Lezárt aukciók


Árvay József: Magyar nyelvtan, a mondattan alapján

gyakorlatilag szerkesztve./Iskolatanítók számára

Szerző
Árvay József
Reform. Egyetemes Tanügyi Bizottmány (Pápa) ,
Korabeli félvászon kötés , 369 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-07-21 20:00

Aukciós tétel adatai

Pápa, 1864, Reform. Egyetemes Tanügyi Bizottmány (Reformált Főtanoda batűivel, Pápa), IX p. + 369 p. + [3] p. + V p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Magyar nyelvtan, a mondattan alapján gyakorlatilag szerkesztve. Iskolatanítók számára írta: Árvay József, akadémiai tanár, képezdei igazgató.
Első rendű jutalmat nyert pályamunka. Kiadja a Reform. Egyetemes Tanügyi Bizottmány. Előszóval, a sajtóhibák jegyzékével és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előzéklapon tollal beírt tulajdonosi bejegyzések láthatóak. Nyomatott a Reformált Főtanoda betűivel, Pápán.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel, feliratozatlan, elszíneződött könyvgerinccel (rajta apróbb sérülésekkel), hiányos előzéklappal, feliratozatlan, színes, mintás hátlappal.
A kötet szerzője, Árvay József (Kisráska, 1823. december 13. – Sárospatak, 1879. március 21.) királyi tanácsos, tanfelügyelő. Tanulmányai befejeztével házi nevelőnek állt. 1851-től a sárospataki főiskola matematikatanáraként, majd 1857-től a főiskolán felállított tanítóképző igazgatójaként működött. Később tanfelügyelő lett Zemplén vármegyében, illetve kinevezték király tanácsosnak. Munkatársa volt a sárospataki tanárok által megindított Népiskolai Könyvtárnak, valamint társszerkesztője a Sárospataki Füzeteknek.

Előszó

Semmi sincs állandó a nap alatt, mondja a Predikátor; egyik idő a másiknak ellensége, így szól a maga nyelvén a nép. Ez tehát oly igazság, melyre nézve egyetértenek azok, a kik nem szoktak egymásra... Tovább

Előszó

Semmi sincs állandó a nap alatt, mondja a Predikátor; egyik idő a másiknak ellensége, így szól a maga nyelvén a nép. Ez tehát oly igazság, melyre nézve egyetértenek azok, a kik nem szoktak egymásra hallgatni: a bölcs és a tömeg. Nézzük, minő súlya van e tételnek a pedagógia mérlegén. Ha arra gondolunk, hogy egy magyar nyelvtani dolgozattal a népiskolák küszöbén állunk, s ha annak ottani állását figyelembe veszszük, úgy fogjuk találni, hogy sorsa fölött a jelen meghasonlása jött a multtal; azonban, mint másutt is megtörtént, nem máskép, mint véghetetlen nagy előnyére a jövőnek. Nehány évtizeddel ez előtt ott állott a magyar ABC-ékben latin nyelven a Pater noster (Mi atyánk!); a faluról bevitt növendéket így köszöntötték a gimnáziumban: quid est grammatica? de magyar nyelvtanra nem volt szüksége a született magyar embernek, s a többek közt az ik-es igékről, értelmi hangsúlyozásról, szórendről s a t. a tudósok sem hallottak semmit. Szerencsére a pedagógiai balfogás nem volt állandó az iskolákban, s ma már sok tekintetben megváltoztak a körülmények: a magyar nyelvtan kötelezett tantárgy lett nem csak a felsőbbrendű tanintézményeinkben, hanem a népiskolákban is. Vissza

Tartalom

Előszó.
ELSŐ SZAKASZ. Egyszerű mondatok.
1. §. Mondat. 3
2. §. A mondatok felírása. 5
3. §. Állító-, kérdő-, óhajtó-mondat 7
4. §. A mondatok elemzése : alany, állítmány. 12
5. §. Szók. 14
6. §. Szók, szótagok, hangok, betűk. 16
7. §. A betűk és hangok felosztása. 17
8. §. A szótagolás szabályai. 22
9. §. A hangzók hangjokra nézve. 28
10. §. Főnév. 32
11. § Egyes szám, többes szám. 33
Tulajdonnevek. 37
Közös főnevek. 39
12. § Melléknév. 39
13. §. Névelő. 41
14. §. Ige. 43
15. §. Névmás. 45
16. §. Főidők az igében. 47
17. §. Az ige mint alany. 55
18. §. Szószármaztatás 57
19. §. Szóképzés. 61
20. §. Szóösszetétel. 63
21. §. Ellenkező és hasonjelentésű szók. 69
22. §. Névragozás. 70
23. §. A ragok elemzése. 73
24. §. Jegyzetek a ragozásra nézve. 74

MÁSODIK SZAKASZ.
25. §. Kibővített mondatok. 75
a) Kiegészítő tárgyraggal. 75
b) Kiegészítő sajátító-raggal. 77
27. §. Folytatás. 82
C) Az ige mint kiegészítő mondattag. 82
28. §. A melléknév mint jelző. 82
29. §. A jelző áthelyezése. 84
30. §. A melléknevek ragozása. 85
31. §. A melléknevek fokozása. 87
32. §. Számnevek. 91
33. §. Névmások ragozása. 95
a) Személyes névmások. 95
b) Birtokos névmások. 97
34. §. Személyes birtokragok. 99
35. §. Tulajdonitmány. 106
36. §. Mutató-névmás. 108
37. § Visszatérő-névmás. 110
38. §. Visszavivő-névmás. 111
39. §. A visszavivő-névmás megrövidítése. 115
40. §. Kérdő-névmás. 116
41. §. Határozatlan névmások. 117
42. §. A névmások összeállítva. 119
43. §. A mondattagok és beszédrészek megkülönböztetése. 119
44. §. Határzó tagjai a mondatnak. 123
a) Helyhatárzó. 123
b) Időhatárzó. 124
c) Módhatárzó. 125
d) Okhatárzó. 126
45. §. A határzó-ragok. 126
a) Helyragok. 126
46. §. Folytatás. 130
b) Idö- és módragok. 130
47. §. Folytatás. 131
Különféle jelentésű határzó-ragok. 131
48. §. Utóijárók. 133
49. §. Igehatárzók. 135
50. §. A határzók fokozása. 138
51. §. Kötszók. 139
52. §. Indulatszók. 151

HARMADIK SZAKASZ.
Igeragozás.
53. §. Szám, személy, idö, mód. 152
54. §. Fii- és mellékidők; igető. 154
55. §. Igeragok. 160
56. §. Hangugrató alhangú igék. 165
57. §. A hangzók rokonsága az igékben. 167
58. §. Hangugrató felhangú igék. 174
59. §. Ragozott igék és ragok. 208
60. §. Összetett igék ragozása. 218
61. §. Határozott és határozatlan alakú igeragozás. 221
62. §. Alhangú egyszerű igék ragozása. 224
63. §. Alhangú összetett igék ragozása. 235
64. §. A határozatlan-mód és a részesülő. 238
65. §. Felhangú igék határozott és határozatlan alakú ragozása. 239
66. §. Éles-hangú igék határozott alakú ragozása. 250
67. §. A ragok táblázata a határozott alakú igeragozásnál. 253
68. §. Az első személynek a másodikra irányult munkássága. 256
69. §. Szenvedő igék. 258
70. §. A szenvedő igék ragozása. 260
71. §. Közép-igék. 269
72. §. A középígék ragozása. 272
A) Iktelen igék. 273
B) Ikes igék. 278
73. §. A ragok táblázata az ikes igéknél. 284
74. §. Rendhagyó-igék. 286
A. Iktelen rendhagyó-igék. 287
B. Ikes rendhagyó-igék. 301
75. § Hiányos igék. 309

NEGYEDIK SZAKASZ.
76. § Összevont mondatok. 311

ÖTÖDIK SZAKASZ.
Összetett mondatok.
77. §. Főmondat, mellékmondat. 314
78. §. A mondatszakaszok felismerése. 317
a) Főmondat és kiegészítő mellékmondat. 318
b) Főmondat és helyhatárzó mellékmondat. 320
c) Főmondat és időhatárzó mellékmondat. 320
d) Főmondat és módhatárzó mellékmondat. 320
e) Főmondat és okhatárzó mellékmondat. 321
f) Főmondat és tulajdonító mellékmondat. 323
g) Főmondat és alanyi mellékmondat. 323
h) Főmondat mellett főmondat áll. 324
i) Főmondat és visszamutató-mondat. 326
79. §. Körmondatok.
80. §. Összetett mondatok több mondatszakaszszal. 329
81. §. Szép hangzat. 333

HATODIK SZAKASZ.
Fogalmazási gyakorlatok.
A. Levelek. 335
B. Számlák. 351
Térítvény. 353
C. Jelentés. 354
D. Bizonyítványok. 355
E. Folyamodványok. 356
F. Kötelezvények. 359
G. Nyugtatvány, ellennyugtatvány. 362
H. Szerződések. 364
I. Végrendelet. 369 Vissza
Tétel sorszám:
022

Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
19.000 Ft Licitek száma: 14



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!