Hauszmann Alajos: A budapesti Igazságügyi Palota (20 számozott, különálló, korabeli műlappal!)
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó Vállalata
(Budapest)
,
Kiadói félvászon mappa , 33 oldal
Kiadói félvászon mappa , 33 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 57 cm x 44 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-09-15 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1901, "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., 13 p. + XX t. (1 színes), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A Magyar Mérnök és Építész-Egylet Könyvkiadó vállalata. III-ik cyklus, 1-ső illetmény (szerk.: Ney Béla). A budapesti Igazságügyi Palota. Hauszmann Alajostól.
Az 1893 és 1896 között épült budapesti Igazságügyi Palotát bemutató díszalbum. Folio. Fekete-fehér, szöveg közti képekkel és 20 számozott, különálló műlappal, melyeken az épület alaprajzai, keresztmetszeti képei, látványterve, továbbá a jellegzetes részleteit bemutató, fekete-fehér fotók láthatók, kiegészülve egy mennyezeti freskóról készült színnyomatú képpel. A műlapokat Divald Károly készítette. A "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. nyomása. A szövegrész kisebb módosításokkal megegyezik Hauszmann Alajos: A budapesti igazságügyi palota c., A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében publikált, 1897-es cikkével (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1897/2. sz., 56-68. p.)
Kiadói félvászon mappában lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, üres hátlappal, helyenként foltos belívekkel, hiánytalan állapotban, vászonszalagokkal zárható kivitelben.
A tekintélyes méretű kiadvány az 1896-os milleniumra, eklektikus stílusban felépült budapesti Igazságügyi Palotát mutatja be. Az épület Hauszmann Alajos (1847-1926) építész tervei alapján készült, aki 1891-ben kapott megbízást Szilágyi Dezső igazságügyi minisztertől a palota építésére. Az épületben a Magyar Királyi Kúriát, a Budapesti Királyi Ítélőtáblát, a Budapesti Királyi Főügyészséget, valamint a Koronaügyészség hivatalos helyiségeit kellett elhelyezni. Az akkoriban épülő Országház közelsége, annak nagy tömege és impozáns kivitele hatással volt az Igazságügyi Palota megjelenésére is. Hauszmann tervei az Országház függőleges vonalvezetésével szemben a Palota kivitelén a vízszintes vonalakat hangsúlyozta ki, és tetőszerkezetében is igyekezett ellensúlyozni előbbi hatalmas kupoláját. Az épületet Hauszmann tervei alapján Havel Lipót cseh származású építőmester kivitelezte, zárókövét ünnepélyes keretek között, 1896. október 20-án helyezték el. A palota 1949-ig szolgált a legfelsőbb törvénykezés székházaként, később a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet kapott benne helyet.
Az 1893 és 1896 között épült budapesti Igazságügyi Palotát bemutató díszalbum. Folio. Fekete-fehér, szöveg közti képekkel és 20 számozott, különálló műlappal, melyeken az épület alaprajzai, keresztmetszeti képei, látványterve, továbbá a jellegzetes részleteit bemutató, fekete-fehér fotók láthatók, kiegészülve egy mennyezeti freskóról készült színnyomatú képpel. A műlapokat Divald Károly készítette. A "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. nyomása. A szövegrész kisebb módosításokkal megegyezik Hauszmann Alajos: A budapesti igazságügyi palota c., A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében publikált, 1897-es cikkével (A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1897/2. sz., 56-68. p.)
Kiadói félvászon mappában lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, üres hátlappal, helyenként foltos belívekkel, hiánytalan állapotban, vászonszalagokkal zárható kivitelben.
A tekintélyes méretű kiadvány az 1896-os milleniumra, eklektikus stílusban felépült budapesti Igazságügyi Palotát mutatja be. Az épület Hauszmann Alajos (1847-1926) építész tervei alapján készült, aki 1891-ben kapott megbízást Szilágyi Dezső igazságügyi minisztertől a palota építésére. Az épületben a Magyar Királyi Kúriát, a Budapesti Királyi Ítélőtáblát, a Budapesti Királyi Főügyészséget, valamint a Koronaügyészség hivatalos helyiségeit kellett elhelyezni. Az akkoriban épülő Országház közelsége, annak nagy tömege és impozáns kivitele hatással volt az Igazságügyi Palota megjelenésére is. Hauszmann tervei az Országház függőleges vonalvezetésével szemben a Palota kivitelén a vízszintes vonalakat hangsúlyozta ki, és tetőszerkezetében is igyekezett ellensúlyozni előbbi hatalmas kupoláját. Az épületet Hauszmann tervei alapján Havel Lipót cseh származású építőmester kivitelezte, zárókövét ünnepélyes keretek között, 1896. október 20-án helyezték el. A palota 1949-ig szolgált a legfelsőbb törvénykezés székházaként, később a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet kapott benne helyet.
Előszó
A Magyar Királyi Curia 1895-ig olyan épületben volt elhelyezve, a mely legfelsőbb törvényszékünk méltóságának, de térbeli szükségletének sem felet meg. Ki nem ismerte a Ferenciek-terén azt a ma... TovábbElőszó
A Magyar Királyi Curia 1895-ig olyan épületben volt elhelyezve, a mely legfelsőbb törvényszékünk méltóságának, de térbeli szükségletének sem felet meg. Ki nem ismerte a Ferenciek-terén azt a ma már lebontott, igénytelen külsejű emeletes házat, mely a Királyi Curiának egy század óta otthonul szolgált s a melynek első emeletén a szerényen berendezett elnöki helyiségeken kivül alig volt annyi szobája, mint a mennyi a rendszeresített tanácsoknak kellett? Itt voltak a tanácstermek, melyek - egynek kivételével - legföljebb csak a közönséges lakószoba méreteivel birtak és egyidejüleg mégis a tanácselnöknek, biráknak és jegyzőknek tartózkodó helyül is kellett szolgálniok. VisszaTartalom
Műlapok jegyzéke:I. Az alsó-földszint alaprajza
II. A földszint alaprajza
III. Az első emelet alaprajza
IV. A második emelet alaprajza
V. Főhomlokzat
VI. Keresztmetszet
VII. Távlatrajz
VIII. A főhomlokzat középrésze
IX. A nagy csarnok középrésze
X-XI. A nagy csarnok
XII. A főlépcsőház
XIII. Első emeleti folyosó
XIV. A m. kir. curia díszterme
XV. A budapesti kir. tábla díszterme
XVI. A m. kir. curia polgári tanácsának egyik terme
XVII. A m. kir. curia büntető táncsának egyik terme
XVIII. A m. kir. curia elnökének fogadó terme
XIX. A nagy csarnok menyezetképe
XX. A nagy csarnok szinnnyomatú menyezetképe Vissza
Tétel sorszám:
163
Kikiáltási ár:
80.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
105.000 Ft
Licitek száma: 10
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |