Előszó
Sámánok, kultúrák és kutatók az ezredfordulón
A hetvenes évek elejére egész sor szemléleti változás állt be az etnológiai (nyugaton antropológiai vagy kulturális antropológiai) szemléletben, az elmélet terén és a gyakorlatban is. A samanizmussal foglalkozó könyvek hihetetlen megszaporodása a jellemző az utóbbi évtizedben, pontosabban a kilencvenes években. 2001 novemberében a Royal Anthropological Institute (London) könyvtárában 386 könyvet tartottak nyilván, amelynek tárgya a sámánizmus volt, és ezekből 240 (vagyis több mint 60%) az 1990-es években íródott, és jó néhány már ebben az évezredben (vö. Kim-Hogarth 2003:51). Ennek oka egyrészt az antropológiai kutatások fellendiilése, a terepmunkát végző fiatal kutatók érdeklődése a téma iránt, hiszen tanáraik hatására sokan éppen ezt a témát választották. Másfelől viszont az is igaz, hogy a nemzetközi tudóstársaság, az International Society for Shamanistic Research megalakulása (1991) és a kétévenként megrendezett konferenciák a Társaság folyóiratának (Shaman, szerkeszti Molnár Ádám és Hoppál Mihály, tiszteletbeli főszerkesztő; Áke Hultkrantz) és könyvsorozatának (Bibliotheca Shamanistica, Akadémiai Kiadó, Budapest, sorozatszerkesztő: Hoppál Mihály) rendszeres megjelenése is nagymértékben hozzájárult az összehasonlító vallástudomány e részterületének fejlődéséhez.
Az International Society for Shamanistic Research (ISSR) 1991-től kezdve kétévenként rendre megtartotta konferenciáit. Ezekről hosszabb-rövidebb beszámolók is napvilágot láttak, a Társaság hivatalos folyóiratának, a Shamannak a hasábjain, ahol a közgyűlés jegyzőkönyvei is rendszeresen megjelentek. Sajnos e konferenciákon elhangzott előadások csak részben jelentek meg, így az első két konferencia, melyet Szöulban (1991) és Budapesten (1993) tartottak (Hoppál-Howard [eds.] 1993; Hoppál-Páricsy [eds.] 1993; Kim-Hoppál [eds.] 1995). Egyedül a negyedik ISSR-konferencia előadásai jelentek meg majdnem teljesen kevés kivétellel. „La politique des esprits" című kötet (Aigle et alii [eds.] 2000) a francia nyelvű előadásokat gyűjtötte egybe (két orosz szerző kivételével) három nagy tematikus fejezetbe osztva az anyagot. Az elsőben a sámánizmus és a buddhizmus ázsiai együttélését vizsgálták a szerzők, a másodikban a kereszténység és a latin-amerikai bennszülött kultúrák egymásra hatását, a harmadikban az iszlám és a sámánizmus egymásra hatását elemezték.
Vissza
Fülszöveg
A sámánizmusról a Magyar Vallástudományi Társaság |.és a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság néhány éve közösen rendezett konferenciát. A meghirdetett téma igen széles volt: „a sámán mint gyógyító, pszichológus és lelki vezető'', de lehetett kapcsolódni a sámánok mukódéséról és jelentőségéről szóló előadásokkal is.
A téma hazai kutatói közül csaknem valamennyi szerepel a kötet számára átdolgozott tanulmánnyal. Az írások tárgyalják a sámánizmust mélylélektani, pszichiátriai szempontból, kulturálisan szervezett ismeretrendszerként, vizsgálják a hipnózis szerepét, a gyógyító mechanizmusokat, olvashatunk hagyományosnak tekinthető szibériai, mongol mellett kínai, vietnami, észak- és dél-amerikai terepmunka-beszá-molókat is.
A kötetnyító tanulmány Diószegi Vilmos munkája, amelyikben mintegy összefoglalta addigi tudását. Halála után három évtizeddel ezt a kötetet ajánlja a szakma a nagy elődnek tisztelgése jeléül.
Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS
Hoppál Mihály: Sámánok, kultúrák és kutatók az ezredfordulón 9
ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉSEK
Diószegi Vilmos: Sámánizmus 29
Szántó R. Tibor: A sámánizmus mint (ismeret)rendszer 38
Szathmári Botond: A sámánizmus etnológiai definíciójának néhány problémája 51
Falvay Károly: A sámánszertartások szimbolikájához 55
PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEK
Süle Ferenc: A samanizálás mélylélektana 67
Horváthné Schmidt Ilona: Ősi sámángyógyítás - neosamanizmus - modern pszichoterápia 79
Bányai Éva: Az eksztázis kialakításának kísérleti modellje: aktív-éber (dinamikus) hipnózis 90
Frecska Ede - Nagy Alexandra: A hit és a szociális kötődés neurofenomenológiája a rituális gyógyításban 114
Felioitas D. Goodman: A sámán lélekutazása: egy kísérlet eredményei 123 Szabó Csaba - Takács András: Utazás az alsó világba 132
SÁMÁNKULTÚRÁK ÁZSIÁBAN
Csepregi Márta: Egy keleti osztják sámánének 149
Nagy Zoltán: Egy vaszjugáni hanti sámándobról 158
Hoppál Mihály: Sámánság a nyenyecek között 170
Sántha István: A kirgizek hitvilága 183
Somfai Kara Dávid: Az utolsó kazak baksy, aki játszott a kobyzon 202
Birtalan Ágnes: Kürlaa, a mongol sárga sámán időjárás-varázsló tevékenysége 208
Obrusánszky Borbála: Adalék a sámánok üldöztetéseihez Mongóliában 223
Hoppál Mihály: Beszélgetések egy sámánasszonnyal 228
Szathmári Botond: Samanista hagyományok Tibetben 234
Kósa Gábor: Sámánizmus a Tang-kor előtti Kínában 296
Vargyas Gábor: Ének a segítőszellemhez 361
SÁMÁNKULTÚRÁK AMERIKÁBAN
Nagy Imre: Sánta Bölénybika, a sájen sámán 399 Borsányi László: A szent ismeretek forrása és éltetője az észak-amerikai indián közösségekben 417
Gulyás Anna: Curandero és „oltára": az otavalo vallási specialisták mágikus eszközkészlete 424
Boglár Lajos: Sámánok mítoszai és mítoszok sámánjai 444
MUTATÓ 451
Vissza