Arányi Lajos: A kórbonctan elemei

Tartalom

TARTALOM
melyben nem a lapok, hanem a kérdések számai idéztetnek.
ELSŐ RÉSZ.
Átalános kórbonctan.
Első fejezet
Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása.
A kérdés száma.
Bevezetés 1-2
A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus 3—13
A. A helybeli bajak felosztása 14— 15
a. A lob 16— 39
b. Az álképletek 40— 42
aa. A jóindulatu álképletek , úgymint : a rostdag , porc-, csont-, hús- és hájdag, jóféle fekete dag és a tömlő 43
A tömlődag fajai 44—45
bb. A gonoszindulatu álképletek, és pedig: 46
1. A rák, ennek fajai és átalakulásai 47-54
2. A gümó' és annak fajai 55-65
c. A túltengés 66-69
d. A sorvadás 70
e. A vérár, és a vérömleny 71-81
f. A savógyülem 82-84
g. A léggyülem 85
B. Az átalános bajak avagy korcsvegyek, és pedig: 86-87
1. Az üteres vegy 88
2. A viszeres vegy 89
3. A sápkóros vegy 91
4. A vízkóros vegy 92
5. Az epevérüség 93
6. A genyvérüség 95
7. A süly 97
8. A vértelenség 98
9. A gümös vegy 99
10. A rákos vegy 100
A test nagyobb üregeiben található kóros anyagok : lég, savó sat. 101-108
Második fejezet.
A kórbonctani kategóriák 109-112
1. A fekvés 113
2. Az összefüggés 114-118
3. A terime — tágulat, szűkület 119-126
4. Az állam (összeállás) 127-130
5. Az idom 131-134
6. A szín 135-147
7. A fény 148
8. Az átlátszóság 149
9. A szag 150
10. A bennék 151-156
Harmadik fejezet.
A hullán s a hullában fölmerülő fontosabb változások magyarázata 157—160
A. Az átalános bajak fölismerése 161—171
B. A helybeli bajak fölismerése 172—180
MÁSODIK RÉSZ.
Különös körbonctan.
ELSŐ KÖNYV. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok.
Első fejezet.
A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai:
1. A keményagykér bajai 181—187
2. A lágyagykérek bajai 188—196
3. Az agybajak 197—228
4. A szájüreg bajai 229—251
5. A nyelv bajai 252—255
6. A torok és a garat bajai 256
7. A paizsmirigy bajai 257—264
Második fejezet.
A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai:
1. A bárzsing bajai 265
2. A légzési szervek bajai :
a) A gőg bajai 266-276
b) A légcső bajai 277
c) A hörgők bajai 278-288
d) A hajszálhörgök bajai 289
e) A tüdők bajai 290
1. A tüdővérbőség 291—295
2. A tüdő-guta él-repedés nélkül 296—297
3. A tüdő-guta él-repedéssel 298—301
4. A vérári tömet 302—303
5. A lob 304—306
aa) A krupos tüdőlob 307—309
a) A közönséges vagyis lebenyes krupos tüdőlob 310
A közönséges tüdőlob jelei az élőn és a hullán, és pedig az első időszakban 311—315
a második időszakban 316—320
a harmadik időszakban 321—332 (5)
A lebenykés, krupos tüdőlob 333—337
bb) A hurutos tüdőlob 338—342
cc) A hézagi tüdőlob 343 — 347
Függelék:
A krupos tüdőlob módosulatai 348
Az öregek tüdöloba 349—351
A gyermekek tüdőlob 352
Az üledéki tüdőlob 353—356
6. A tüdőüszök 357—361
7. A tüdővízdag 362—373
8. A tüdőlégdag 374—383
9. A tüdőösszenyomottság 384—389
10. A gümő 390
a) A közönséges gümő:
1. A beszűrődött tüdőgümő 391—396
2. A szemcsés tüdőgümő 397—410
b) A heveny köles gümő 411—416
11. A rák 417-419
12. A gamóc 420
f) A mellhártyabajok 421
1. A lob 422—442
2. A vízmell 443—447
3. A légmell 448- 454
4. A vérmell 455—456
5. A genymell 457—459
6. A gümö 460—461
7. A rák 462—464
3. A szívbajak:
a) A szívburokbajak 465
1. A lob 466-482
2. A vízkór 483-487
3. A vérömleny 488—491
4. A rák 492
5. A gümö 493
b) A szorosan vett s z í v b a j a k.
Nehány a szívről szóló gyakorlatilag érdekes épbonctani adat 494—503
1. A szívlob 504—506
2. A szívbelhártyalob 507—517
a) A kéthegyü billentyű zárhatlansága 518-521
b) A háromhegyü billentyű zárhatlansága 522—525
c) A függér billentyű zárhatlansága 526—530
d) A bal viszeres nyílás szükülése 531 —536
e) A jobb viszeres nyílás szűkülése 537—339
f) A bal üteres nyílás szűkülése 540—544
Táblaszerü előtüntetése a szivén hallható zörejeknek, s ezek magyarázata 130 lap.
3. A szívsebek 545—546
4. A szívtágulat s annak külön fajai 547 — 554
5. A szívtúltengés s annak külön fajai 555—571
6. A szívsorvadás 572—573
7. Az új- és álképletek 574
Harmadik fejezet.
A hasür- és a benne foglalt zsigereknek bajai.
1. A gyomor 575
1. A lmrutos lob 576-580
2. A terimbeles lob 581-582
3. Az átfúró gyomorfekély 583-589
4. A túltengés 590-591
5. A rák 592-593
6. A gyomorpuhulás 594- 598
7. A vérári kimaródás 599-600
2. A belek 601
1. A lmrutos lob 602-604
2. A bélfekélyek 605
a) A gümösök 606-609
b) A hagymázosak 610-612
c) A hurutosak 613-618
d) A vérhasiak 619-624
3. A türemlet 625-635
4. A csavarulat 636-638
5. A bebörtönződés 639-643
6. A vonaglási jelek 644
7. A hullajelek 645
3. A máj 646
1. A lob (hepatitis) 647—650
2. Az álképletek 651-654
3. A sorvadás 655-656
4. A túltengés 657
5. A hájmáj , és
6. Az enyvmáj 658-661
7. A lebenyes máj (gelappte Leber) vagy májlebenyesedés 662-663
8. A szemcsés máj (granulirte Lcber) 664—666
9. A szerecsendióféle máj 667-670
10. A gamóc 671-675
4. A lép 676
1. A lob (splenitis vagy lienitis) 677-681
2. A kórletét 682
3. A túltengés vagy dugulás 683-684
4. A sorvadás 685
5. A gümö 686
(A rák- és gamócról nincs valami különös megjegyzendő)
5. A vesék 687
a) A világrahozott bajak 688- 690
b) A szerzett bajak, és pedig:
1. A lob s a Bryghtféle vesebaj 691-698
2. A rák 699-700
3. A gümő 701-703
6. A húgyhólyag 704
1. A hurutos lob 705-706
2. A terimbeles lob 707
3. A túltengés 708
4. A gurdélyképlődés 709
5. A rák 710
6. A húgykő 711-714
7. A hím-ivar részek.
a) A hímvessző 715
1. A makklob 716
2. A húgycsőszor 717—718
b) A dülsairigy bajai 719
c) A herSk bajai 720
8. A női ivarrészek.
a) A szemérem ajkak 721
b) A hüvely 722
c) A m é h és járulékai 723—726
9. A hashártya 727
1. A lob 728-731
2. A hasvízkór 732
3. A légkór 733
4. A vérgyülem 734
5. A gümő 735
6. A rák 736
7. A gyermekágyi láz helybelisülése 737—740
Negyedik fejezet.
Az edények bajai.
a) Az üterek bajai 741
1. A tágulat, és pedig:
aa) A szoros értelmi ütértágulat (arteri-ectasis) 742
bb) Az ütérdag = anuerisma.
A. Az ütérdagról átaljában 743
1. Az önként támadt ütérdag 744—747
2. A külsérelemből támadt ütérdag, és 748
pedig :
a) A valódi ütérdag 749
b) Az álütérdag 750
c) Az u. n. cmevrisma dissecting . 751
d) Az u. n. anevrisma varicosum 752—756
B. Az ütérdagról különösen, nevezetesen pedig:
A függér ütérdagáról, és ismét 757—759
a fölhágó ütérdag jelei 760—763
a mellkasi függér ütérdagáról 764—765
a hasbeli függér ütérdagáról 766—767
2. A lob 768—770
Néhány szó a fiiggérlobról 771—773
3. Az álképletek 774
(4. A sértések, melyek a sebészi tankönyvekből úgyis ismeretesek.)
b) A viszerek 775
1. A viszértágulat 776
2. A lob 777-778
3. Az álképletek, és a viszérkövek 779
c) A hajszáledények 780
1. A hajszáledény-tágulat 781-782
2. A nyirkedénylob 783
Ötödik fejezet.
A csontok bajai 784
1. A csontnagyobbodás, úgymint 785
1) A csonttúltengés (hypertrophia ossis) 786
2) A csontkéreg - túltengés (hyper-ostosis) 787
3) A csontduzzadás (osteoporosis) 788-789
4) A csontkeményedés (osteosclerosis) 790
5) A csontelnyúlás (elongatio ossis) 791
2. A csontkisebbülés 792-794
A csontkopás (detritus, usura) 795-796
3. Az ángolkór 797
4. A csontlob (caries, necrosis) 798-803
5. A csonttörés gyógyulása 804
6. Az álképletek 805
A kiáztatott csontokon még mutatkozó korcsvegyek nyomairól 806
MÁSODIK KÖNYV.
A törvényszéki orvostani (medicina fórensis) kérdések megfejtésére szolgáló kórbonctani adatok.
A.
A fölserdültek erőszakos halála.
Első cikk: az erőmüvi halál.
Első fejezet: az erőmüvi sértések által okozott halál.
Átalánosságok 807-808
a) A nem lőszer által előhozatott halálos sértések, és pedig: részint átaljában, részint 24 példában tárgyalva 809
b) A lőszer által előhozatott halálos sértések.
A lövés okozta hálálnák legközelebbi oka 810
A lőszer 811
A löveg (das Projektil) fajai 812
A lőseb-nyílás minőségei 813
A be- s a kitérő rés 814-815
A löcsatorna 816-819
A golyót olykor nehéz, néha pedig lehetetlen föllelni 820—821
Mikor gyaníthatni öngyilkosságra vagy csupán gyilkosságra az agyonlőttnél 822—823
A csúcsgolyóval ejtett lösebek 824
Váljon közel- vagy távúlról ejtetett-e a lövés 825—827
A lőcsatorna irányának megbírálása 828—829
Az u. n. rícochet 830
Midőn egycsövű fegyverből két vagy több golyó lövetik ki 831
Az agyonlőtt kezeinek löporrali beszurtolásáról 832—833
Az öngyilkosság földerítésére szolgáló különös gyanú 834—835
A gyilkosság földerítésére szolgáló különös gyanú 836
Második fejezet.
Égetés-általi halál.
A megégetés fokai 837
A megégettek belvizsgálatának eredményei 838
A tüz- és a töménysav által ejtett égetés különsége 839
Második cikk.
Erőbeli halál.
Ezen halál fajai 840
Első fejezet.
Elvérzés - általi halál.
Az elvérzés okai- és boncjelei 841—842
Második fejezet.
Az éhhalál.
Az éhhalál bonctani jelei 843
Harmadik fejezet.
Mérgezés-általi halál.
Ezen halál fajai 844
I.
Rágó mérgek általi halál, és pedig :
A.
Tömény savak- általi halál.
1. A kénsav-általi mérgezés bonctani jelei 845
2. A salétrom- (légeny)- savvali m. b. j. 846
3. A sósavvali m. b. j. 847
4. A királyvízzeli m. b. j. 848
5. A halvanyosvíz (chlorina liquicla) - zeli m. b. j. 849
6. A sóskasavvali m. b. j. 850
7. A mirecssavvali ( acidum cirsenicosum) m. b. j. 851
B.
Lugalok vagyis égvények.
1. A hamuzsír v. szénsavas haméleg- vagy sziksó (szénsavas székéleg) m. b. j. 852
2. A légköneny (ammónia pura Uquida) m. b. j. 853
C.
A rágó mérges sók.
1. A hánytató borkő m. b. j. 854
2. A dárdanyhalvag (butyrum antimonii) m. b. j. 855
3. A híganyhalvag (mercurius suliimat. corros.) m. b. j. 856
4. Az ólomcukor (acetas plumbi) m. b. j. 857
5. A kénsavas v. szénsavas rézzeli m. b. j. 858
6. A horganyhalvag (chloretum sinei) m. b. j. 859
D.
A rágó mérges elemek.
1. Az iblanynyali (jodina) m. b. j. 860
2. A vilany (phosphorus) m. b. j. 861
E.
A rágó mérges növények.
1. A csikaró (drasticus) hashajtókkali mérgezés boncjelei 862
2. A sabinávali m. b. j. 863
3. A ricinus maggali m. b. j. 864
4. A kroton-olajjali m. b. j. 865
5. A kamforrali m. b. j. 866
F.
Az állati rágó mérgek.
1. A körisbogárrali m. b. j. 867
2. A megromlott állati eledelekkeli m. b. j. 868
II.
A bódító mérgek.
1. A mákonynyali (ópium) m. b. j. 869
2. A kéklenysavvali (acidum prussicum) m. b. j. 870
3. A vészmaggali (nux vomica) m. b. j. 871
4. A colchicin általi m. b. j. 872
Függelék.
1. A léi (alcohol) általi m. b. j. 873
2. Az égénynyel (aether) való m. b. j. 874
3. A hangyanyhalvaggali (chloroform) m. b. j. 875
Negyedik fejezet.
A megfúlás-általi halál.
A megfúlási halál okai 876
A megfúlási halálnál mutatkozó bonctani változások 877—878
A széngőzáltali megfúlásnak gyanúja 879
A füstbeni megfúlás boncjelei 880
A hydrogenium sulfuratum és gaz acidum car-bonicumból álló gőz-általi megfúlás jelei 881
Ötödik fejezet.
A megfújtás, zsinegelés és fölakasztás által okozott halál.
Az emlitett halállal elhunytak küljelei 882
A zsinegbarázda a nyakon, és a nyak szerveinek állapota 883—885
A fölakasztottak belső részeiben mutatkozó változások 886
Életben akasztatott-e föl a halott, vagy halála után 887
A megfujtás bonctani jelei 888
Hatodik fejezet.
A vízbefúlási halál.
Az említett halálnak legközelebbi oka 889
A vízbefúladtak testén mutatkozó küljelek 890
A vízbefúltak belsejében mutatkozó boncjelek 891—892
Hetedik fejezet.
A megfagyás-általi halál.
Ennek jelei 893
B.
Az újszülöttek erőszakos halála, és némely, törvényszéki orvostani tekintetben fontos életviszonyai
Átalánosságok 894
Első fejezet.
Az újszülött kora 895
A gyermek-szurok, a köldökzsinór, a magzati utak 896—898
A gyermekeknek méhbeli kora 899
A combcsont epiphysisének csontmagvárói 900—901
Második fejezet.
A gyermekeknek születés alatti és utáni élete.
A gyermekek élveszületettségének jelei 902—904
Mikor lehet a halva született gyermeknek is léggel ellátott tüdeje ? 905
A légtelen tüdők különféleségei 906
Az úszékony tüdőről 907—910
A rothadt tüdő 911—912
A vízben alámerülő tüdő 913
A magzati utakról, a vizelletről, a magzatszurokról mit tartsunk? 914—915
A véraláfutások az újszülöttön 916—917
A méhben elhalt gyümölcsnek jelei 918
Harmadik fejezet.
Az újszülöttek sajátlagos halálozási módja.
A terhes nő megsértetése mikép hat az újszülöttre? 919-921
Az újszülöttek halálának leggyakoriabb okai 922—923
A külerőszak nélkül támadt folytonossági hiányok az újszülött fején 924
A köldökzsinórnak a nyak körötti csavarodása 925—926
A mohón történt szülés 927—929
A köldöknyilási elvérzés 930—934
TOLDALÉK.
A kórbonctani jegyzőkönyv vezetésére szolgáló utasítások.
ELSŐ SZAKASZ.
A kórbonctani mütan(Technik).
Első Fejezet.
A kórbonctani kellékek 935—936
Második fejezet.
A hulla külvizsgálata 937
Harmadik fejezet.
A hulla belvizsgálata.
I. A fejnek fölbontása 938
II. A mellürnek s a nyakhoz tartozó szerveknek vizsgálata 939
III. A hasüregi zsigerek vizsgálata 940
IV. A gerinccsatorna fölnyitása 941
V. Az újszülöttek fölbontását érdeklő különösségek.
1. A hulla külvizsgálata 942
2. A hulla belvizsgálata 943—946
MÁSODIK SZAKASZ.
A kórbonctani müszótan, egy befűzve a kórbonctani leirástannal 947
I.
A fekvés leírása 948
II.
Az összeköttetés leirása 949
III.
A terime leirása 950
IV.
Az állam leirása 951
V.
Az idom leirása 952
VI.
A szín leirása 953
VII.
A fény leirása 954
VIII.
Az áttünőség s az átlátszóság leirása 955
IX.
A szag leirása 956
X.
A bennélc leirása 957
Függelék a szövegről 958
I.
A hig képlének vagy csirlének szervülése 959
II.
A merev képlének szervülése 960
Néhány szó a boncjegyzőkönyvet illető különösségekről 961
A fölserdültek boncolását illető schema 962
Az újszülötteket illető schema 963 Vissza