Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egyetlen út: A magyar paraszt
Kelet Népe
(Budapest)
,
Kiadói varrott papírkötés , 152 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 152 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1938, Kelet Népe (Attila Nyomda Részvénytársaság, Bp.), 152 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Egyetlen út: A magyar paraszt. Írta: Bajcsy-Zsilinszky Endre.
Előszóval és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A fedlapot tervezte: "MCKY". A címlapon ceruzás bejegyzés, a hátlapon ceruzával írt matematikai műveletek láthatóak. Nyomtatta az Attila Nyomda Részvénytársaság, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, több színnel feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozott, sérült könyvgerinccel, két oldalon ceruzás jelöléssel, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) politikus, újságíró. Az I. világháború kitöréséig főispáni titkár a Felvidéken, majd pesti ügyvédjelölt. Később közigazgatási gyakornok Alsókubinban, az Árva megyei főispáni hivatalban. Az I. v.háború után az ellenforradalmi szervezkedések központjába kerül és részt vett a MOVE megalapításában. A tanácsköztársaság idején a bolsevisták elfogják, de megszökik és Szegedre menekül. A II. v. háború idején a keresztény nemzeti gondolatot támogatja. A proletárdiktatúra bukása után a budapesti "Szózat" c. napilap főmunkatársa, főszerkesztője, valamint a Vitéz és a Magyarság főszerkesztője. Megalapította az Előőrs című politikai és társadalmi hetilapot. 1932-től a Szabadság c. nemzetiszocializmus-ellenes hetilap főszerkesztője. Amikor Nemzeti Radikális Párt beolvadt a Független Kisgazdapártba attól kezdve régi politikai bajtársa, Eckhardt Tibor oldalán harcol és a Független Magyarország című hétfői politikai hetilap főszerkesztője lett. Elmélete szerint a németek visszaszorítása érdekében a Duna-menti kis népeknek össze kellene fogniuk. 1944-ben fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, akik rövid tűzharcban megsebesítik és letartóztatják. Minisztériumi közbenjárásra elengedik. 1944. november 23-án Radó Endre csendőrszázados egy teherautónyi csendőrosztag kíséretében megszállta a budapesti házat, ahol Bajcsy-Zsilinszky tartózkodott és behatolt a lakásba. A Margit körúti katonai fogházba hurcolták és gyorsított tárgyalással elítélték.
Előszóval és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A fedlapot tervezte: "MCKY". A címlapon ceruzás bejegyzés, a hátlapon ceruzával írt matematikai műveletek láthatóak. Nyomtatta az Attila Nyomda Részvénytársaság, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, több színnel feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozott, sérült könyvgerinccel, két oldalon ceruzás jelöléssel, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) politikus, újságíró. Az I. világháború kitöréséig főispáni titkár a Felvidéken, majd pesti ügyvédjelölt. Később közigazgatási gyakornok Alsókubinban, az Árva megyei főispáni hivatalban. Az I. v.háború után az ellenforradalmi szervezkedések központjába kerül és részt vett a MOVE megalapításában. A tanácsköztársaság idején a bolsevisták elfogják, de megszökik és Szegedre menekül. A II. v. háború idején a keresztény nemzeti gondolatot támogatja. A proletárdiktatúra bukása után a budapesti "Szózat" c. napilap főmunkatársa, főszerkesztője, valamint a Vitéz és a Magyarság főszerkesztője. Megalapította az Előőrs című politikai és társadalmi hetilapot. 1932-től a Szabadság c. nemzetiszocializmus-ellenes hetilap főszerkesztője. Amikor Nemzeti Radikális Párt beolvadt a Független Kisgazdapártba attól kezdve régi politikai bajtársa, Eckhardt Tibor oldalán harcol és a Független Magyarország című hétfői politikai hetilap főszerkesztője lett. Elmélete szerint a németek visszaszorítása érdekében a Duna-menti kis népeknek össze kellene fogniuk. 1944-ben fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, akik rövid tűzharcban megsebesítik és letartóztatják. Minisztériumi közbenjárásra elengedik. 1944. november 23-án Radó Endre csendőrszázados egy teherautónyi csendőrosztag kíséretében megszállta a budapesti házat, ahol Bajcsy-Zsilinszky tartózkodott és behatolt a lakásba. A Margit körúti katonai fogházba hurcolták és gyorsított tárgyalással elítélték.
Előszó
Ez az írásom röpiratnak indult és majdnem könyv lett belőle. Nem örülök e szándékom nélkül való megnövekedésének, mert így nyílván kevesebben fogják végigolvasni. Irásom azonban szinte magától... TovábbElőszó
Ez az írásom röpiratnak indult és majdnem könyv lett belőle. Nem örülök e szándékom nélkül való megnövekedésének, mert így nyílván kevesebben fogják végigolvasni. Irásom azonban szinte magától nőtt, mihelyt a magot, egy gyökeres birtokreform tervét, újból belevetettem a magyar sorson, a magyar jövőn való aggodalmaim és töprengéseim szívem vérével és keserű könnyeimmel öntözött földjébe. A magyar föld kérdése épen 21 esztendeje foglalkoztat, izgat, kínoz. Első földreformtervemet 1917-ben a lövészárokban gondoltam el és vetettem papírra, hosszabb harctéri nyugalmak időközeiben. Elmondhatom, hogy a föld alatt írtam, huszárjaim építette fedezékben, ezt az első tervet s azóta soha nem volt életemnek olyan szaka és fordulata, amely eltántorított volna attól a valósággal lelkembe és idegeimbe égetődött meggyőződéstől, hogy a magyarság jövője - a fajtáé, a népé, az államé, a szentistváni birodalomé, - a magyar parasztság sorsa alakulásának függvénye. A magyar föld népének virulása hozhat csak kedvezőbb fordulatot, egy kis szerencsével új nagyságot ás dicsőséget is számunkra, az ő sorvadása pedig csak a nagy magyar célok összezsugorodását, a történelmi mértékkel mért Magyarország pusztulását eredményezheti. VisszaTartalom
| Előszó | 3 |
| Magyar történet-magyar parasztság | 7 |
| Parasztság és középosztály | 22 |
| Mit jelent a nemzet számára a föld népe | 37 |
| Az 1920-as földreform | 63 |
| Magam terve | 81 |
| Kerék Mihály földreformterve | 120 |
| Eckhardt Tibor kaposvári hat pontja | 122 |
| A független kisgazda földmunkás és polgári párt új földreformterve | 126 |
| Utban a gyökeres és szerves földreform s a nagyarányú telepítés felé | 128 |
| Az új földreform kialakult alapelvei | 130 |
| Vissza Nagyatádi Szabó Istvánhoz | 150 |
Tétel sorszám:
028
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
9.200 Ft
Licitek száma: 23
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |