Makkai László: Erdélyi városok (dedikált példány)
Officina Nyomda és Kiadóvállalat
(Budapest)
,
Kiadói fűzött kemény papírkötés , 60 oldal
Kiadói fűzött kemény papírkötés , 60 oldal
| Sorozatcím: | Officina képeskönyvek |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1940, Officina (Officina Nyomda és Kiadóvállalat, Bp.), [1] t. + 27 p. + [1] p. + 32 t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Officina Képeskönyvek c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Kenyeres Imre és Trencsényi-Waldapfel Imre.
Erdélyi városok. Írta: Makkai László.
A címlapon a szerző, Makkai László tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "B. É. kedves munkatársamnak tisztelettel a szerző. Bp. 1940. VIII/22."
Egy színes és 32 fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint a képek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta az Officina Nyomda és Kiadóvállalat Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, címfedél felől új előzéklappal, néhány foltos lappal, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) történész, egyetemi tanár. A Magyar Történelmi Társulat elnöke, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, oktatója volt. 1942-től egyetemi magántanár Kolozsvárott. 1945-től a Teleki Pál Tudományos Intézet, majd az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, valamint 1961-től főmunkatársaként tevékenykedett. Első írását az "Ifjú Erdély" közölte. Venczel Józseffel együtt indította el a "Hitel" c. folyóiratot. Fontosabb tanulmányait az "Erdélyi Múzeum", a "Hitel" , az "Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyvei közölték.
Erdélyi városok. Írta: Makkai László.
A címlapon a szerző, Makkai László tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "B. É. kedves munkatársamnak tisztelettel a szerző. Bp. 1940. VIII/22."
Egy színes és 32 fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint a képek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta az Officina Nyomda és Kiadóvállalat Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, címfedél felől új előzéklappal, néhány foltos lappal, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) történész, egyetemi tanár. A Magyar Történelmi Társulat elnöke, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, oktatója volt. 1942-től egyetemi magántanár Kolozsvárott. 1945-től a Teleki Pál Tudományos Intézet, majd az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, valamint 1961-től főmunkatársaként tevékenykedett. Első írását az "Ifjú Erdély" közölte. Venczel Józseffel együtt indította el a "Hitel" c. folyóiratot. Fontosabb tanulmányait az "Erdélyi Múzeum", a "Hitel" , az "Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyvei közölték.
Előszó
Erdélyt nemcsak azért hasonlítják Svájchoz, mert három nép, három nyelv, három kultúra él hegyei közt egymás mellett, közel ezeresztendős szomszédságban, hanem azért is, mert ez a keleti Svájc is a... TovábbElőszó
Erdélyt nemcsak azért hasonlítják Svájchoz, mert három nép, három nyelv, három kultúra él hegyei közt egymás mellett, közel ezeresztendős szomszédságban, hanem azért is, mert ez a keleti Svájc is a városok földje. A rendkívül gazdag belső földrajzi tagoltság, a sokféle kultúra találkozása és keveredése s a történelemnek az erdélyi katlanba nagy erővel becsapó hullámverései kis tájegységekre bontották ezt a földet, a vidékek központjai, a városok is egyenként egyéni arcot öltöttek fel, sajátos szellemet lehelnek. Az erdélyi városok nyugateurópai szemmel nézve legfeljebb festői vidéki zugocskák, a világkereskedelem útjain kívül esnek, nagyipart nem fejlesztettek ki, világhírű építészeti és művészeti emlékekkel nem dicsekedhetnek, egykori gazdagságuk is a multé már, de legnagyobb értéküket, sajátos szellemüket és azt őrző intézményeiket féltékeny gonddal ápolják ma is. Az erdélyi városok iskolavárosok, neveik nagymultú kultúrintézmények emlékeit idézik fel és külsejükre is a belső szellemi tartalom, a kultúregyéniség nyomja rá bélyegét. A két városépítő nép, a szász és a magyar vágyait, eszményeit, sokszázéves küzdelmeinek édes és keserű emlékeit építette be városainak köveibe, melyek megszólalnak, ha hozzájuk igazi érdeklődéssel közeledő kérdezi meg őket és hirdetik az erdélyi népek Európára néző művelődésszomját, a nyugati műveltség védelmében lezajlott nehéz idők küzdelmeit és azt a ködös szellemiséget, mely ennek a földnek fiait összekapcsolja és a szónak szellemi értelmében, sajátosan erdélyivé teszi. VisszaTartalom
| Képek jegyzéke | |
| A címlap előtt: Szent Miklós templom Brassóban, a XIX. század közepén | |
| Beszterce a XIX. század végén | |
| Brassó 1796-ban | |
| Brassó a XIX. század közepén | |
| A brassói Feketetemplom | |
| Brassó várfalai a XVII. század végén | |
| Dés református temploma | |
| Déva a XIX. század közepén | |
| Fogaras vára a XIX. század közepén | |
| Gyulafehérvár a XIX. század közepén | |
| Kolozsvár, 1600 körül | |
| Kolozsvár, 1799-ben | |
| Kolozsvár, a XIX. század közepén | |
| Kolozsvár főtere, a XIX. század közepén | |
| Renaissance-házak Kolozsvár főterén | |
| Marosvásárhely, a XIX. század elején | |
| Marosvásárhely, a XIX. század elején | |
| Marosvásárhely főtere, a XIX. század közepén | |
| marosvásárhely főtere, a XIX. század közepén | |
| Marosvásárhely, a XIX. század közepén | |
| Medgyes, a XIX. század közepén | |
| Medgyes piaca, a XX. század elején | |
| Nagyenyed, a XX. század elején | |
| Nagyszeben, a XVIII. század végén | |
| Nagyszeben, a XIX. század elején | |
| Az Orsolyaszűzek kolostora és temploma Nagyszebenben, a XIX. század közepén | |
| A nagyszebeni evangélikus nagytemplom, a XIX. század közepén | |
| Segesvár, a XVII. század közepén | |
| Segesvár, a XIX. század közepén | |
| Segesvár, a XX. század elején | |
| Sepsiszentgyörgy, a XIX. század közepén | |
| Torda, a XX. század elején | |
| Székelyudvarhely, a XIX. század közepén |
Tétel sorszám:
204
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
15.100 Ft
Licitek száma: 25
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |