Unghváry Ede: Sztropkó és várának története
Eredeti okiratok és más kútfők nyomán
Szerzői kiadás
(Huszt)
,
Kiadói egészvászon kötés , 183 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 183 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 27 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Huszt, 1912, Szerzői kiadás ("Zemplén" Könyvnyomtató Intézet, Sátoraljaújhely), 183 p. + [4] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Sztropkó és várának története. Eredeti okiratok s más kútfők nyomán írta: Unghváry Ede.
Néhány szöveg közti, fekete-fehér képpel és 3 képtáblával (ebből 1 kihajtható) illusztrált, valamint 1 kihajtható geneológiai táblával ellátott, szerzői előszóval, utószóval, név- és tárgymutatóval, idézett kútfők jegyzékével, hibaigazítással, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a "Zemplén" Könyvnyomtató Intézet, Sátoraljaújhelyen.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, feliratozott, illusztrációval ellátott, foltos, a sarkoknál kopott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, virágmintás, kiadó előzéklapokkal, színezett lapélekkel, feliratozatlan, foltos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, nyeviczkei Unghváry Ede (Szatmárnémeti, 1858. szeptember 19. - Budapest, 1916. december 8.) királyi postamester, városi főbíró. Részt vett az 1876-os szerb hadjáratban, ahol súlyosan megsebesült. Utazást tett Oroszországba, majd Romániába. 1880-ban besorozták a 43. honvédzászlóaljba, ezt követően az Állami Posta- és Távirdaszolgálat tisztviselője, majd sztropkói, utána huszti postamester lett. 1901-ben kinevezték a sztropkói állami elemi népiskola gondnoksági elnökének. A sztropkói társaskörnek, később pedig a magyarosító körnek alapítója és elnöke volt. Évekig dolgozott Huszt és várának nagymonográfiáján, de hirtelen halála megakadályozta a kézirat befejezését.
Néhány szöveg közti, fekete-fehér képpel és 3 képtáblával (ebből 1 kihajtható) illusztrált, valamint 1 kihajtható geneológiai táblával ellátott, szerzői előszóval, utószóval, név- és tárgymutatóval, idézett kútfők jegyzékével, hibaigazítással, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a "Zemplén" Könyvnyomtató Intézet, Sátoraljaújhelyen.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, feliratozott, illusztrációval ellátott, foltos, a sarkoknál kopott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, virágmintás, kiadó előzéklapokkal, színezett lapélekkel, feliratozatlan, foltos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, nyeviczkei Unghváry Ede (Szatmárnémeti, 1858. szeptember 19. - Budapest, 1916. december 8.) királyi postamester, városi főbíró. Részt vett az 1876-os szerb hadjáratban, ahol súlyosan megsebesült. Utazást tett Oroszországba, majd Romániába. 1880-ban besorozták a 43. honvédzászlóaljba, ezt követően az Állami Posta- és Távirdaszolgálat tisztviselője, majd sztropkói, utána huszti postamester lett. 1901-ben kinevezték a sztropkói állami elemi népiskola gondnoksági elnökének. A sztropkói társaskörnek, később pedig a magyarosító körnek alapítója és elnöke volt. Évekig dolgozott Huszt és várának nagymonográfiáján, de hirtelen halála megakadályozta a kézirat befejezését.
Előszó
Amikor az "Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez" cimü havi folyóirat 1895-ben megindult, annak szerkesztője, Dongó Gy. Géza várm. főlevéltáros, felkért, hogy Sztropkó történetére vonatkozó adatok... TovábbElőszó
Amikor az "Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez" cimü havi folyóirat 1895-ben megindult, annak szerkesztője, Dongó Gy. Géza várm. főlevéltáros, felkért, hogy Sztropkó történetére vonatkozó adatok utánkutassak. E kutatásaim során jutottam arra a tudatra, hogy Sztropkónak eseményekben gazdag történeti multja valóban megérdemli azt, hogy azok a nyilvánosság elé kerüljenek. Az enyészet torkából kimentett adatokat kezdetben az Adalékok hasábjain tettem közzé. Későbben, a kivánalmaknak megfelelő szük keretben, feldolgozva adtam azokat közre a pallas nagy Lexikona, a Magyarország Vármegyéi és Városai zemplénvármegyei kötetében és a kassai püspökség száz éves fenállása emlékére kiadott müben. E közben az adatok mindegyre szaporodtak. Minek következtében elhatároztam, hogy azokat, a már közkézen forgó munkákból kiegészitve, egy önálló kötetben örökitem meg az utókor számára. VisszaTartalom
Előszó 3Bevezetés 4
A szt. Ferencrendi klastrom 50
A róm. kat. templom és plébánia 62
A görögkatolikus egyház 75
Az izraelita hitközség 77
Iskola 78
Kisdednevelés 87
A sztropkai várbirtok helyneveinek átalakulása 87
A hajdani "mezőváros" most "kisközség" 90
Éhinség és kolera 91
Az 1848/49-iki szabadságharc 92
Kivándorlás 94
Az "ezredik év megünneplése" 94
Törvénykezés 96
Mezőgazdaság és állattenyésztés 102
Ipar és kereskedelem 104
Sör- és pálinkafőzés 114
Mészárszék 115
Adózás 115
Hitel 116
Pósta és táviró 118
Gyógyszertár 124
Orvos 125
Társaskör 125
Csendőrség és határrendőrség 125
Pénzügyőrség 126
Király-gyakorlatok 126
Az érdem elismerése és megjutalmazása 134
Okmánytár 136
I. Petheő-család női ágának alapitólevele 1777-ből a sztropkai vártemplom számára tett 4,310 ft.-nyi fundátióról. - II. Petheő Zsigmond gróf alapitólevele 1760-ból, a vártemplomi Mária-társulat zenészeinek tett 4,500 ft.-nyi fundátiójáról. - III. Adóslevél, (obligatoriales). - IV. Kapy Klára levele (missiles) Pethő Mihályhoz. - V. Petheő Zsigmond és Szkavinszky Ilona alapitványa. - VI. Pethő Ferenc és neje, Kapy Klára adománylevele 1704-ből. - VII. Pethő Ferenc gróf levele Rákóczi Györgyhöz. - VIII. Szkavinszky Ilona levele Szátray Imre grófhoz 1767-ből. - IX. Pethő Zsigmond gróf özvegyének nyilatkozata 1767-ből. Hová lettek a misealapitványok? (157. l.) - XI. A nemzeti iskola kérdése. (157. l.) - XII. A vámoshid és kereskedelmi út kérdése. (157. l.)
Irodalomjegyzék 145
A Pethő-család és a vele összeköttetésben levők nemes leveleit, kitüntetéseit, méltóságait s várt kegyelmeit illető iratok. - Mihály lengyel király és több lengyel és magyar főrendnek küldött levelei (missiles) Petheő Zsigmond grófhoz. - A sztropkai uradalom jogait illető levelek. - A sztropkai uradalom iránt való peres ügyek 1570-2739. sorsz.-ig. - A sztropkai várat és uradalmat illető régi urbéri összeirások 1643-1702. - A franciskánus atyák klastromát és vártemplomát illető okiratok.
Pótlék az okmánytárhoz 157
Függelék 159
Az 1828. évi népszámlálás adataiból (159. l.) - Sztropkó köznemes családai (192. l.)
Utószó 165
MŰMELLÉKLETEK
A 8-9. lap között: A sztropkai várkastély felépitménye 1245-1408 között.
A 8-9. " ": A sztropkai várkastély felépitménye és látképe a XV. században.
A 40-41. " ": A Gersei Petheő-nemzetség elágazása.
A 64-65. " ": A sztropkai kazula himzett képeinek lenyomata.
KÉPEK
A 25. lapon: A Gersei petheő-család epitaphiuma a sztropkai r. kat. vártemplomban.
A 26. ": A sztropkai r. kat. vártemplom.
A 38. ": A sztropkai r. kat. vártemplomnak fóoltára.
A 39. ": A sztropkai r. kat. vártemplomnak Mária-oltára.
Az 57. ": A sztropkai szt. Ferendrendiek klastroma.
A 83. ": A sztropkai állami elemi népiskola.
A 121. ": M. kir. posta épülete Sztropkón.
A 129. ": A trónörökös lakásául szolgált ősrégi várkastély maradványa a király-gyakorlatok alkalmával történt megujitása után.
A 131. ": A trónörökös, Sztopkóra épkezésekor, a hadvezetőség jelentéseit fogadja.
A 132. ": Ferenc Ferdinánd trónörökös részére, a várkastély lovagtermében berendezett asztali távbeszélőkészülék. Vissza
Tétel sorszám:
328
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
10.600 Ft
Licitek száma: 11
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |