Károlyi Árpád, Dr.: Németujvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I-II.

Tartalom

I. kötet

Előszó
Rövidítések magyarázata
Sajtóhibák
Első könyv : Budán és Laibachban.
I. Fejezet. 1848 utolsó hetei. Windischgrátz Buda előtt. - A szilveszteresti vegyes ülés a nemzetgyűlésen. - Kormány és nemzetgyűlés áthelyezésének ügye. - A terror. - Batthyány a terror ellen. Javaslata, hogy a nemzetgyűlés küldöttséget menesszen Windischgrätzhez, elfogadtatik 1

II. Fejezet. Windischgrätz egyénisége. Fölfogása Magyarországról és a konzervatívok. A magyarellenes áramlat. A küldöttség Windischgrätz előtt, aki csak Batthyányt nem fogadja. A bicskei napok. A bécsi katonai kormányzó zár alá téteti Batthyány javait. Batthyány levele nejéhez, emlékirata Windischgrätzhez. Szabadon megy a küldöttséggel vissza; de Pesten letartóztatják 10

III. Fejezet. Batthyány elfogatásának híre. Találgatások ennek okairól. Osztrák főúri körök és a sugalmazott sajtó vádjai és rágalmazásai Batthyány ellen. - Eötvös föllép e rágalmak ellen. Szép levele gróf Cziráky Jánoshoz és gróf Thun-Hohensteinhoz. Schwarzenberg herceg gyalázatos megjegyzése. Zsedényi tiltakozása a rágalmak ellen. Levele Batthyány nejéhez 28

IV. Fejezet. Fogság a budai helytartósági épületben. A grófné fáradozásai férje ügyében. A budai katonai központi vizsgálóbizottság és Windischgrätz konkrét vádak emelésére jogosító adatokat keresnek. Az előnyomozás megkezdődik. Jászai Pál, a hisztorikus és miniszterelnöki titkár és Stoffer udvari tanácsos, nádori igazgató kihallgatásai. Batthyány első kihallgatása és tiltakozása. Kérése, hogy szabadlábon folytassák a pört ellene s hogy Deák Ferenc segédkezésével védhesse magát 46

V. Fejezet. Leuzendorf Lajos lovag, a Batthyány elleni pör vitelével megbízott hadbíró egyénisége. Állásfoglalása a pörben. Vádak ellene, hogy megvesztegethető. Morális bátorsága. Jóakarata 63

VI. Fejezet. Batthyánynak szabadlábra helyeztetése és Deák Ferenc segédkezése iránti kérése elutasíttatik. - Az ellene emelt vádak és első gyanúsítások: Gróf Lamberg szeptemberi küldetése ügyében. A küldetés és a vele összefüggő tervek igazi története. Gróf Lamberg tiszta szándéka. A nádor, Wessenberg osztrák miniszterelnök és a magyar konzervatív urak szerepe e küldetésnél. - Vád Batthyány második képviselősége s a cs. kir. sorezredek hitszegésre csábítása miatt 73

VII Fejezet. A haditörvényszék Kossuth „szökési tervei" miatt faggatja Batthyányt. Különösen érdeklődik Batthyánynak a nádorhoz való viszonyáról. A forradalmi és diktátori tervek szeptember elején. Kossuth a nádornak kínálja föl a koronát. A nádor védekezik, Batthyányhoz fordul támogatásért. - A nádor a magyar sereg élén. Az udvar visszaparancsolja a nádort a magyar sereg éléről. Éji tanácskozás Batthyánynál. A nádor távozásának története 104

VIII. Fejezet, Batthyány gyalázatos megrágalmazása (mely a külföldi történetíróknál ma is hitelre talál), hogy a Jellachich letételét kimondó, 1848 június 10-i kir. manifesztumokat „kicsalta" V. Ferdinándtól. E rágalom eredete és teljes alaptalansága. A manifesztumok igazi története. - Aztán a vád, hogy Batthyány a szeptember 4-i kir. irattal rehabilitált Jellachichnak ellent mert állani 122

IX. Fejezet. Vádak és gyanúsítások osztályozása. Előnyomozás lezárása előtt az „illojalitás" kérdése. Batthyány kitűnő beszéde politikájáról. - A hadbíró jellemzi Batthyányt. Követeli a nádornak, mint a vádlott fő mentőtanujának kihallgatását. Windischgrätz föltétlenül helyesli ezt a követelést, de bukása után az osztrák minisztertanács megtagadja mert fél a nádornak Batthyányra kedvező vallomásaitól. - Leuzendorf Bécsbe megy tovább nyomozni a rendes eljárás megkezdése előtt 164

X. Fejezet. Báró Récsey, báró Eötvös József, Zsedényi Ede, Wodianer Móric, Hugó Albert, herceg Esterházy Pál, báró Wessenberg volt miniszterelnök, gróf Erdődy Sándor kihallgatása és nyilatkozataik. A hadbíró a Batthyány miniszterelnöksége idejéből való összes vádak elejtését javasolja s a katonai törvényszék illetéktelenségét megállapítja. De javaslatát és megállapítását a katonai főtörvényszék és minisztérium visszavetik s a rendes eljárás megkezdését megparancsolják 181

XI. Fejezet. Batthyányt Budáról a laibachi várba viszik. A laibachi tisztességes fogság. Emiatt Bach miniszter bevádolja a laibachi várparancsnokot, - Batthyány és családja. - A laibachi memorandum, melyet a bécsi minisztérium félretesz. - Batthyány esetleges elítéltetekének mérlegelése. - Haynau beavatkozása. - Batthyányt hirtelen Pozsonyba szállítják, onnan éppoly hirtelen Olmützbe. E helycserék okai 212


Második könyv : Az olmützi hetek.
XII. Fejezet. Olmützben rendes és „teljes" haditörvényszék elé állítják Batthyányt, - A legelső vád: a szeptemberi magyar államjegyek kir. szentesítés ellen történt kibocsátása. - A Batthyány-kormány pénzügyei. - A vád alaptalansága. Az ezt bizonyító iratok. - Batthyány a nádor és király beleegyezését bírta: de az erre vonatkozó iratokat elrejtik a hadbíró elől, akit, szándékosan tévesztenek meg 237

XIII. Fejezet. A második súlyos vád: a honvédsereg fölállításáról szóló törvényjavaslat végrehajtása királyi szentesítés nélkül s a királyi akarat ellen. - A törvényjavaslat és a miniszterelnök rendeletei. A frankfurti németbirodalmi központi kormány az egységes német haderőről. E rendelkezés természetes befolyása a magyar haderő fölállítására. - Batthyány teljes joggal várhatta a szentesítést. A hadbíró faggatásai. Batthyány jóhiszeműsége. - Újabb vád: miért engedte a nádort a magyar sereg élére állani. Batthyány kitűnő válasza 258

XIV. Fejezet. További vád: a királyi fölségjogok vakmerő megsértése a magyar kormány követküldései által. - Pázmándy és Szalay küldetése a német nemzetgyűléshez. Osztrák kormány beleegyezése. A nádor magatartása. János főherceg biztatása; az erre vonatkozó s Batthyányi igazoló iratok eltüntetése. Szalay működése. Egységes német állam Ausztria német tartományaival. Egységes német birodalmi külképviselet, mely nem lehet Magyarországé is. A tisztázatlan helyzet. A magyar kormány teljes jóhiszeműsége. A császári tiltakozás. Szalay és Radowitz különös esete. Szalay Párizsban. Kossuthék utasítása Batthyány háta mögött 282

XV. Fejezet. Gróf Teleki László küldetése Párizsba. - Ennek előzményei. - A Golesco-eset. - Teleki és a francia külügyminiszter. Pascal-Duprat magyarországi küldetése. - Teleki működése Batthyány lemondása után. - Sűrű kémjelentések Teleki összeköttetéseiről az európai forradalmárok fejeivel s a bécsi októberi lázadás szökevényeivel. - Tausenau az ultraradikális forradalmár és Teleki meg Pulszky. - Forradalmasítási tervek. A hadbíró e kémjelentések befolyása alatt Teleki 1849-i működését Batthyány nyakába varrja 325

XVI. Fejezet. Újabb súlyos vádak: a pragmatica sanctió tudatos megsértése a királynak a szárd király ellen adandó katonai erő megtagadása által. Ezen kérdés, az ú. n. „olasz segély" története. Kossuth furcsa magatartása. Batthyány a pragmatica sanctióból folyó kötelesség teljesítése mellett. - Viharos minisztertanácsok. Kossuth győzelme: a burkolt megtagadás. Ennek következményei. A képviselőház törvénytelen határozata augusztus 3-án. Ennek története. Viharos minisztertanács. A nádor fölháborodása. 351

XVII. Fejezet. A Szent-István-napi kihallgatások. - A horvátokkal való akaratos összetűzés vádja. A hadbíró furcsa okoskodásai. - A magyar kormány kész a horvátok minden horvát kívánságát teljesíteni. De Jellachich ellenáll, mert Kollowrath titkos javaslata értelmében missziója van a „magyarizmus" letörésére. - Jósikáék eláltatása. János főherceg közbenjárása. Batthyány titkos értekezlete a bánnal ezt megszédíti. A horvátok a legmesszebbmenő engedményeket kapnák - egész az elválásig. Az osztrák kabinet megijed; Latour fél, hogy Jellachich a magyarok karjaiba veti magát s megszűnik eszköz lenni. A horvátoknak adandó nagy engedményekbe a király hát nem egyezik bele, hiába fárad Batthyány és Deák. A magyar konzervatív urak is ellenzik ezen engedményeket. Kombinációk Jellachich Magyarországba való betörésével. Jellachich rehabilitása. - Kisebb adminisztratív természetű vádak a magyar és osztrák minisztériumok közti surlódások ügyében. A magyar kabinet kész alkudozni; az osztrák vonakodik. Brestel javaslata. A hadbíró cinikus faggatásai. Batthány büszke válasza 369

XVIII. Fejezet Vád bizonyos királyi kéziratok köteles ellenjegyzésének megtagadása miatt. Batthyány kifejti a kéziratok tendenciájának, pl. az országgyűlés törvényellenes elnapolásának törvényellenes voltát. A hadbíró meghátrál, de Récsey kinevezése ellenjegyzésének megtagadásába kapaszkodik. Récsey kinevezése Jellachich teljhatalmú kir. biztosságával függ össze, mely Wessenberg és Dessewffyék közös terve, de Batthyány elől eltitkolják. A terv nem az ország alkotmánya ellen készült, csak a nemzetgyűlés radikális elemeinek letörésére, de visszafelé sül el; az ország éppúgy fölháborodik ellene, mint Batthyány. - Récsey kinevezésének furcsa története. - Császári csapatok elleni fegyveres támadás főbenjáró vádja. Batthyány balesete. Széleskörű nyomozások. Móga kihallgatása. Hamis újsághírek, képviselőházi jelentések. - Batthyány hegyfalvi levelét Bezerédjhez lázítónak minősíti a hadbíró. E levél megírásának okai: Batthyány elleni gyalázatos rágalmak Pesten. A levél megírásának története. Königmayer plébános. Széleskörű nyomozások Kozma nyomdájában s egyebütt. Rohonczy vádaskodása. A hadbíró a vádat fönntartja. - Az új képviselőség elejtett, de felújított vádja 406

XIX. Fejezet. A legsúlyosabb vád: hogy Batthyány részes a bécsi októberi lázadás előkészítésében. Batthyány megbotránkozása e nemtelen vád miatt. Bécsi terhelő, hamis tanúvallomások Batthyány összeköttetéseiről bécsi demagóg elemekkel, Tausenauval, de különösen Hafnerrel, a vad „Constitution" szerkesztőjével. - Sopronvidéki terhelő tanuk: gróf Széchenyi Pál nyilatkozata, Meszlényi Lajos és gróf Wallis gyalázatos, de nagysúlyú rágalmai; Rohonczy perfid megjegyzése. Nagytekintélyű mentő és kedvező tanuk (herceg Esterházy, báró Wessenberg) nyilatkozatai s egyéb kedvező bizonyságok 450

XX. Fejezet. Batthyány szeptember 17-i fölhatalmazása Pulszky részére bizonyos összeget utal ki, a magyarellenes bécsi sajtó lehető lekenyerezése céljából. Ezt a hadbíró az októberi lázadás előkészítésére magyarázza. - A bécsi sajtó magyarellenes és magyarbarát orgánumai. Ez utóbbiak mind radikálisak és forradalmiak. - Pulszky, Batthyány intenciója ellenére ezeket támogatja. Pulszky nagy szerepe Bécsben. - Házkutatások a bécsi magyar minisztérium épületében és a tisztviselők (Bartal, Frankenburg, Henszlmann, Szontágh Pál stb.) vallatása. - A házkutatások Pulszkynak és Kossuth bizalmasa, Wargha miniszteri titkárának összeköttetéseiről a legradikálisabb lapokkal és egyénekkel, az aula szélsőséges fiatalságával, aztán a zendülő gránátosok megvendégeltetéséről stb. fölötte terhelő adatokat hoznak napfényre. - Ez üzelmek előmozdítását a hadbíró legalább részben, Batthyány említett fölhatalmazásának terhére írja; Batthyány meggyőző okfejtése ellenére is fönntartja vádját s a kihallgatásokat egy vehemens támadással fejezi be Batthyány illojalitása ellen. - A jegyzőkönyvek nevezetes záradéka Batthyány „tiszteletreméltó" magatartásáról 473

XXI. Fejezet. A hadbíró a katonai törvényszék elé terjeszti följelentését, az úgynevezett „votum informativumot" a Batthyány elleni vádakról s az érvényben levő haditörvények és rendeletek alapján, kötéláltali halálbüntetést proponál. A haditörvényszék jellemzése. A szavazás. Az ítélet. Erre a hadbíró hatásos kegyelmezési javaslatot tesz. A törvényszék egyhangúlag elfogadja s annak tekintetbe vételét nyomatékkal kéri a föllebbviteli főtörvényszéktől, melyhez a hadbíró azonnal el is küldi Bécsbe az összes iratokkal együtt 512


Harmadik könyv: A vértanúság.
XXII. Fejezet. Haynau dühöngése. Ennek okai. Mint teljhatalmú magyarországi főparancsnok, magának követeli a föllebbezhetlen ítélkezés jogát Batthyány ügye fölött is. A minisztérium meg akarja tőle tagadni a halálos büntetések jogát. De Haynau nem enged. A legfőbb katonai körök s herceg Schwarzenberg támogatják. Az ifjú császár ellenáll. - Schmerling gyászos szerepe: a minisztertanács „korrigált" határozata - Haynau győz. Batthyány ügye a katonai főtörvényszék fönnhatósága alól Haynau korlátlan fönnhatósága alá kerül 539

XXIII. Fejezet. Batthyány az olmützi magyar foglyokkal Pestre küldetik. Találkozás Pozsonyban a családjával. A „Neugebäude". - Remények. - De Haynau elveti a kegyelmi javaslatot, megerősíti a halálos ítéletet. - Az ítélet kihirdetése. - A siralomházban. - A grófné kétségbeesett kísérletei. - Az utolsó találkozás. - A tőr. - Batthyány búcsúlevele nejéhez. - Öngyilkossági kísérlete. - Kötél helyett golyó. - Az ítélet végrehajtása. - A temetés. - A vad Haynau embertelensége a kivégzés után 554

XXIV. Fejezet. Általános fölzúdulás Batthyány kivégeztetése miatt. - Az osztrák közvélemény elítélő megnyilatkozása. - Megbotránkozás Németországban. - A „Leuchtturm". - A közvélemény Franciaországban, és Angliában. - Palmerston lesújtó ítélete. - Ponsonby hitványsága. - Schwarzenberg hazugsága. - Gróf Szécsen küldetése Londonba. - A bécsi minisztérium igazolni kívánja magát az európai közvélemény előtt. - Schmerling gyalázatos „igazoló" dolgozata a minisztérium nevében 573

XXV. Fejezet. A „Justizmord" bosszú műve. - Ennek igazi okai. - Az udvari körök gyűlölete Batthyány ellen lassanként növekszik. - Batthyány ifjúsága. Gondolatvilága. Föllépése a közéletben. Politikai szereplése és elvei. Kossuthot követté választatja. A titkos rendőri jelentések és bizalmas besúgók. A június 10-i, Jellachich elleni manifesztum közzététele a gyűlöletet ellene izzó fokra hevíti. De a legfőbb, az alapok: az 1848 március 17-i királyi kéziratnak, a független magyar minisztérium kényszeredett engedélyezésének s miniszterelnökké lett kinevezésének az udvar tervei ellen történt kieszközlése a nádor útján. Ennek „gyűlöletes" históriája 587

Befejezés. A gyermek-császár a. kíméletet nem ismerő Schwarzenberg végzetes befolyása alatt. Egész környezete, katonák és polgáriak, osztrákok és magyarok, a szigorú büntetés kötelességét hangoztatják. Ezek a felelősek, nem a gyermekifjú császár, aki később összetöri e lelki és erkölcsi bilincseket. - Batthyány epitaphiuma 618

Név- és tárgymutató 623


II. kötet

Előszó
Rövidítések magyarázata
Pör- és államiratok 1

1. 1848 május 14. A nádor benső használatra adott utasítása a frankfurti parlamenthez küldött Pázmándy és Szalay László részére 1

2. 1848 június 15. Batthyány Zsedényihez a Jellachich elleni június 10-diki királyi kéziratok közzétételéről 2

3. 1848 augusztus 26. Az osztrák minisztertanács jegyzőkönyvének két pontja az osztrák érdekek végett Magyarország ellen készülő bán pénzbeli támogatásáról, nehogy a bán visszahőköljön, vagy pláne a magyarok karjaiba vesse magát 3

4. 1848 szeptember 3. Batthyány a nádorhoz elkeseredetten panaszkodik az udvar és az osztrák kormány ellen a magyar minisztérium teljes ignorálása miatt 5

5. 1848 szeptember 4. A nádor válaszol Batthyány szeptember 3-i levelére, hogy Ferenc Károly főherceget nyilt színvallásra kérte föl. Ha Batthyány lemondana is, a nádor számít az ő eddigi lojalitására a kiüthető forradalom veszélyei közt. Kéri, hogy jöjjön Pestre, mert két miniszter titkos működésében nem bízhatik 6

6. 1848 szeptember 4. A nádor Ferenc Károly főherceghez. Festi a magyarországi hangulatot az udvar eddigi politikája miatt; tart a forradalom kitörésétől, ha a minisztérium lemond. Gondolatai a forradalom kiütésének elhárításáról: discretionális hatalom a nádor részére, míg a nyugalom helyreáll s az új minisztérium megalakulhat. De föltétlen bizalmat, nyilt játékot kíván magával szemben és gyors döntést 7

7. 1848 szeptember 5. Királyi kézirat Batthyányhoz, akit a horvát bonyodalom kiegyenlítése ügyében röviden az osztrák minisztérium augusztusi „Staatsschrift"-jére utal 9

8. 1848 szeptember 5. Batthyány és Deák keserűen panaszkodnak a minisztériumnak, hogy hiába van minden fáradozásuk az udvarnál, előterjesztéseikre vagy semmi, vagy semmitmondó választ kapnak 9

9. 1848 szeptember 6. Ferenc Károly főherceg a nádorhoz. Azt tanácsolja, hogy a netán nekie fölajánlandó diktatúrát el ne fogadja

10. 1848 szeptember 6. Királyi kézirat Eszterházyhoz a magyar hadsereg és a papírpénz kibocsátásáról szóló törvényjavaslatok esetleges szentesítéséről 12

11. 1848 szeptember 7. előtt. A bécsi parlament egy előkelő konzervatív tagja élesen tiltakozik Wessenberg miniszter előtt Szalay frankfurti küldetése ellen és felségárulásnak minősíti, hogy János főherceg a magyar követet ünnepélyesen fogadta 13

12. 1848 szeptember 7. Ferdinánd császár-király a nádorhoz, Szalay frankfurti misszióját mint törvényellenest megszüntetni parancsolja 15

13 1848 szeptember 12. A nádor Batthyányt kéri, hogy lemondását vonja vissza és mint felelős miniszter vezesse tovább az ügyeket 16

14 1848 szeptember 12. István nádor a fölséghez a magyar minisztérium lemondásáról; de Batthyány egyelőre továbbviszi a miniszterelnöki teendőket a törvény értelmében s a rend fönntartása végett 16

15 1848 szeptember 12. A nádor a királyhoz. Kossuth és Szemere üzelmeit csak a törvénytisztelő Batthyány volna képes paralizálni és őt kell megbízni az új kabinet alakításával. Föltételei: kölcsönpénz vagy sanctiónélküli pénz nyomatása. A bán betörését a nádor nem nézheti közönyösen 11

16 1848 szeptember 17. Batthyány a nádorhoz. Fölterjeszti az újonnan alakítandó kabinet tagjainak neveit s nagy ékesszólással és elkeseredéssel védi a lelépett minisztériumot a szeptember 15-i királyi leirat vádjai ellen 19

17. 1848 szeptember 17. Batthyány megküldi Pulszkynak az új minisztérium iránti előterjesztése másolatát. Aztán fölhatalmazza Pulszkyt, ennek javaslatára, hogy a bécsiek rokonszenvének (a magyar ügy iránt) megnyerése végett egyelőre néhány ezer forintot fordíthat 22

18. 1848 szeptember 17. Jegyzék a Batthyány szeptember 17-i fölhatalmazása és Kossuth rendelkezései alapján „gyanús" egyéneknek kiutalt pénzekről a bécsi magyar minisztériumnál 22

19. 1848 szeptember 18. A király a nádorhoz. Megelégedéssel veszi tudomásul a nádor elvállalt misszióját a magyar táborba mint újabb eszközt a magyar-horvát kiegyezés létrehozására. De az összecsapást kerülje saját helyzete s az országnak teendő hasznos szolgálatai okaiból 24

20. 1848 szeptember 19. Pulszky a Batthyány szeptember 17-i fölhatalmazására hivatkozva, 800 pengőforintot utal ki 25

21. 1848 szeptember 21. Az osztrák minisztertanács fölterjesztése a császárhoz. A szerbekkel folyó harcok az uralkodó tekintélyének lejáratására s az állami rend fölbomlására vezetnek. Lecsendesítésük szükséges. Ki kell egyezni a magyar és osztrák minisztériumnak is. Jellachichot meg kell állítani előnyomulásában. Győzelme veszélyeztetné az alkotmányos szabadságokat. Módozatok e célok elérésére 26

22. 1848 szeptember 22. Királyi kézirat a nádorhoz, mely bőven és részletesen, nagy dialektikával fejtegeti az okokat, amelyek miatt Batthyány és az új miniszterjelöltek föltétele (Jellachich visszaparancsolása) nem teljesíthető 29

23. 1848 szeptember 23. A nádor Batthyányhoz Bécsbe távozásának céljairól, szándékairól, nádori tisztéről való lemondásáról, ha bécsi szándékai és javaslatai nem sikerülnek 31

24. 1848 szeptember 23. A nádor hivatalos irata Batthyányhoz, melyben tudatja, hogy a király megtiltá neki résztvenni a Jellachich elleni hadi operációkban. Mivel ez az ő nádori kötelességével ellenkezik, Bécsbe siet, a kiegyezést létrehozni s ha ez nem sikerül, le fog mondani a nádorságról 32

25. 1848 szeptember 24. Ferdinánd császár-király a nádorhoz. Tudomásul veszi a nádor szeptember 12-i jelentését és azt, hogy egyelőre Batthyány tovább viszi a miniszterelnökséget s reméli, hogy az ország nehéz helyzete jóra fordul 34

1848 szeptember 25. A nádor tudatja Batthyányval, hogy a király nem fogadta el föltételét s az új minisztérium megalakítására Vay lesz fölszólítva. Addig ideiglenesen vigye tovább az ügyeket Batthyány 34

27. 1848 szeptember 25. A nádor tudatja Batthyányval, hogy Lamberg a kibékítés végett mint kir. biztos a táborba küldetett s közli a nádorságról való lemondását s búcsúzik Batthyánytól 35

28. 1848 szeptember 26. Királyi kézirat Batthyányhoz gróf Lamberg kinevezéséről, a szept. 25-i királyi manifestum megküldésével s azon remény kifejezésével, hogy Batthyány a királyi intézkedéseket teljes erővel támogatni fogja 36

29. 18148 szeptember 26. Kir. kézirat Batthyányhoz, hogy ellenjegyezze a Mailáth György kir. helytartóságára és az országgyűlés december 1-ig való elnapolására hozzáküldött kir. leiratokat, ígérvén Magyarország törvényes szabadságának és integritásának fönntartását 36

30. 1848 szeptember 26. Kir. kézirat a bánhoz tudatja, hogy a polgárháború megakadályozására gr. Lamberget nevezte ki az összes haderő főparancsnokává, ehhez tartsa a bán magát 37

31. 1848 szeptember-december. Batthyány tevékenységére vonatkozó kivonatok a „Közlöny"-ből, összeállítva a katonai vizsgálóbizottság számára a Batthyány elleni eljárás céljaira 37

32. 1848 október. Desewffy Emil Wessenberggel tudatja Latour tanácsát, hogy Batthyányval ellen jegyeztetni kell Récsey kinevezését, de el kell titkolni előtte a készülőben levő (Jellachich kir. biztosságára és az országgyűlés föloszlatására vonatkozó) kir. kéziratokat és azt, hogy a tanács Latourtól származik 43

33. 1848 október 1. Wessenberg a császár-királyhoz arról, hogy Récseynek kabinetalakítással leendő megbízatását Batthyány mikép hajlandó ellenjegyezni 44

34. október 2. Batthyány tudatja a képviselőházzal a miniszterelnökségről és a képviselőségről való lemondását s e lemondások okait 45

35. október 3. Wessenberg azt javasolja Ferenc Károly főhercegnek (amit ez azonnal elfogadott), hogy mivel Batthyány nem akarja Récsey kinevezését ellenjegyezni s mivel a szükség sürget, neveztessék ki gróf Nádasdy, aki a saját kinevezését ellenjegyezni s azután a kiadandó többi királyi iratokat is kontraszignálni fogná 46

36. 1848 október 3. Pipitz államtanácsos följegyzése Ferenc Károly főherceg számára gróf Nádasdy miniszterelnöksége tervének elejtéséről s báró Récsey miniszterelnöki kinevezéséről 47

37. 1848 október 3. Királyi kézirat Batthyányhoz a miniszterelnökségtől való fölmentéséről 48

38. 1848 október 3. Királyi leirat az országgyűléshez annak feloszlatásáról és Jellachichnak teljhatalmú királyi biztossá történt kinevezéséről 49

39. 1848 október 6. Jegyzék a bécsi magyar minisztérium lefoglalt elnöki iratainak a bécsi forradalommal összefüggésben levőknek vélt darabjairól 49

40. október 6. Hivatalos előterjesztés Latour meggyilkoltatása okairól, előzményeiről s okozóiról. A bécsi sajtó gyalázatossága. Kossuth pártjának befolyása a buta bécsi népre, mely lelkesedett az elváló és államadósságot nem fizető magyarért, mert Pulszky pénzzel dolgozott. De Batthyány is perfid Latourral szemben. Pulszky és Tausenau összeköttetése a bécsi és frankfurti ultrákkal; a „Lamberg-gyilkoe" Balogh János bécsi összeköttetései; Tausenau féktelen izgatásai 57

41. 1848 október 6. Hauer István osztrák belügyi ossztályfőnök összeállítása Pulszky Ferencnek, mint a Batthyány-Kossuthkabinet bűnös tervei bécsi orgánumának bűneiről; széles összeköttetéseiről a bécsi társaságban, működéséről Magyarország elválása ügyében, intrikája a parlamenti tagokkal, fölhatalmazása a bécsi sajtó lekenyerezésére; pénzkiadásai magyar ügynökök s a bécsi októberi napok intézői stb. részére, 63

42. 1848 október 6 Dr. Reiner, a bécsi aula egyik tagja előadja a magyar táborban (október folyamán) a bécsi október 6-i forradalom lezajlását s kiemeli, hogy Latour legyilkolása után a csőcselék gróf Batthyány Lajost, mint Latour szövetségesét, halálra kereste 69

43. 1848 október 9. Barthos János képviselő Csányi László kormánybiztossal közli a bécsi állapotokat s azt, hogy Pulszky azért ment Sopronba, hogy Batthyányval együtt izgasson Jellachich ellen 71

44a) 1848 október 10. Széli József és Reisig Alajos vasmegyei kormánybiztosok jelentése a vasmegyei hadi mozgalmakról és Batthyány Lajos szerepéről 73

44b) 1848 október 16. Vidos József népfölkelővezér jelentése a Honvédelmi Bizottmányhoz Batthyány szerepéről a népfölkelésben 74

45. 1848 október 11. A király István főherceget németországi birtokára leendő gyors távozásra kéri, mert tartózkodása Magyarország közelében a magyar forradalmi párt céljait előmozdíthatná 74

46. 1848 október 15. előtt. Batthyány Bezerédj Istvánhoz a gróf Lamberg küldetése dolgában való működéséről; az ország érdekében, Bécsben, október első napjaiban tett lépéseiről, a népfölkelésbeli részvételeiről beszámol s az ellene felhangzott üres vádakat visszautasítja 75

47. 1848 október 16. Bezerédj István válaszol Batthyány (október 15. előtti) levelére s mindenkép igyekszik megnyugtatni, hogy senki nem gyanúsítja Batthyányi, maga Kossuth legjobb szeretné, ha Batthyány részt venne a közügyekben. Erre kéri őt Bezerédj István is. Levelét, de csak kihagyásokkal, ki fogja adni Kossuth. Hirlapjában, miután a főbb politikusoknak megmutatta 78

48. 1848 október 20. előtt. Wessenberg az 1848 okt. 20-án kibocsátott királyi manifesztum tartalmáról és a magyar kérdés törvényes megoldásának lehetetlen voltáról 82

49. 1848 október 20. Királyi manifesztum a magyar szent korona tartományainak népeihez, mely a magyar országgyűlés, illetőleg a forradalmi párt ellen a királyi jogok és tekintély megvédését stb. kilátásba helyezi 83

50. 1848 október 21. Neuwirth pécsi lapszerkesztő, Kossuth bécsi ügynöke (?), Pulszkyhoz a bécsi demokrata politikusok állhatatlanságáról, a dinasztia ledöntésének szükségéről, a vele szövetkezett magyar arisztokraták bukásáról, a Dunára éhező németségről, a magyar haza megmentése módjairól stb. Végül pénzt kér 84

51. 1848 november 2. Bartal György m. kir. államtanácsos, Batthyány rendeletérc hivatkozva, 50 forintot utal ki Neuwirthnek 87

52. 1848 november 19. A „Wiener Zeitung" hosszú cikke, mely azt fejtegeti, hogy míg egyrészt az „arcátlan" Batthyány az osztrák miniszterek háta mögött csalta ki a Felségtől a magyarok számára a koncessziókat; a magyar kormány és Kossuth Pulszky útján két tucat magyar zsidó orvos ügynök és egymillió forintnyi összeg segélyével megszervezték a bécsi forradalmat, megölették Latourt. De a bécsi forradalom legyűrése után a magyar forradalom leverése következik a jelszóval: „Magyarország delendum est" 87

53. 1848 december 9. Batthyány levele nejéhez megérkezéséről s hogy őt Pesten bizonyos körök árulónak tartják, amint viszont bécsi körök Latour megöletőjének. Képviselőségére nem gondol, mert most egy képviselő csak nulla. Bőven nem ír, mert leveleit felbontják 96

54. 1848 december 21. Jegyzőkönyv Stipergernek, a bécsi „Hotel zur Stadt Frankfurt" tulajdonosának kihallgatásáról Dr. Tausenaunak a szeptember 19-i fáklyásmenet alkalmából Batthyány és mások előtt tartott lázító szónoklata ügyében 98

55. 1848 december 22. Jegyzőkönyv Lausch szobapincér (a „Hotel zur Stadt Frankfurt"-ban) kihallgatásáról, hogy a szállodában különösnek tartották, hogy Batthyány éppen éjjel, a forradalom kitörése előtt távozott s hogy ottlakta alatt a hirhedt Hafner ki s bejárt hozzá 99

56. 1848 december 23. Jegyzőkönyv Göstl Tamás fizetőpincér (a „Hotel zur Stadt Frankfurt"-ban) kihallgatásáról Tausenau lázító szónoklatáról a magyar küldöttség előtt és arról, hogy Batthyányhoz a mondott szállodában Chaissé (Chaizes), Gritzner és Hafner (a destruktív elemek legfőbbjei) ki és bejártak 101

57. 1848 december 23. Jegyzőkönyv Zimmermann szobapincér (a „Hotel zur Stadt Frankfurt"-ban) kihallgatásáról Tausenau szeptember 19-i lázító szónoklata ügyében 103

58. 1848 december 28. Alberghetti, a bécsvárosi bűnfenyítő törvényszék előadója összegezi a Tausenau ellen izgató, fölségsértő és uszító szónoklatai miatt emelt s tanukkal bebizonyított vádakat, melyek a fölségárulás fogalmát teljesen kimerítik 105

59. 1848 december 29. B. Welden bécsi katonai kormányzó Horváth ezredesnek és gróf Althan alezredesnek megparancsolja a vasmegyei és osztrák (stájer) határ szigorú cirkáltatását és őrzését gróf Batthyány Lajos menekülési kísérlete megakadályozására 110

60. 1848 december 31. B. Welden bécsi katonai kormányzó megparancsolja gr. Althan alezredesnek gr. Batthyány ikervári uradalmát megszállatni s a pénzeket és értékeket a császári kincstár számára elkobozni 111

61. 1849 eleje. Névtelen rendőrügynök (vagy Wargha István?) emlékirata: lengyel emigránsok Batthyánynál 1848 júniusában antidinasztikus fölforgató tervekről tanácskoznak; hasonló tervekről értekezik Szalay Frankfurtban a Habsburgokat gyűlölő Radowitznál juliusban, míg szeptemberben Kossuthnál van titkos tanácskozás Radowitz leveléről s külföldi (olasz, francia) összeköttetésekről 111

62. 1849 január 1. Gróf Althan alezredes fölhívja Vas megye alispánját, hogy a lázadó gróf Batthyány Lajos ikervári uradalmának elrendelt lefoglalásához egy megyei tisztviselőt küldjön ki a megye pecsétjével 116

63. 1849 január 3. Herceg Windischgrätz tábornagy herceg Schwarzenberg miniszterelnökhöz a magyar országgyűlési küldöttségről, mely hozzá (Windischgrätzhez) jött 117

64. 1849 január 10. Reichardt őrnagy jelenti a budai központi vizsgálóbizottságnak, hogy Windischgrätz parancsára gróf Batthyány Lajost január 8-án elfogatta 119

65. 1849 január 14. A központi vizsgálóbizottság a hadseregfőparancsnokságtól a Batthyány elfogatását megokoló vádak és bizonyítékok közlését kéri 120

66. 1849 január 15. Azon kivonatok a „Pesther Zeitung"-ból, amelyek mint Batthyány elleni első bizonyítékok a központi vizsgálóbizottság igazságügyi osztálya számára összeállíttattak 121

67. 1849 január 17. A budai központi vizsgálóbizottság a bécsinek. Adatokat kér a Batthyány ellen emelt legsúlyosb vádnak: a Theodorovich tábornok elleni harcnak bizonyításához és a grófnak a bécsi forradalmárokkal való összeköttetéséről 122

68. 1849 január 17. és 23. Két jegyzőkönyv a gr. Batthyány Lajos pesti lakásán lefoglalt iratok és lepecsételve talált iratcsomagok fölbontásáról s hivatalos átvételéről 123

69. 1849 január 20-24. Batthyányra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatok a fogoly altábornagy báró Hrabovszky kihallgatásairól a sorezredeknek a honvédséghez való átcsábítása, a Jellachich elleni harc s Buda és Pest erődítése ügyében 125
70. 1849 január 24. Jegyzőkönyv Batthyány első kihallgatásáról, melyben a haditörvényszék illetékessége ellen úgy miniszterelnöki, mint magánéletbeli viselkedése szempontjából óvást tesz. Deák Ferencet kívánja képviselőjéül a pörben s kéri, hogy a vizsgálatot ellene vagyonbiztosítók és becsületszava lekötése mellett szabadlábon folytassák 128

71. 1849 január 24. Leuzendorf hadbíró Batthyány kihallgatásakor kifejezett kéréseit (Deák Ferenc segédsége és a. szabadlábon folyó vizsgálat tárgyában) Windischgrätz döntése alá terjeszti 131

72. 1849 január 24. A bécsi központi vizsgálóbizottság elküld a budainak egy titkos kémjelentést, mely gróf Károlyi Györgynét azzal vádolja, hogy mint Batthyány ügynöke, hatalmas pénzösszegeket vitt Bécsbe, az októberi forradalom kirobbantására; Marschalkó udvari titkárt pedig azzal, hogy Batthyány titkos kéme s bécsi levelezője volt ez ügyekben 132

73. 1849 január 25. A Batthyánynál lefoglalt iratokat a központi vizsgálóbizottság elnöke, Trattner ezredes átvizsgálás végett Kossalko kir. ügyésznek adatja ki 133

74. 1849 január 25. Trattner ezredes, a budai központi bizottság elnöke, a hadseregfőparancsnoksághoz. Súlyos okokkal ellenzi Batthyány kérése teljesítését, hogy a vizsgálatot ellene szabadlábon folytassák 133

75. 1849 január 26. előtt. Hegyessy kir. ügyész megkísérli Batthyány azon cselekedeteit és mulasztásait, miniszterelnöksége idejéből és az 1848 október 3. utáni időből összeállítani, melyek miatt ellene vádat kell emelni 134

76. 1849 január 26. Windischgrätz Schwarzenbergnek. Mivel a Batthyány elleni pör anyagát összegyűjteni már azért is nehéz, mórt az úgynevezett Honvédelmi Bizottmány a minisztériumi irattárakat elvitte Debrecenbe, kéri Schwarzenberget, hogy a bécsi minisztérium iratai közt nézessen utána a Batthyány ellen fölhasználandó adatoknak 136

77. 1849 január 26. Windischgrätz a budai központi vizsgálóbizottságnak. Batthyány kérése, hogy jogtudó segéd adassék mellé, a hadi törvények miatt nem teljesíthető; a hadbíró tartozik az ő érdekeit is védeni. Szabadlábra nem bocsátható. Ki kell hát őt hallgatni minden ellene eddig emelhető vádpontra nézve minden segédeszközt fel kell használni a vádak bizonyítására 137

78. 1849 január 29. A magyar albizottság a bécsi központi vizsgálóbizottságnak jelenti, hogy az 1848 október 3. utáni időből Batthyányra vonatkozó jelentéseket vagy adatokat nem talált 139

79. 1849 január 30. A bécsi központi vizsgálóbizottság tudatja a budaival, hogy Batthyány forradalmi tevékenységének egyetlenegy bécsi vizsgálati albizottságnál sem található semmi nyoma 140

80. 1849 január 31. Báró Eötvös József gróf Cziráky Jánoshoz. Bőven kifejti azon vádnak, mintha Batthyány az októberi bécsi forradalom előidézője volt volna, teljes alaptalanságát, miután ő, Eötvös, az októberi napok alatt mindig együtt volt Batthyányval s előadja, hogy Batthyány gyanús távozása Bécsből az október 5. és 6. közti éjen mily családi okokból történt. Batthyány dinasztikus hűsége kétségbe nem vonható 140

81. 1849 február 2. Schwarzenberg Windischgrätznek. Elrendelte ugyan az osztrák minisztériumok irattáraiban a kutatást Batthyányra vonatkozó iratok és adatok után, de az eredmény nehezen lesz kielégítő 144

82. 1849 február 5. Felsenthal, a központi vizsgálóbizottság rendőri osztályának vezetője, megküldi Leuzendorf hadbírónak a gróf Batthyányra vonatkozó titkos rendőri jelentéseket (melyek tartalmát az iraton röviden följegyzé a hadbíró) 145

83. 1849 február 10. Leuzendorf hadbíró a budai központi vizsgálóbizottságot Jászay Pál iratai lefoglalására és arra kéri, hogy adatokat szerezzen be Batthyány népfölkelést szervező működéséről 146

84. 1849 február 10. A bécsi központi vizsgálóbizottság beküldi Windischgrätznek Pázmándy egy frankfurti jelentését, mint a Batthyány-kabinet szeparatisztikus tervei egyik bizonyítékát 146

85. 1849 február 12.-március 26. A Batthyány kihallgatásairól fölvett jegyzőkönyvek 147

86. 1849 február 13. Jászay Pál, Batthyány elnöki titkára, benyújtja néhány minisztertanács jegyzőkönyvének nála maradt fogalmazványát a vizsgálóbizottsághoz 225

87. 1849 február 15. Schwarzenberg Windischgrätzzel tudatja, hogy az osztrák miniszterelnöki iratok semmit nem tartalmaznak Batthyány gróf pőrében fölhasználhatót. Mindamellett a legperfidebb vádakat emeli Batthyány ellen 226

88. 1849 február 20. Jegyzőkönyv (A) Batthyány főkomornyikjának, Fischernek, aztán (B) Stoffer udvari tanácsosnak, a nádori iroda igazgatójának, végül (C) Jászay Pál miniszterelnökségi titkárnak kihallgatásáról Batthyánynak a honvédelmi bizottság parancsára lakásáról és hivatalából, majd Ikervárról, valamint a nádori irodából elvitt levelezése és iratai dolgában 227

89. 1849 február 23. A veszprémi katonai parancsnokság a budai központi vizsgálóbizottságnak a veszprémi stb. népfölkelésnek Batthyány által lett megszervezése ügyében 233

90. 1849 március 12. Zsedényi gróf Batthyánynéhoz. Bőven előadja, miért tartja képtelenségnek a vádat, hogy Batthyánynak benne volt volna a keze a bécsi október 6-i lázadásban 233

91. 1849 március 15. Kossalko kir. ügyész jelenti, hogy a Batthyány lakásán talált és lefoglalt iratok teljesen érdektelenek s a porhoz semmi közük 236

92. 1849 március 16. Gróf Batthyány Lajosné beküldi a központi vizsgálóbizottsághoz Zsedényi március 12-i levelét 236

93. 1849 március 19. A bécsi központi vizsgálóbizottság magyar osztálya a bécsi katonai parancsnoksághoz Batthyányt terhelő iratokat küld be 237

94. 1849 március 19. Báró Eötvös József levele gróf Thun-Hohenstein müncheni osztrák követhez. Bőven bizonyítja Batthyány ártatlanságát a bécsi október 6-i lázadás dolgában s ajánlkozik erről vallomást tenni bármi törvényszék előtt 238

95. 1849 március 23. Nagytekintélyű konzervatív magyar bizottság javaslata a magyar forradalom részeseinek megbüntetéséről. Verurteilungen und Ausweisungen 242

96. 1849 március 24. Windischgrätz megküldi a budai központi vizsgálóbizottságnak a magyar és erdélyi udvari kancelláriák helyiségeiben talált iratokat és fordításokat a Batthyány-pörhöz 244

97. 1849 március 25. A bécsi központi vizsgálóbizottság magyar osztályának (albizottságának) jelentése a becsi magyar minisztérium tisztviselőinek (Bartal Györgynek, Platthy Antalnak, Prankenburg Adolfnak, Rudnyánszky Kálmánnak Henszlmann Imrének, Szontágh Pálnak s Wargha Istvánnak) kihallgatásáról a bécsi október 6-i lázadás stb. dolgában 245

98. 1849 március 29 Leuzendorf hadbíró beterjesztvén a központi vizsgálóbizottsághoz a Batthyány kihallgatásairól fölvett jegyzőkönyveket, rekapitulálja a vádakat, gyanúsításokat, kifogásokat; nagy nyomatékkal kívánja, hogy a nádor minden pontban, ahol Batthyány rá hivatkozik, megkérdeztessék, mert különben a bíró nem alakíthatja ki ítéletét s a védelemnek a megkérdezés kötelessége is. A bécsi októberi forradalomra vonatkozó vizsgálat és egyéb, Schwarzenberg herceg által fölhozott vádak vizsgálata miatt őt, Leuzendorfot, Bécsbe kéne küldeni. Végül a legnagyobb nyomatékkal ajánlja Batthyány szabadlábrabocsátását a hosszúra terjedő vizsgálat idejére 253

99. 1849 április 3. Windischgrätz jóváhagyja a hadbírónak a nádor megkérdezésére s a hadbíró Bécsbe küldésére vonatkozó javaslatát; de Batthyány szabadlábrahelyezését megtagadja, csak könnyítéseket enged meg 262

100. 1849 április 6. Leuzendorf hadbíró Mailáth György volt országbírót kéri ama memorandum beküldésére, melyet neki gróf Batthyány Bicskén, január 5-én adott át 263

101. 1849 április 6. Leuzendorf Batthyány hegyfalvi levelének ügyében és a „Pesther Zeitung" azon állítása dolgában, hogy Batthyány részvétele a bécsi októberi forradalomban köztudomású, a szerkesztőségben titkos, de szigorú nyomozást követel 264

102. 1849 április 6. Leuzendorf hadbíró a soproni cs. k. katonai kerületi parancsnokságot nyomozásra kéri Batthyány népfölkelési működése s Königmayer plébános kihallgatása dolgában 265

103. 1849 április 12. Leuzendorf benyújtja a központi vizsgálóbizottsághoz a Batthyány kihallgatásai során felmerült azon vádak, ügyek, tények stb. összeállítását, amelyek felől a főhercegnádor megkérdezendő 267

104. 1849 április 14. Kémjelentés és javaslat Batthyány titkos bizalmasának, Marschalkó udv. fogalmazónak és ez utóbbi szövetségesének, Moravcsik volt kancelláriai tisztviselőnek kihallgatásáról 268
105. 1849 április 18. Dr. Seiznak, a „Pesther Zeitung" szerkesztőjének kihallgatása a lapjában megjelent, Batthyányt súlyos váddal illető cikk kútfői felől 269

106. 1849 április 18. Dr. Franki kihallgatása a bécsi október 6-i eseményekről, a magyarok és bécsi demokraták szerepléséről s izgatásairól 270

107. 1849 április 19. Glatz Eduárd, a „Pester Zeitung" volt szerkesztőjének kihallgatása arról, miként került Batthyány hegyfalvi levele a „Pesther Zeitung"-ba 272

108. 1849 április 20. Janotyckh von Adlerstein kihallgatása az általa Batthyány bécsi, október 6-i szerepéről írott újságcikkeknek kútfői felől és írásbeli nyilatkozata 273

109. 1849 április 20. Kocsy Sándor, a Kozma-könyvnyomda faktorának kihallgatása arról, hogy a hegyfalvi levél mi úton-módon került kiadására a „Kossuth Hirlapjá"-ban 275
110. 1849 április 20. Hivatalos jelentés a központi vizsgálóbizottsághoz a „Pesther Zeitung" szerkesztőjének, Janotychekhnek és Kocsy Sándornak eredménytelen kihallgatásáról Batthyány ügyében 276

111. 1849 április 20-23. Vas megye kiküldött tisztviselőinek jelentése azon tanúvallomásokról, melyek a vasmegyei népfölkelés szervezése és ezzel kapcsolatban Batthyány ügyében tétettek 276

112. 1849 április 21. Königmayer nyögéri plébános kihallgatása Batthyány hegyfalvi levelének létrejötte dolgában 279

113. 1849 április 27. Báró Récsey Ádám táborszernagy kihallgatása Batthyányhoz való viszonyáról, különösen az októberi napokban; Batthyány és sógornője állítólagos bécsi szerepéről október 6-án s Batthyány politikai irányáról 282

114. 1849 április 28. A soproni katonai ker. parancsnok a budai központi vizsgálóbizottsághoz beküldi a Batthyány-ügyben való kihallgatások iratait és gróf Széchenyi Pál egy bizonyítványát 285

115. 1849 április 28. Stippergernek, a Hotel Stadt Frankfurt tulajdonosának kihallgatása Batthyánynak októberi bécsi tartózkodásáról 286

116. 1849 április 29. A Hotel z. Stadt Frankfurt szobapincérének, Lauschnak kihallgatása Batthyány októberi bécsi tartózkodásáról és érintkezéseiről 289

117. 1849 április 30. A Hotel z. Stadt Frankfurt másik szobapincérének, Zimmermannak, kihallgatása Batthyány októberi bécsi tartózkodása és a forradalmiakkal való érintkezése felől 291

118. 1849 április 30. A bécsi közp. vizsgálóbizottság magyar osztályának jelentése a volt bécsi magyar minisztérium épületének, hivatalos és egyéb helyiségének, a hivatalnokok privát iratainak átkutatásáról, a talált (48-as) iratok átolvasásáról, az érdekeltek lajstrombavételéről „az októberi bécsi forradalomra vonatkozókról" 293

119. 1849 május 1. A Hotel z. Stadt Frankfurt fizetőpincére, Göstl visszavonja Batthyányt súlyosan kompromittáló, december 23-i vallomását 299

120. 1849 május 1. Jegyzőkönyv báró Eötvös József kihallgatásáról; Eötvös nagy nyomatékkal fejtegeti Batthyány lojális, királyhű és törvény hű érzelmeit és politikáját; erős küzdelmeit a túlzó Kossuth ellen; megnevezi B. társaságát az októberi bécsi napokban. Bizonyítja, hogy amit B. Ferenc Károly főhercegről Jellachich betörésére vonatkozólag mondott, teljesen igaz. Végül hangoztatja, hogy B. csak a dinasztiának és az országnak akart használni, mikor a képviselőséget másodízben elfogadta 301

121. 1849 május 2. Zsedényi kihallgatása: Batthyány elkeseredése a Kossuth-párt perfidiája ellen a Lamberg-ügy miatt; Récsey kinevezési ügye; Batthyány érintkezései Bécsben az októberi napokban; lemondása a képviselőségről; levélváltások emiatt; Jellachich október 3-i kinevezését elítéli; elutazása előtt Wodianer szól neki Zsedényi jelenlétében a bécsi mozgalmakról; rosszindulatú híresztelések bécsi körökben B. ellen; B. perfekt lojalitása, dinasztikus és hazafias nyilatkozatai Innsbruckban stb 305

122. 1849 május 3. Wodianer Móric bécsi bankár kihallgatása: Batthyány Bécsből való elutazásának (okt. 5) okairól; W. ekkor szól B.-nak a bécsi nép mozgalmairól, amelyeket B. elkárhoztatott; sem B., sem sógornője nem érintkeztek a bécsi demagógokkal. - B. elkeseredése Kossuth ellen, lemondása alkalmából; a levélváltás emiatt. - W. pénzkölcsönei apja Sámuel, a magyar kormány hív. bankárja megbízásából. Vesztegető pénzekről nem tud 312

123. 1849 május 4. Leuzendorf hadbíró a bécsi közp. bizottságnak Schwarzenberg herceg szóbeli parancsára egy csomó hiv. irat megküldését kéri Batthyányra vonatkozólag, különösen azon vádak bizonyítékait, melyeket a herceg február 15-i leirata emelt Batthyány ellen; végül b. Wessenberg kikérdeztetését 316

124. 1849 május 8. Hugó Albertnek, a Pesther Zeitung volt szerkesztőjének kihallgatása: Hugó szoros viszonyban volt Batthyányval. - Batthyány kétségtelen dinasztikus érzelmű; élénken érzé Kossuth nyomását"; próbált is a többek közt Hugó lapja segélyével mérséklőleg hatni, de hiába. B. a szigorú törvényesség embere volt; az utcai demagógiával is szembeszállt. A bécsi demagógokkal októberben sem érintkezett. Ez ki van zárva. Még Pulszkyval is feszült viszonyban volt 318

125. 1849 május 10. Herceg Esterházy Pál írásos nyilatkozata a hadbíró számára Batthyány egész politikai működéséről. Erősen elítéli B. ellenzékiségét 1848 előtt. Pártfogoltját, Kossuthot, aki nyakára nőtt, be kellett vinnie a minisztériumba. Küzdelem itt B. és pártja, másrészt Kossuth közt. - B. túlzó magyar; Magyarországot akarta a monarchia alapjává tenni s ebből a pozícióból visszaállítani a dinasztia fényét. - Befolyása a parlamentben mindjobban csökkent. Ez elkeserítő, különösen Lamberg megöletése. Nem hiszi a herceg, hogy B. az októberi bécsi dolgokban Pulszky intrikáit ismerte volna, mert mindig elítélte a bécsi sőcselék s deákság zendüléseit. De hibának róhatták föl, hogy a forradalmár lengyel főurakkal ő is, különösen pedig neje, rokonszenvezett 323

126. 1849 május 12. Az osztrák minisztertanács jegyzője némely irat küldése mellett Schwarzenberg parancsából meghívja Leuzendorf hadbírót, hogy belátása szerint válogassa ki a Batthyány-pörben fölhasználható iratokat a minisztériumi irattárból 328

127. 1849 május 14. Leuzendorf hadbíró közli az osztrák minisztertanács jegyzőjével azokat a kérdéseket (a-f.), amelyekre a Batthyánypörben b. Wessenberg volt külügyminisztertől válaszok volnának kérendők 329

128. 1849 május 20. Rövid jelentés arról, hogy az október 6-án zendülésre csábított sorkatonaság bűnügyi vizsgálatánál a Batthyányügyre vonatkozólag semmi sem volt található 331

129. 1849 május 20. Welden táborszernagy a hadügyminisztériumtól döntést kér ama, Windischgrätztől már jóváhagyott javaslat felől, hogy István nádor tanúskodásra kéressék a Batthyány-pörben 331

130. 1849 május 22. Rövid jelentés, hogy a Latour gyilkosai elleni vizsgálatoknál semmi oly körülmény nem merült föl, amely Batthyány ügyével összehozható volna 333

131. 1849 május 25. Rövid jelentés arról, hogy a bécsi demokratikus üzelmek elleni vizsgálatnál semmi oly körülmény nem merült föl, amely a Batthyány ügyével vagy személyével kapcsolatba volna hozható 333

132. 1849 május 30. Rövid jelentés arról, hogy a bécsi (polgári, nem katonai) büntető törvényszék által a bécsi mozgalmak, különösen az október 6-i lázadás ügyében folytatott vizsgálatok Batthyányra vonatkozólag csupán a Hotel z. Stadt Frankfurt személyzetének vallomásait eredményezték 334

133. 1849 május 30. Jelentés, hogy a politikai vizsgálóbizottság anyagában Batthyányra vonatkozólag csak a magyar alosztály által beküldött iratok találtattak 335

134. 1849 május 30. Leuzendorf a központi bizottság elé terjeszti a bécsi minisztériumok irattárából kiszedett s a Batthyány-ügvben fölhasználható iratokat, de jelenti, hogy némely főjelentőségű irat éppen úgy nem volt föltalálható, mint a lapokban Batthyány ellen emelt vádakat igazoló bármi bizonyíték 335

135. 1849 május 30. Leuzendorf jelentése a bécsi magyar minisztérium elnöki osztályában folytatott kutatásokról s hogy az ezen minisztérium némely tisztviselője ellen folytatott vizsgálat semmi terhelőt nem eredményezett Batthyány ellen 337

136. 1849 május 30. Leuzendorf jelentése, hogy a legszorgosb kutatások dacára is Batthyány ellen az októberi forradalomban való részességét illetőleg csak a három hotelpincér vallomása szól; sógornője ellen semmi. Szirmay Pál szabadon bocsáttatott 339

137. 1849 május 31. Leuzendorf hadbíró egy összeállítást terjeszt elő a bécsi magyar minisztérium elnöki iratainak azon darabjairól, melyek nézete szerint a magyar kormány monarchiaellenes érzületét s Pulszkynak és tisztviselőtársainak a bécsi főiskolai ifjúsággal való összeköttetéseit bizonyítják 340

138. 1849 június. Batthyány védőirata 353

139. 1849 június 5, 9 és 13. Az osztrák minisztertanács határozata következtében az osztrák hadügyminiszter nem tartja megengedhetőnek, hogy az 1848 : III. t.-c. szerint felelőtlen nádor a Batthyány-pörbe bevonassák 354

140. 1849 június 8. A bécsvárosi kapitányság főbiztosa Leuzendorf hadbíróhoz, hogy a kapitánysági (rendőrségi) iratok nem tartalmaznak semmit Batthyány összeköttetéseiről a demokratákkal és az aulával s mi ennek részben az oka 356

141. 1849 június 8. Hadügyminiszteri parancs a laibachi várparancsnoksághoz Batthyány levelezésének megakadályozása végett 357

142. 1849 június 9. Leuzendorf hadbíró a közp. vizsgálóbizottságnak bejelenti, hogy Batthyány októberi bécsi viselt dolgai megítéléséhez okvetlen szüksége van a bécsi aula néhány vezető tagjának
kihallgatására 357

143. 1849 június 9. Leuzendorf a központi vizsgálóbizottságot közbenjárására kéri a Szászországban elfogott Häfner kiadatása miatt a Batthyány-pör szempontjából 353

144. 1849 június 10. Minisztertanácshatározat, hogy Batthyányt családjának (Laibachban) nem szabad felkeresni 359

145. 1849 június 12. B. Wessenberg volt külügyminiszter és miniszterelnök megfelel a Batthyány-pörben eléje terjesztett kérdésekre, kiterjeszkedik Batthyány és Deák politikájára s nem hiszi, hogy Batthyánynak bármi köze volna az októberi bécsi lázadáshoz 360

146. 1849 június 13. Leuzendorf hadbíró fölterjesztésére a bécsi katonai föllebbviteli törvényszékhez a Batthyány ellen az elővizsgálatok megejtése után most már elrendelendő formális haditörvényszéki vizsgálat ügyében. Elősorolja az összes emelt és emelhető vádakat s remekül megokolja, hogy a miniszterelnöksége idejére vonatkozó vádak miért ejtendők el s az eljárás csak a későbbi időből valókra szorítandó. Javasolja s megokolja, hogy a pör Batthyány ellen ne Laibachban, hanem Bécsben folyjon 363

147. 1849 június 14. Gr. Deym laibachi várparancsnok gr. Gyulay hadügyminiszternek a Batthyány levelezésére vonatkozó rendszabályok szigorításáról 369

148. 1849 június 14. Bach belügyminiszter figyelmezteti gr. Gyulay hadügyminisztert, hogy gr. Batthyány és grófi fogolytársai Laibachban olyan indokolatlan kedvező bánásmódban részesülnek, mely már közfeltűnést kelt 370

149. 1849 június 15. A katonai föllebbviteli törvényszék meghagyja Leuzendorfnak, hogy Laibachba menjen Batthyány pöre vitelére 371

150. 1849 június 16. előtt. Batthyány kísérlete a laibachi katonai parancsnokság útján szabadlábrabocsátását vagy valamely meghatározott helységbe való internáltatását kérni 373

151. 1849 június 16. Batthyány fölajánlja magát a bécsi kormány és a fölkelt magyarság közötti közvetítésre (mely nem fogadtatik el) 374

152. 1849 június 16. Osztrák hadügyminiszter bejelentése a minisztertanácsban Batthyány családi levelezése felől 376

153. 1849 június 20. Jazwinski lengyel fogoly kihallgatása Batthyány októberi viselkedése felől 376

154 1849 június 22. Leuzendorf (és egy vizsgálóbíró) iratokat terjeszt föl a katonai fellebbviteli törvényszékhez Batthyány ügyében 379

155 1849 június 22. A katonai fellebbviteli törvényszék végzése, hogy Leuzendorf hadbíró a Batthyány ellen emelhető összes vadakat mérlegelni tartozik, tehát miniszterelnöki tényeit kikapcsolnia nem szabad. Utasítás a vizsgálat mikénti folytatására Laibachban 380

156 1849 június 22. Jelentés a katonai föllebbviteli törvényszék teljes üléséből a hadügyminisztériumhoz, hogy a Batthyány elleni elővizsgálatok már a felségárulás bűnére engednek következtetni 381

157. 1849 június 24. A minisztertanács határozatban kimondja, hogy Batthyány bűnhődése, ha őt felségárulás miatt netán halálra ítélnék, szükségesség 382

158. 1849 június 24. Gr. Deym vezérőrnagy, laibachi katonai parancsnok igazoló jelentése a laibachi magyar politikai foglyok, köztük Batthyány fogságáról, a Batthyányval és két grófi társával szemben követett eljárásról s az erre vonatkozó besúgásokról és denunciátiókról 383

159. 1849 június 24. Gr. Deym laibachi katonai parancsnok ugyanaznapi jelentése kapcsában utasítást kér a katonai föllebbviteli törvényszéktől a magyar politikai foglyokkal, különösen Batthyányékkal szemben követendő bánásmód felől 387

160. 1849 június 26. Leuzendorf hadbíró kéri a soproni katonai kerületi parancsnokságot, hogy némely Batthyány elleni igen súlyos vád tisztázása végett gr. Széchenyi Pálnál, Rohonczy Ignácnál, gr. Erdődy Sándornál s más tekintélyes, megbízható egyéneknél szereztessen a kebelbeli hadbíró útján információt 389

161. 1849 június 26. Leuzendorf megkeresi a) a gráci városi tanácsot a „Grazer Zeitung" szerkesztőjének kihallgatása végett a Batthyányt súlyosan vádló november 19-i cikk forrásai ügyében; b) a hadi könyvvivőségét Batthyány katonai szolgálata dolgában és c) ab. Hrabovszky ügyének vizsgálatával megbízott hadbírót b. Hrabovszky kihallgatása végett, akire Batthyány bizonyos vádaknál hivatkozik 392

162. 1849 június 26. Leuzendorf jelenti a bécsi közp. vizsgálóbizottságnak, hogy bizonyos okokból csak a hó végén mehet rendeltetési helyére, Laibachba 394

163. 1849 június 27. Báró Ransonnet, a minisztertanács jegyzője és titkára bizonyítja, hogy Leuzendorf a Staatskonferenz, a minisztertanács és a külügyminisztérium irataiból minden Batthyányra vonatkozót áttanulmányozott 394

164. 1849 július 1. Haynau győri kiáltványának a Batthyány-pörben hivatalt pontjai 395

165. 1849 június 2. Haynau szabályzata a magyar és erdélyországi haditörvényszékek felállításáról 396

166. 1849 július 2. Meszleny Lajos, dunántúli kerületi táblai ülnök előadván Batthyányval és Pulszkyval 1848 októberi érintkezéseit, azt bizonyítja, hogy Batthyány neki beszélgetés közben bevallá, hogy ő bujtatta fel a bécsieket az október 6-i lázadásra 397

167. 1849 július 2. Jegyzőkönyv Meszleny Lajos kerületi táblai ülnök kihallgatásáról, melyben Batthyány elleni vádját fönntartja, de B. nyilatkozatát nem úgy értelmezi, mintha B. Latour meggyilkoltatására befolyt volna 399

168. 1849 július 2. A „Grazer Zeitung" szerkesztőjének kihallgatása az ezen lapban megjelent s a „Wiener Zeitung" 1848 november 19-én átvett Batthyányt vádoló cikk kútfői ügyében 402

169. 1849 július 3. Hivatalos kimutatás Batthyány tényleges katonai szolgálatáról 404

170. 1849 július 6. A „Grazer Zeitung" segédszerkesztőjének vallomása az ezen lapban megjelent s a „Wiener Zeitung"-ba 1848 november 19-én átvett cikknek, mely Batthyány ellen súlyos vádakat tartalmaz a forrásai ügyében 405

171. 1849 július 6. A katonai föllebbviteli törvényszék teljes tanácsa elfogadhatónak tartja gr. Deym laibachi kat. parancsnok igazoló jelentését (június 24) a Batthyányval és társaival alkalmazott bánásmód ügyében 407

172. 1849 július 13. A föllebbviteli katonai törvényszék jegyzőkönyve a hadügyminisztérium leirata következtében hozott határozatról a laibachi politikai foglyok és különösen Batthyány pöre s a hozandó ítéletek sorsa ügyében 409

173. 1849 július 13. Báró Hrabovszky altábornagy kihallgatása Batthyány magatartása felől a honvédséghez átcsábított sorezredbeli katonaság ügyében 411

174. 1849 július 16. Gr. Széchenyi Pál kihallgatása Batthyánynak az október 6-i bécsi lázadásról tett nyilatkozatáról, a nemzetőrségbe való beállásáról s a vasmegyei népfölkelés állítólagos megszervezéséről 413

175. 1849 június 21. Gróf Deym laibachi katonai parancsnok jelenti a hadügyminisztériumnak, hogy Haynau főhadvezér parancsára a laibachi magyar politikai foglyok - köztük Batthyány - Pozsonyba kísértetnek 417

176. 1849 június 21. A minisztertanács nem helyesli Haynau rendelkezését, hogy a laibachi foglyok Pozsonyba kísértessenek 418

177. 1849 június 22. A minisztertanács elfogadja Schmerling igazságügyminiszter rideg javaslatát, hogy a haditörvényszékek ítéleteinek végrehajtása elé kegyelmezési ajánlatok egyelőre ne gördíthessenek akadályt 419

178. 1849 július 27. Sauer bécsi hadbíró jelenti, hogy Batthyány ellen sem a bécsi demokraták, sem az aula üzelmei ügyében tartott vizsgálatok folyamán nem merült fel semmi adat 420
179. 1849 július 24. A soproni katonai kerületi parancsnokság tudatja Leuzendorffal, hogy Rohonczyt és gróf Erdődy Sándort miért nem hallgathatták ki eddigelé Batthyány ügyében 420
180. 1849 július 26. Gróf Erdődy Sándor kihallgatása, amelyben gróf Batthyány dinasztikus hűsége és minden forradalmi tény elleni ellenszenve felől tanúskodik 421
181. 1849 július 27. Rohonczy Ignácnak Pulszkyt és különösen gróf Batthyányt több vádpontban igen súlyosan terhelő kihallgatása 424

182. 1849 július 30. Leuzendorf a bécsi központi vizsgálóbizottsághoz. Kéri Hrabovszky kihallgatásának Batthyányra vonatkozó pontjait elküldeni; kéri továbbá Móga altábornagyot gróf Batthyány pőrére vonatkozó két kérdésben kihallgatni 428

183. 1849 július 30. A pozsonyi katonai kerület parancsnoksága a soproninak. Sürgeti a Batthyány ellen emelt vádak némelyikére tanuk kihallgatását s tények megállapítását, amennyire csak a körülmények engedik 429

184. 1849 augusztus 3. Gr. Wallis eskü alatt tett, Batthyányt súlyosan terhelő tanúvallomása Latour megöletése ügyében 430

185. 1849 augusztus 4. Szennor törvényszéki tolmács bizonyítja, hogy a "Közlöny"-ben 1848 decemberéből semmi Batthyányra vonatkozó közlemény nincsen 432

186. 1849 augusztus 4. A soproni kat. kerületi parancsnok tudatja a pozsonyival hogy Rohonczyn, gr. Erdődyn és gr. Wallison kívül, akiknek kihallgatásáról a jegyzőkönyvek a bécsi közp. vizsgálóbizottsághoz küldettek, nem volt kit kihallgatni Sopronban 432

187. 1849 augusztus 7. Móga altábornagynak Batthyányra kedvező tanuvallomása 433

188. 1849 augusztus 8. Gedeon altábornagy, pozsonyi katonai parancsnok, jelenti gr. Gyulay hadügyminiszternek, hogy miért tartja szükségesnek a Pozsonyban lévő politikai foglyokat az olmützi várba szállíttatni 437

189. 1849 augusztus 12., éjjel. Gedeon altábornagy, kerületi parancsnok, meghagyja Leuzendorfnak, hogy az ő vizsgálata alatti politikai foglyokat még az éjjel szállítsa Olmützbe 438

190. 1849 augusztus 12. Gedeon altábornagy, ker. parancsnok, jelenti gr. Gyulai hadügyminiszternek Batthyány és laibachi fogolytársai Olmützbe történt átszállítását 438

191. 1849 augusztus 13. Leuzendorf jelenti, hogy Batthyányt és társait a vett parancs szerint Olmützbe szállíttatá s mivel a hiányzó kihallgatási jegyzőkönyvek megérkeztek, a Batthyány elleni vizsgálat nemsokára be lesz fejezve 439

192. 1849 aug. 16.-aug. 22. Hadbírósági jegyzőkönyvek gr. Batthyány kihallgatásairól

193. A fogoly Szontágh Pál kihallgatása Batthyány októberi bécsi tartózkodása s érintkezései felől 496

194. 1849 augusztus 17. A fogoly Wargha István kihallgatása Batthyány októberi bécsi tartózkodása, viselkedése stb. felől 498

195. 1849 augusztus 29. A hadbíró előadása és büntetésjavaslata („votum informatium") Batthyány ügyében az egybegyűlt haditörvényszék előtt 501

196. 1849 augusztus 30. Jegyzőkönyv a haditörvényszék egyes tagjainak leszavazásáról a Batthyány ellen hozott ítéletnél 557

197. 1849 augusztus 30. Az olmützi haditörvényszék halálos ítélete Batthyány pőrében, az ítélet október 3-i megerősítésére, október 5-i kihirdetésére és az ítélet végrehajtására vonatkozó eredeti hivatalos záradékokkal 560

198. 1849 augusztus 30. Az olmützi haditörvényszék összes tagjai a lehető legmelegebben és bőven megokolva ajánlják Batthyány megkegyelmeztetését 562

199. 1849 augusztus 30. Leuzendorf hadbíró előírás szerinti hivatalos naplója a Batthyány ellen lefolyt vizsgálat egyes eseményeiről, fázisairól és a fölhasznált bizonyító iratokról 568

200. 1849 augusztus 31. Minisztertanács határozata Haynau ama heves panaszára, hogy őt a forradalmárok ki végeztetésében akadályozzák 579

201. 1849 szeptember 3. A hadügyminisztérium igazságügyi osztálya a katonai föllebbviteli törvényszékkel tudatja, hogy Batthyány Pöre nem fog o törvényszék elé kerülni, hanem Haynau elé 580

202. 1849 szeptember 4., este. Kempen altábornagy értesíti Haynaut, hogy az olmützi várparancsnokság a Batthyány pőrében hozott ítéletet és iratokat fölülvizsgálat végett a katonai főtörvényszékhez küldte föl 580

203. 1849 szeptember 7. A föllebbezési katonai törvényszék leküldi a Batthyány felől hozott ítéletet ratifikálásra a pöriratokkal Haynauhoz 581

204. 1849 szeptember 28. Kempen altábornagy Haynautól kérdi, hogy a Batthyány elleni ítélet és pöriratok dolgában, amelyek a pesti haditörvényszékhez küldettek, mi a teendő 582

205. 1849 szeptember 29. Burits altábornagy a Batthyány-ügyben kiküldött vizsgálóbizottságnak az Ikervárott lefoglalt vasszekrénybeli családi iratokról és levelezésről 582

206. 1849 szeptember 30. Haynau értesíti helyettesét, herceg Liechtenstein Ferenc altábornagyot, hogy a Batthyány pőrében hozott haditörvényszéki ítéletlevelet miként küldje el hozzá (Haynauhoz) 583

207. 1849 október 3. Haynau leküldi helyettesének, herceg Liechtenstein Ferenc altábornagynak a Batthyány ellen hozott s általa megerősített ítéletet gyors végrehajtás végett 584

208. 1849 október 5. A főhadparancsnokság meghagyja a pesti kerületi parancsnokságnak, hogy Batthyány ítélete végrehajtása idejére a pesti helyőrséget készenlétben tartsa 584

209. 1849 október 6., délben. Kempen altábornagy jelenti Haynaunak, hogy Batthyány kivégeztetését öngyilkossági kísérlete miatt október 6. estéig el kell halasztani 585

210. 1849 október 6. A Batthyány elítéltetését és kivégeztetését fölmutató bejegyzés a pesti haditörvényszék büntetőjegyzőkönyvében 586

211. 1849 október 6. Batthyány kivégeztetésének leírása a „Wiener Zeitung"-ban 586

212. 1849 október 7. Kempen altábornagy jelenti Haynaunak Batthyány megtörtént kivégeztetését 588

213. 1849 október 11. Kempen altábornagy keményen tiltakozik Haynay azon dorgáló leirata ellen, hogy Batthyányt kötelességellenes ellágyulás miatt nem akasztatta volna föl 589

214. 1849 október 12. A bécsi angol követ Palmerstonhoz Batthyány elítéltetése okáról 590

215. 1849 október 23. Palmerston részletes fölvilágosítást kíván a bécsi angol követtől a Batthyány ellen lefolyt pörről 591

216 1849 október 29. A minisztertanács elhatározza, hogy a rossz benyomás ellensúlyozására egy, Schmerling által bemutatott cikket Batthyány bűnös voltáról a „Wiener Zeitung"-ban közzétesz 591

217. 1849 okt. 30.-nov. 2. A bécsi angol követ jelenti Palmerstonnak, hogy Batthyány a fejedelem elleni támadás miatt lön halálra ítélve és nem tulajdonkép Latour halála miatt. Beküldi az osztrák hivatalos nyilatkozatot november 1-ről 592

218. 1849 november 1. Haynau Schwarzenberget figyelmezteti, hogy igazolásul a közvélemény előtt bőven kellene Batthyány bűneit ismertetni 593

219. 1849 november 1. A Schmerling igazságügyminiszter készítette hivatalos irat, mellyel az osztrák kormány a közvélemény előtt igazolni akarta Batthyány kivégeztetését 594

220. 1849 november 13. Haynau Schwarzenberghez. A Batthyány-pör iratainak nagy része fölötte bizalmas természetű lévén, azok letéteményezését a császári levéltárba ajánlja 598


FÜGGELÉK.
1a) 1848 március 17. Eredeti német szöveg a nádorhoz intézett kir. leiratnak amely a magyar minisztérium felállítását engedélyezi 603

1b) 1848 március 17. Magyarnyelvű eredeti szövege a nádorhoz intézett királyi leiratnak, mely a magyar minisztérium felállítását engedélyezi 604

1c) 1848 március 17. A nádor Batthyányhoz. Kinevezi miniszterelnökké 605
1d) 1848 március 17. A nádor jelenti a királynak, hogy a király engedelméből Batthyányt ideiglenes miniszterelnökké tette meg 605

1e) 1848 március 18. A nádor a királyhoz. Szükségesnek vélte Batthyány mint ideiglenes miniszterelnök részére a nyugalom és rend fönntartása végett bizonyos fölhatalmazást adni s bocsánatot kér, hogy ha nádori teljhatalmát túllépte 606

1f) 1848 március 18. A Staatskonferenz megállapítja, hogy a nádor túllépte a számára adott fölhatalmazást, de mindamellett ajánlja Batthyány kinevezésének megerősítését 607

2. 1848 március 20. Gróf Kolowrat miniszter sürgős előterjesztésben festi a Batthyány-minisztérium kinevezéséből bekövetkezendő veszedelmeket a trónra és Ausztriára s első ellenszerül Jellachich bánná neveztetését ajánlja. Beleegyező legfelsőbb elhatározás 610

3. 1848 május 28-29. Jegyzőkönyv a Ferenc Károly főherceg elnöklete alatt a nádor, herceg Esterházy, báró Doblhoff, báró Eötvös József és Zsedényi részvételével tartott értekezletről, mely Jellachich esetleges pörbefogásával, az ellene kiküldendő királyi biztos ügyével, aztán Batthyány és Jellachich Innsbruckba idézésével s az azokra vonatkozó kir. leiratok szövegének megállapításával foglalkozott 611

4. 1848 június 7-10. Jegyzőkönyv a Ferenc Károly főherceg elnöklete alatt Batthyány, Esterházy és Zsedényi részvételével tartott értekezletről, mely a bán túlkapásai megbüntetéséről foglalkozik; a június 10-i kir. proklamációk kibocsátását elhatározza, megállapítja az udvarhoz beidézett bánt megdorgáló királyi beszéd szövegét s az ezen ügyben kibocsátandó királyi kéziratok szövegeit 615

5. 1848 június 21. Herceg Esterházy Batthyánynak. Nem helyesli a bán elleni június 10-i manifesztumok közzétételét, mert ez János főherceg közbenjárását meghiúsíthatja. Javaslata a jóvátételről 625

6. 1848 augusztus 27. Deák elfogadott törvényjavaslata a horvátoknak adandó nagymérvű engedményekről 626

7. 1848 augusztus 27. A minisztertanács hajlandó Horvátország teljes függetlenítésére a magyar koronától 628

8. 1848 augusztus vége. A király elé terjesztett, de szentesítést nem nyert (Batthyány pőrében sokszor idézett) törvényjavaslat kamattalan pénzjegyek (papirospénz) kibocsátásáról 629

9. 1848 augusztus vége. A király elé terjesztett, de szentesítést nem nyert (s Batthyány pőrében sokat idézett) törvényjavaslat a magyar hadseregről 630

10. 1848 augusztus 31-szept. 1. Névtelen magyar konzervatív politikus emlékirata az uralkodó számára a magyar kormány által javasolt messzemenő horvát engedmények visszautasításáról, hogy a rehabilitálandó bánnak szabad tere maradhasson a cselekvésre és előrenyomulásra 634

11. 1848 szeptember legeleje. Névtelen magyar konzervatív politikus emlékirata az újonc és papírpénz kibocsátásáról szóló törvényjavaslat és a horvát engedmények szentesítése megtagadását, Jellachich benyomulását és a magyar ügyekre egy speciális magyar tanácsos kinevezését ajánlja a királynak 635

12. 1848 szeptember 13. Konzervatív magyar politikus emlékirata az uralkodóhoz, mely Batthyány bukása következményeit, Jósika Sámuel és Apponyi György föllépése lehetőségét, egy magyar tanács fölállítása s Magyarország adminisztratív különállása szükségét fejtegeti 636

13. 1848 október 1. táján. Névtelen magyar konzervatív államfórfiú a a pesti nemzetgyűlés föloszlatását, Jósikának tejhatalommal Magyarországba küldését s Jellachichcsal való együttműködését mint ideiglenes rendszabályt a békés állapotok helyreállítása végett ajánlja az uralkodónak 637

14. 1848 október 3. Az országgyűléshez intézett királyi leiratnak eredetileg tervezett szövege 639

15. 1855 június 20. Zsedényi Ede gróf Batthyány Lajos özvegyéhez a Jellachich elleni 1848 június 10-i királyi manifesztum s a szárd király ellen ígért hadsegedelem történetéről 640


Név- és tárgymutató 634
Tartalommutató 675 Vissza