Némethy József: Kőműves-mesterség

Előszó

A kőművesmesteri vizsgára készülő segédek és gyakornokok régen érzik egy olyan népies nyelven irott szakkönyvnek a hiányát, amely az ipartörvény s ennek alapján a vizsgálóbizottságok által megkivánt ismereteket magában foglalja, s amelyet az elemi iskolát végzett ember is megérthet. E hiányon óhajtok segiteni, amidőn eme munkát kiadom. A pécsi kereskedelmi és iparkamara megtisztelő megbizása folytán ugyanis az elmúlt 1898-99. évi téli szaktanfolyamon tartott előadásaim alkalmával azt tapasztaltam, hogy egyetlenegy szakmunkánk sincs, amelyet ily előadásoknál vezérfonál gyanánt elfogadhatnánk. Az 1884. évi törvénycikk 10. §-ában adott fölhatalmazás alapján az épitőmesterségek gyakorlását a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium szabályozta 1884. évi 46.188 sz. alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett körrendeletével, amelyet később egész terjedelmében közlök, azon célból, hogy mindenki tájékozódást szerezhessen arra nézve, hogy mit követelhetnek tőle a vizsgán s esetleg elhagyhassa a vizsga tárgyát nem képező fejtegetéseket. E körrendelet folytán tudtuk azt, hogy mit követelhetünk a kőművesmesteri vizsgára jelentkezőktől; de útbaigazítást nem adhattunk, hogy hol találhatják meg az illetők mindazt, amire szükség van, mert ezeket egy könyvben csoportosítva nem is lehetett megtalálni. „Kútforrások" cim alatt sorolom föl mindama szakkönyveket, amelyeket jelen munkám megírásánál használtam. Már ebből is látható, hogy egész kis könyvtárt kellett átkutatnom, hogy mindazt beilleszthessem könyvem keretébe, amit a fönt idézett ipartörvény, illetve körrendelet megkiván, nem is szólva a számtani és mértani szabályokról, amelyek szintén nagyon elszórtan találhatók a tankönyvekben. Vissza