Aukciós tétel adatai
Budapest, 1947, Szent István-Társulat (Stephaneum Nyomda, Bp.), 185 p. + [1] p. + 1 mell.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által Radnóti Miklósné Gyarmati Fanninak dedikált példány. Katolikus szépírók. No.: 1. sz.
Alexius. Misztérium négy felvonásban. Írta: Sík Sándor.
Az előlapon a szerző, Sík Sándor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Fannynak atyai szeretettel Sík Sándor. 1947. karácsony".
A dedikáció címzettje, Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (1912-2014) nyelvtanár Radnóti Miklós felesége. Sík Sándor atyai jóbarátja volt Radnótinak aki 1930 és 1934 között Szegeden lakott és a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészeti Karának magyar-francia szakára járt. Itt ismerkedett meg Sík Sándorral, aki ebben az időben az egyetem irodalomtörténeti tanszékének vezetője volt. A professzor rendkívül nagy hatással volt Radnótira. A jó kapcsolat tanár és tanítvány között a későbbiekben is megmaradt. 1939-ben Sík Sándor tanítványai ünnepi megemlékezést tartottak tanáruk ötvenedik születésnapja alkalmából, mely eseményre Radnóti verset írt kedvelt professzorának. 1943-ban Sík Sándor keresztelte meg a költőt, majd 1946-ban - mikor végső nyughelyére temették Radnótit - ő végezte a gyászszertartást.
Második kiadás. A szerző munkáinak jegyzékével kiegészített kötet. Az előlapon Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni tulajdonosi bélyegzése látható. Nyomtatta a Stephaneum Nyomda, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan, sérült könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, hiánytalan állapotban, feliratozott, a kiadó emblémájával ellátott, a gerinc mentén a kötethez ragasztott kiadói borítófedélben.
Különálló, egyedi melléklet: Meghívó a Magyar Tudományos Akadémia I. osztályának 1948. január 5-én, hétfőn d. u. 5 órakor, a főtitkári hivatalban tartandó felolvasó ülésére. Tárgya: Sík Sándor I. tag: A magyar költők Isten-élménye. (Székfoglaló.)
A kötet szerzője, Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) Kossuth-díjas magyar költő, piarista tanár, tartományfőnök, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a 20. század jelentős magyar lírikusa. A két világháború között a Szegedi Egyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanáraként dolgozott. Rendszeresen publikált az Élet és a Vigilia katolikus folyóiratokban (utóbbinak 1946 után főszerkesztője is volt). 1936-ban a Magyar Rádióban tartott hatrészes előadás-sorozatot a magyar szentekről. Fő munkatársa volt az 1931-1939 között kiadott Fiatal Magyarság c. lapnak, amely orgánummal a fiatalság számára akart erkölcsi és hitbeli útmutatást adni.
Előszó
Részlet a könyvből:
I. felvonás.
Erdő, Eufemianus birtokán.
Császár, Eufemianus, kíséret.
Császár:
Szeretlek, szolgám, Eufemianus.
Nincs vendéglátó a birodalomban
Nálad különb. A lakoma...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
I. felvonás.
Erdő, Eufemianus birtokán.
Császár, Eufemianus, kíséret.
Császár:
Szeretlek, szolgám, Eufemianus.
Nincs vendéglátó a birodalomban
Nálad különb. A lakoma remek volt.
Csodaszép az a gyémántos kehely.
A műtárgyakhoz értek egy kevéssé,
De ilyet még nem láttam.
Vissza