol, Puskin-könyvillusztrációk). A cári udvar kérésére színvonalas erotikus tárgyú rajzokat is készített.
Előszó
Zichy Mihály Képei Arany Balladáihoz.
Lehet-e költői művet illusztrálni?
Mindig gyakrabban meg gyakrabban történik, hogy rajzoló-ónnal vagy festő-ecsettel magyaráznak és diszitenek valamely költeményt. De vajjon joggal történik-e ez?
Ugy látszik - legalább első pillantásra - hogy: nem.
A költő műve szép álom. Minden valódi költő álmodik, jeleneteket lát, alakok vonulnak el gyönyörtől ragyogó szeme előtt, hő érzelmek dobogtatják meg érzékeny, jaj túlságosan is érzékeny szivét. Álomképei meglepő erővel, részletességgel és logikával tűnnek eléje, mint valami második fokozott való.
A festő műve is álomkép. Minden valódi festőművész terméke egy-egy vizió: szép formáknak, mély színeknek, messzire nyúló tájékoknak, a fény rezgésének, az ég végtelenségének víziója.
Egyezik-e majd ez a két vizió, a költői és a festői, ha a festő a költő művét akarja a maga nyelvén, a maga eszközeivel feltüntetni ? Ugyanazzal fog-e a festő álmodni, a mivel a költő?
Vissza