Magyary-Kossa Gyula, Dr.: A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata
Szerző
Dr. Magyary-Kossa Gyula
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat
(Budapest)
Könyvkötői félvászon kötés
, 215 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
25 cm x 18 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Athenaeum Irodalmi és Nyomda Részvénytársulat (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), [4] p. + 215 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata. Írta: Dr. Magyary-Kossa Gyula a m. kir. Állatorvosi Főiskola ny. r. és a Pázmány Péter Tud.-Egyetem rk. tanára.
Száztizenhét, szöveg közti, fekete-fehér, feliratozott, számozott rajzzal, ábrával és eredeti fotóval illusztrált, valamint betűrendes tárgymutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített szakkönyv. Nyomtatta az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány, a címfedélre és hátlapra kasírozott, eredeti, feliratozott, kiadói címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, néhány oldalon színes ceruzás aláhúzásokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Nagysarlói Magyary-Kossa Gyula (Debrecen, 1865. január 8. – Keszthely, 1944. június 21.) farmakológus, orvosdoktor, egyetemi tanár. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után az orvosi pályát választotta. A budapesti tudományegyetemen szerzett orvosdiplomát. Egyetemi gyakornok, majd tanársegéd a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karának Gyógyszertani Intézetében. Később az Országos Bírósági Művegyészeti Intézet adjunktusa, ahol vérnyomok kimutatásával és toxikológiai vizsgálatokkal foglalkozott. 1894-től a méregtan magántanára. A Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia Gyógyszertani Tanszékének vezetője. Az Állatorvosi Akadémia nyilvános rendes tanára, majd a gyógyszertani tanszék igazgatója, a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola rektorhelyettese, valamint a gyógyszertan és a méregtan tanára. 1896-tól 1913-ig a növénytani ismereteknek és az állatorvoslás történetének a tanára. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az orvostörténet tanára.
Előszó
Ha a gyógynövények hatásával és orvosi hasznaival akarunk foglalkozni, leghelyesebb, hogyha ezt a szemlélődést bizonyos rendszer szerint ejtjük meg. Ennek a rendszernek a megállapítása nem olyan...
Tovább
Előszó
Ha a gyógynövények hatásával és orvosi hasznaival akarunk foglalkozni, leghelyesebb, hogyha ezt a szemlélődést bizonyos rendszer szerint ejtjük meg. Ennek a rendszernek a megállapítása nem olyan könnyű, mint az ember első tekintetre gondolná. A beosztás legkönnyebb volna akkor, ha tisztán vegytani alapon történhetnék, vagyis úgy, hogy a gyógynövényeket legfontosabb vegyi alkotórészük szerint osszuk csoportokba, egybefoglalva az alkaloida-tartalmúakat, a gyantás, mézgás, illóolajos stb. növényeket: ez a felosztás azonban nem felel meg a mi céljainknak, mert ilyen módon fölötte eltérő hatású gyógynövények is ugyanabba a csoportba kerülnének. Legcélszerűbb, ha a rendszerbe-osztást azon az alapon ejtjük meg, hogy az illető orvosi növény az emberi vagy állati szervezetnek melyik részére van különös hatással?
Vissza
Tartalom
Az idegrendszerre ható orvosi növények | 1 |
A szívre ható orvosi növények | 56 |
A lélegzőszervekre ható orvosi növények | 60 |
A vesékre ható orvosi növények | 81 |
A genitális szervekre ható orvosi növények | 92 |
A verítékelválasztásra ható orvosi növények | 105 |
Az élősdiekre ható orvosi növények | 110 |
Helybeli hatású drógok | 125 |
Összehúzó hatásúak | 137 |
Bőrizgatók | 140 |
Hánytatók | 163 |
Hashajtók | 170 |
Illóolajtartalmúak | 177 |
Keserű anyagokat tartalmazók | 188 |
Senyvességellenesek | 200 |
Lázellenesek | 206 |
Vissza