I. kötet | |
Történelmi vázlat | 1 |
Bevezetés | 15 |
Átváltozás a domesticatio alatt | 26 |
A változékonyság okai | |
A szokás és az egyes szervek használata-, vagy nem használatának hatása | |
Változási viszonyosság | |
Átöröklés | |
A házi válfajok jellegei. A válfajok egy vagy több fajból származása | |
A házi galambok, s ezek különfélesége és eredete | |
A kiválasztás elve és hatása | |
A tervszerű és öntudatlan kiválasztás | |
Házi állataink ismeretlen eredete | |
Az ember kiválasztási képességére kedvező körülmények | |
Átváltozás a természetben | 61 |
A változékonyság | |
Egyéni eltérések | |
Kétes fajok | |
A nagyon elterjedt és közönséges fajok leginkább változnak | |
A nagyobb nemekhez tartozó fajok mindenütt gyakrabban változnak, mint a kisebb nemekhez tartozók | |
A nagyobb nemeknél sok faj annyiban hasonlít a válfajokhoz, hogy habár nem egyenlő ízben is, de igen közeli rokonai egymásnak, és hogy kisebb az elterjedési körük | |
A létérti harcz | 82 |
Ennek befolyása a természeti kiválásra | |
E kifejezés széles értelemben véve | |
A szaporodás mértani aránya | |
A honosított állatok és növények gyors szaporodása | |
A szaporodás akadályainak természete | |
Egyetemes verseny | |
A clima hatása | |
Az egyének számában rejlő védelem | |
Az állatok és növények bonyolúlt viszonya az egész természetben | |
A létérti harcz legerősebb az ugyanazon faj egyénei és válfajai között; sőt gyakran erős az ugyanazon nemhez tartozó fajok között is | |
Az egyik szervezetnek a másikhoz való viszonya a legfontosabb valamennyi viszonyok között | |
A természeti kiválás, vagyis a legalkalmasabbak felmaradása | 102 |
A természeti kiválás, - ennek hatása az emberi kiválasztással összehasonlítva | |
Ennek hatása a csekélyebb fontosságú jellegekre | |
Ennek hatás a bármely korban levő s mind két ivarú egyénekre | |
Az ivari kiválás | |
Az ugyanazon fajhoz tartozó egyének közti keresztpárzás általánossága | |
A természeti kiválás eredménye, t. i. a keresztezés, elkülönzés, és az egyének számára kedvező vagy kedvezőtlen körülmények | |
A hatás lassúsága | |
A természeti kiválás által okozott kiveszés | |
A jellegek eltérése, a kis területen lakók különfélesége s meghonosítására való tekintettel | |
A természeti kiválásnak a jellegek eltérése és a kihalások által gyakorolt hatás a közös törzsről származott utódokra | |
A szerves lények csoportosulása ebből magyarázandó | |
A szervezkedésben történő előmenetel | |
Miért maradtak fenn a tökéletlen alakok | |
A jellegek egymáshoz közeledése | |
A fajok határozatlan szaporodása | |
Végösszegzés | |
A változás törvényei | 164 |
A megváltozott élet-föltételek hatásai | |
A használat a természeti kiválasztással összefüggésben | |
A repülés és látás szervei | |
Acclimatisatio, vagyis meghonosítás | |
Correlatio, vagyis kölcsönös változás | |
A növés pótlása és takarékossága | |
Az ál-viszonyság | |
A többszörös, durványos és alacsony szervezetű képződmények változékonyak | |
A szokatlan mértékben kifejlődött részek felettébb változékonyak, valamint a faji jellegek is változékonyabbak mint a nemiek | |
A másodrendű ivari jellegek változók | |
Az ugyanazon nemhez tartozó fajok hasonló módon változnak | |
A rég elveszett jellegek visszatérése | |
Végösszegzés | |
Az elmélet nehézségei | 203 |
A változások utjáni leszármaztatási elmélet nehézségei | |
Az átmeneti válfajok ritkasága vagy teljes hiánya | |
Az életmódot illető átmenetek | |
Az ugyanazon fajnál előforduló változatos szokások | |
Oly fajok, melyeknek rokonaiktól nagyban eltérő szokásaik vannak | |
Rendkívül tökéletes szervek | |
Az átmenetek módozatai | |
Egyes nehéz esetek | |
Natura non facit saltum | |
Csekély jelentőségű szervek | |
Oly szervek, melyek nem minden esetben absolut tökéletesek | |
A typusok egységének és az élet feltételeinek a természeti kiválás elméletében rejlő törvénye | |
A természeti kiválás elve ellen felhozott különféle ellenvetések | 252 |
Hosszúéltűség | |
A változások nem szükségkép egyidejűlegesek | |
A látszólag nem közvetlenül hasznos változások | |
Az előhaladó fejlődés | |
A csekély fontosságú jellegek legállandóbbak | |
A természeti kiválás úgyvélt illetéktelensége a hasznos szerkezetek kezdetének korszakaira nézve | |
A hasznos szerkezeteknek a természeti kiválás útján történő léttrejötténél szereplő okok | |
A szerkezet fokozatossága a működések megváltozása folytán | |
Az ugyanazon osztály tagjainak nagyon különböző szervei, egy ugyanazon forrásból fejlődve | |
Azon okok, melyek miatt nem vagyunk hajlandók hinni a nagy és hirteleni változásokat | |
II. kötet | |
Az ösztön | 1 |
Az ösztönök összehasonlíthatók a szokásokkal, de egészen más eredetűek | |
A fokozatos ösztönök | |
Levelészek és hangyák | |
Az ösztönök változékonyak | |
A háziállatok ösztönei s ezek eredete | |
A kakuk, a molothrusz, a strucz és az elődi méhek természeti ösztönei | |
A rabszolgatartó hangyák | |
A méhelő méh, ennek sejtkészítési ösztöne | |
Az ösztön és szerkezet változása szükségkép nem történik egyidejűleg | |
A természeti kiválás elméletének nehézségei az ösztönökre vonatkozólag | |
Ivartalan vagy terméketlen rovarok | |
Végösszegzés | |
A korcsképződés | 45 |
Az egymással először keresztezettek és a korcsok terméketlensége közötti különbség | |
A terméketlenség különböző fokozata nem általános; a közeli rokonok párosodása által növekszik, s domesticatio által eltávolítható | |
A korcsok terméketlenségét szabályozó törvény | |
A terméketlenség nem valami különös tulajdonság, hanem más különbségekkel jár együtt, és nem a természeti kiválással jön létre | |
Az első kereszteződés és a korcsok terméketlenségének okai | |
A megváltozott életkörülmények és a kereszteződés hatása közti parallelismus | |
A két és három alakuság (dimorphismus és trimorphismus) | |
Az egymással keresztezett válfajok és ezek korcs utódainak termékenysége nem általános | |
A fajok és válfajok korcsai, termékenységükre való tekintet nélkül hasonlítva össze egymással | |
Végösszegzések | |
A geologiai adatok hiányossága | 90 |
A közbeeső válfajok hiánya a jelenleg létező alakok között | |
A kihalt közbeeső válfajok természete és száma | |
Az idő tartama, a lerakódások és a denudatio mértéke szerint | |
A lefolyt idő tartama években kifejezve | |
Palaeontológiai gyüjteményeink szegénysége | |
A geologiai képződmények megszakítása | |
A gránit területek denudatiója | |
A közbeeső fajok hiánya valamennyi képződményben | |
A fajcsoportok hirtelen megjelenése | |
Ezeknek hirtelen fellépése az ismeretlen legrégibb kövület tartalmú rétegekben | |
A lakható föld régisége | |
A szerves lények geologiai egymásutánja | 129 |
Az új fajok lassú és egymásutáni megjelenése | |
Ezek különböző fokú változása | |
Az egyszer elveszett fajok nem jelennek meg újra | |
A fajcsoportok a megjelenés- és eltünésre nézve ugyanazon általános szabályt követik mint az egyes fajok | |
A fajok kihalásáról | |
Az élet alakjának ez egész földön mindenütt egyidejű változásáról | |
A kihalt fajoknak egymáshoz egyidejű változásáról | |
A kihalt alakok fejlettségi foka | |
Ugyanazon typusok egymásutánja ugyanazon területen | |
Az előbbi és jelenlegi fejezet egybefoglalása | |
A geographiai elterjedés | 167 |
A jelenlegi elterjedést nem lehet a physikai viszonyok különbségének tulajdonítani | |
A korlátok fontossága | |
Az ugyanazon continens termékei között tapasztalható rokonság | |
A teremtés központjai | |
A szétszóródás módjai a clima, és a földszinváltozások, s véletlen körülmények által | |
A jégkorszak alatti szétszóródás | |
Az északi és déli féltekén váltakozó jégkorszakok | |
A fajok geographiai elterjedése | 206 |
Az édesvízi lények elterjedése | |
Az oceáni szigetek lakói | |
A békafélék és a szárazföldi emlősök hiánya | |
A szigetek lakóinak a legközelebbi szárazföld lakóihoz való aránya | |
A legközelebbi telepekből való gyarmatosítás, azoknak bekövetkező megváltozása | |
Az előbbeni és jelenlegi fejezet végösszezése | |
A szerves lények kölcsönös rokonsága. Morphologia. Embryologia. Durványos szervek | 235 |
Osztályozás: egyik csoport a másiknak van alárendelve | |
A természeti rendszer | |
Az osztályozásnál előforduló szabályok és nehézségek, a változással történt leszármazás elmélete szerint magyarázva | |
A válfajok osztályozása | |
Az osztályozásnál mindig használatban van a leszármazás | |
Analog vagyis alkalmazkodás által nyert jellegek | |
Általános, bonyolult és szétsugárzó rokonság | |
A kihalás a csoportokat szétválasztja, és határozza | |
Morphologia, az ugyanazon osztály tagjai és az ugyanazon egyén egyes részei között | |
Embryologia: ennek törvényei az által magyarázva, hogy a változások nem korai életkorban keletkeztek, s megfelelő korban az utódokra átörököltettek | |
Durványos szervek: ezek eredetének magyarázata | |
Végösszegezés | |
Végösszegezés és befejezés | 296 |
A természeti kiválás elmélete ellen felhozott ellenvetések végösszegezése | |
Az e mellett szóló általános és speciális körülmények végösszegezése | |
A fajok változhatlansága iránt általánosan elterjedt hit okai | |
Mennyire lehet a természeti kiválás elméletét kiterjeszteni | |
Ez elmélet elfogadásának hatása a természetrajz tanulmányozására | |
Zárszavak | |
Műszótár | 335 |
Betűsoros név- és tárgymutató | 346 |