Fehér Géza: Kanitz Fülöp Félix "A Balkán Kolumbusa"
Élete és munkássága/1829-1904
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 201 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 201 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-09-15 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1932, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvkiadó (Franklin-Társulat Nyomdája), [1] t. + 201 p. + [5] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent kötet. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
Kanitz Fülöp Félix "A Balkán Kolumbusa" élete és munkássága 1829-1904. Írta: Fehér Géza.
23 szöveg közti, fekete-fehér képpel illusztrált, valamint szerzői bevezetéssel megindított, részletes tartalomjegyzékkel, a kötet képeinek és Kanitz Fülöp Félix munkáinak a jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott mintázattal gazdagon illusztrált, aranykeretes címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói bordó előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Fehér Géza (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4.– Budapest, 1955. április 10.) régész, szakíró. A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet elismert tudományos munkatársa volt. Hazatérve budapesti középiskolai tanár lett, később a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének könyvtárosaként, gondozójaként, kutatójaként működött. Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar–bolgár–török történeti kapcsolatokkal foglalkozott. Bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt több régészeti ásatáson vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron tartott őstörténeti előadásokat. Később a Topkapi Palota és Múzeum tudományos munkatársa. 1948-tól haláláig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnak dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
Kanitz Fülöp Félix "A Balkán Kolumbusa" élete és munkássága 1829-1904. Írta: Fehér Géza.
23 szöveg közti, fekete-fehér képpel illusztrált, valamint szerzői bevezetéssel megindított, részletes tartalomjegyzékkel, a kötet képeinek és Kanitz Fülöp Félix munkáinak a jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott mintázattal gazdagon illusztrált, aranykeretes címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói bordó előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Fehér Géza (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4.– Budapest, 1955. április 10.) régész, szakíró. A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet elismert tudományos munkatársa volt. Hazatérve budapesti középiskolai tanár lett, később a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének könyvtárosaként, gondozójaként, kutatójaként működött. Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar–bolgár–török történeti kapcsolatokkal foglalkozott. Bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt több régészeti ásatáson vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron tartott őstörténeti előadásokat. Később a Topkapi Palota és Múzeum tudományos munkatársa. 1948-tól haláláig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnak dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
Előszó
Magyarország földrajzi helyzete megszabta lakosainak világtörténelmi hivatását, s a Közép-Duna és a Tisza vidékein megtelepedett népek közül a magyar volt az első és a magyar maradt mindvégig az,... TovábbElőszó
Magyarország földrajzi helyzete megszabta lakosainak világtörténelmi hivatását, s a Közép-Duna és a Tisza vidékein megtelepedett népek közül a magyar volt az első és a magyar maradt mindvégig az, amelyik meg tudott felelni ennek a hivatásnak. Ez még a Nyugat szempontjából sem csak az volt a múltban,-amire a legtöbbet hivatkoznak -, hogy a magyar nemzet védte Európát a török veszedelem ellen, hanem az, hogy a magyarság államalakítása konszolidált viszonyokat teremtett a mai hazában, a népek országútján. Ahonnan addig folytonosan váltakozó - itt megtelepedett vagy átvonuló - barbár rajok betörése fenyegette a Nyugatot, ott állandó állam alakult, amelyen megakadtak a népvándorlás népei. A magyar állam gátján megtörtek a népvándorlás összes hullámai, s így nem boríthatták el Nyugat-Európát. De van a magyarságnak a maga és a Balkán szempontjából is fontos világtörténelmi hivatása, szintén éppen hazánk földrajzi helyzeténél fogva: az, hogy a Nyugat kultúráját a maga képére gyúrva átadja a Balkánnak, hogy a Balkán népeinek szellemi és matériális kultúrában vezetője legyen. A magyarság csak akkor tölti be igazi történelmi hivatását, s teljesíti kötelességét önmagával szemben is, ha most is vállalja ezt a szerepet. A magyar tudománynak, művészetnek, iparnak és kereskedelemnek kellene a vezető szerepet vinni a balkáni országokban, ez a munka megérdemli azt, hogy nemzeti erőink jórészét lekösse. S mi a helyzet? Most, amikor a legerősebben kellene dolgoznunk a Balkánon, most, amikor kultúrális kapcsolatainkat ki kellene építenünk s evvel biztosítanunk, elősegítenünk iparunk és kereskedelmünk elhelyezkedését ott, sokkal kevesebb szervezet foglalkozik a balkáni országokkal, mint a legjelentéktelenebb nyugati államokkal. A nagy csapás után sem igyekszünk alaposan megismerni a szomszédos népeket! VisszaTartalom
Bevezetés 5I. rész.
Tanulmányai 13
A kutató. Utazások 21
Szerbiai utazásai 23
Bulgáriai utazásai 47
1. A bolgár egyházi kérdés. Kanitz szerepe ebben a kérdésben 50
2. A tatárok és a cserkeszek Bulgáriában. A bolgár kivándorlás és az oroszellenes hangulat 66
3. A politikai felszabadulási mozgalom szervezése. A bolgár intelligencia hangulata Kanitz utazásai idejében 69
4. Kanitz szerepe a bolgár kérdésben. Utazásainak fáradságos és veszélyes volta 73
5. A «Donau-Bulgarien und der Balkan» című munkája 91
6. A bolgár nép harca a szabadságért. Andrássy, Kanitz és a bolgárok 100
7. Bulgária felszabadulása 116
8. A bolgárok hálája Kanitz iránt. Kanitz és az orosz-bolgár kérdés 125
Az utolsó húsz esztendő. Szerbiára vonatkozó összefoglaló munkák. 1883-1904 135
Befejezés 143
II. rész.
Kanitz munkásságának tudományos értéke 147
Kanitz mint geográfus 150
Kanitz mint régész 160
Kanitz mint etnográfus 169
Függelék: Kanitz mint művészettörténész. Írta: Mavrodinoff Miklós, a bolgár Nemzeti Múzeum szépművészeti osztályának vezetője 179
KÉPEK JEGYZÉKE.
Kanitz Fülöp Félix. Teodorovics Istvánnak a belgrádi nemzeti múzeum számára 1897-ben festett képe.
Kanitz Fülöp Félix. Bálgarski Naroden Kalendar za 1874. 33. lap 17
Kanitz szerbiai utazásai. Kanitz, Serbien térképmelléklete 22
1. Uzsica vára. Kanitz, Serbien *130 27
2. Szerb jegyespár. Kanitz, Serbien 38 * 33
3. Régi szerb ítélkezés. Kanitz, Serbien *244 35
4. Raska. Kanitz, Serbien *198 37
Kanitz bulgáriai utazásai. Kanitz, Donau-Bulgarien I. térképmelléklete 48
5. «Ami Boué» vizesés. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 225 51
6. A zgorigrádi defilé. Kanitz, Donau-Bulgarien II. *324 53
7. A kaloferi szoros. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 228 55
8. A trojáni kolostor. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 210 59
9. A panaszok átadása. Kanitz, Donau-Bulgarien I. *104 71
10. Egy deliormáni török falu kupaktanácsa. Kanitz, Donau-Bulgarien III. *247 77
11. Belogradcsik vára. Kanitz, Donau-Bulgarien I. *262 79
12. A «Dobrudzsa-láz»-ban gyötrődő Kanitzot viszik Szilisztrába. Kanitz, Donau-Bulgarien III. *256 83
13. A lovecsi piactér. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 143 89
14. Ruszcsuk. Kanitz, Donau-Bulgarien
15. Trevnai paszománykészítő műhely. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 127 97
16. Tárnovo. Kanitz, Donau-Bulgarien II. *40 127
17. Szófia 1877-ben. Kanitz, Donau-Bulgarien II. *222 129
18. A Szveti-Nikola-szoros. Kanitz, Donau-Bulgarien I. *186 155
19. Nikopolisz romjai. Kanitz, Donau-Bulgarien II. *70 163
20. Bolgár öntöző apparátus. Kanitz, Donau-Bulgarien I. 221 171
21. A bélai Jantra-híd. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 32 173
22. Bolgár hídépítő technika. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 33 174
23. Ravanica monostor. Kanitz, Serbien *30.. 189 Vissza
Tétel sorszám:
118
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
102.201 Ft
Licitek száma: 48
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |