Szarka Józsefné: A Budavári Palotában születtem

Előszó

Örömmel vállaltam, hogy előszót írjak Szarka Ili könyvéhez, mert olvasása közben megelevenedett a Várban töltött életem sok szép és számos szomorúsággal is teli emléke. Midig is úgy gondoltam rá, hogy Ő ,,a Várpalota lexikonja", s most már látom, hogy milyen találó volt ez az elnevezésem. A könyv elején jó megfigyelő fiatal lányként mutatja be a budai Várpalota impozáns termeit, értékes kincseit. Színes leírásának különös értéke, hogy ez az ostrom előtti utolsó kép a Királyi Várról. Elbeszélései élénkek, meggyőzőek, mint például a Várhegy borzalmas ostromának megrázó, szívet tépő leírása, amelyről a szüleim azt mondták, hogy még Dante poklának költői ábrázolásával sem tudná megközelíteni a valóságot. A színes történetek olvasásán túl öröm volt számomra, hogy az ,,elbeszélőt", mint példás életű, mély hitű, kiváló hitvest, anyát és nagyanyát is jobban megismerhettem. Örülök, hogy ennyi év után újra találkozhattunk és személyesen is betekinthettem abba békességes, melegséges Hunfalvy utcai családi otthonba, amelyet oly sok szeretettel ábrázol. Szarka Ili sorsa példa lehet arra, hogy akinek az életében az szeretet dominál, az szeretetet is kap viszonzásul, és az isteni hatalomirányítása is kíséri őt. Özv. Horthy Istvánné Vissza

Fülszöveg

1915. március 24-én erőteljes sírással jeleztem érkezésemet erre a világra. Szüleim elmondása szerint olyan csodálatosan szép, meleg tavaszi nap volt, hogy nyitott ablaknál történt a nagy esemény. Míg élek büszke leszek rá, és kiváltságnak tartom, hogy a királyi palota egyik épületének szobája lehetett születésem helye, majd gyerekkorom és fiatal felnőttkorom eseményeinek színtere. Ebből a körülményből következett azután életemnek sok-sok érdekes, izgalmas epizódja, de szomorú fordulópontja is, amelyek megírásra és elolvasásra teszik érdemessé nyolc és fél évtizedről szóló életem történetét. Vissza