Babits Mihály: Irók két háboru közt
Szerző
Babits Mihály
Nyugat
(Budapest)
Könyvkötői félvászon kötés
, 287 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
20 cm x 14 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Nyugat (Hungária Nyomda R. T., Bp.), 287 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Irók két háboru közt. Írta: Babits Mihály.
Kötetvégi tartalommutatóval. Nyomtatta a Hungária Nyomda R. T. Budapesten. Az előlapon tollal írt, régi ajándékozási bejegyzés látható.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, márványmintás előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Babits Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, 1941. augusztus 4.) költő, író, műfordító, irodalomtörténész, a 20. század eleji magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. A Nyugat első nemzedékének meghatározó, kiemelkedő tagjaként vált országszerte ismertté, az első világháború után haláláig pedig az emblematikus lap szerkesztői tisztségét is betöltötte. Irók két háboru közt c. kötetében a neves kortársakról írt irodalmi cikkeit és recenzióit gyűjtötte egybe.
Előszó
Mostanában nem sok ujat tudok irni. Az a boldog szellemi feszültség amit az irodalmi alkotás jelent, olyan nekem mint a tilos paradicsom.
Mit csinál az iró ha ujat nem irhat?
Körülnéz régebbi...
Tovább
Előszó
Mostanában nem sok ujat tudok irni. Az a boldog szellemi feszültség amit az irodalmi alkotás jelent, olyan nekem mint a tilos paradicsom.
Mit csinál az iró ha ujat nem irhat?
Körülnéz régebbi irásai között...
Rengeteg irásom van, cikkem és tanulmányom, ami könyvalakban még nem jelent meg. Többnyire irókortársaimról szóló kritikák, méltatások, vitacikkek.
Ezeket eddigi köteteimből tudatosan kizártam. Nyers időszerűségük nem is illett volna az elvi tartalmú kötetekbe. De féltem is könyvbe venni őket. Kortársi itéleteinket oly könnyen megcsúfolja az idő! S ki jósolhatja meg, mit érdemes megőrizni a jövőnek? Az élő irodalom folyékony valami. Ami ma legfontosabbnak látszik, holnapra már elvesztheti a jelentőségét . . .
Most azonban már itt van a holnap. Pár év óta alig irtam ilyen időszerű irodalmi cikket, s ez a pár év elég volt arra hogy a régieknek némi távlatot adjon. Pár év alatt sok minden kialakult. Kortársaim bevonultak a történelembe. A nemzedék, melynek születésénél asszisztáltam, szellemi életünk derékhadává lett. Az elvi harcok csatasorai nyíltan felállottak. A fiatal irók, kiknek első könyveikre figyeltem föl, elfoglalták helyeiket az irodalomban.
Vissza
Tartalom
Előszó | 5 |
Egy történeti regény 1920-ból | 13 |
Magyar tudós szomorú években | 25 |
Egy fiatal költő | 40 |
Másik fiatal költő | 44 |
Egy nagy költő halála | 48 |
A testvér-költő | 56 |
Dilettánsok | 61 |
Fekete kolostor | 64 |
A szerkesztő tolla | 70 |
A Nyugat költője | 81 |
Az írók pátrónusa | 96 |
Illyés Gyula versben és prózában | 107 |
Uj nemzedék | 118 |
Irodalmi cestino | 128 |
Népiesség | 140 |
Egy mái történetíró | 145 |
Népmese és regény | 149 |
Erdély | 155 |
A nemzedéki kérdés vitája | 164 |
Kosztolányi | 182 |
Karinthy | 196 |
A szegedi költő | 202 |
Az erdélyi költő | 205 |
Pajzzsal és dárdával | 213 |
Jegyzetek | 241 |
Vissza