Schön Dezső: Istenkeresők a Kárpátok alatt

Előszó

Ez a könyv, amely a haszidizmus magyar hajtásának történetét mondja el regényes formában, első változatában Kolozsváron jelent meg, a harmincas évek közepén. A haszid múlt feltárása abban az időben különösképpen aktuális volt. Az első világháború után, a cionista zászlóbontással egyidejűleg a hitközségi életben is erjedési folyamat indult meg. Olyan helyeken, ahol a háború előtt hírből sem ismerték a strájmlit és a kaftánt, egymás után előre és kezdte követelni a maga abszolút jogait. A magyar ortodoxia, az őselem, amelynek irányvonalát a konzervativizmus és a higgadtság jellemezte, riadtan és felkészületlenül torpant meg e fiatalos, hódító harci lendület előtt. Rövidebb-hosszabb csatározás után a régi rend hol az egyik, hol a másik hitközségben ingott meg. A húszas évek vége felé ez a folyamat helyenként valóságos vallásháború képét öltötte, függetlenül attól, hogy rabbiszék, sakter, KKL-snóderolás, mikve vagy pászkasütési jog körül folyt a harc. Vissza

Fülszöveg

Az Izraelben élő, ma kilencven éves Schön Dezső a magyar zsidó irodalom nagy generációjának utolsó tagja. Író, újságíró, az izraeli Új Kelet című lap alapítója. Egyetlen novelláskötetéből megállapíthatjuk, hogy benne is elveszett egy magyar I. B. Singer lehetősége. Több riportkötete jelent meg (többek között az Eichmann-perről is).
Az Istenkeresők a Kárpátok alatt Schön Dezső legendás műve. Megjelent az erdélyi és egy izraeli kiadása is. A könyv alapja egy, a harmincas években két éven keresztül közölt riportsorozat a máramarosszigeti haszid világról, amelyek gyökerei Sátoraljaújhelyről és a Hegyalja más községeiből eredtek. Innen, országok, kultúrák találkozásának négyszögéből (Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia) származott maga a haszid mozgalom, avagy - Buber szavaival - a zsidóságban a kereszténység után végbement második belső forradalom. Schön Dezső ennek történetét tekinti át a könyv első harmadában, majd a magyar ág történetét, folklórját, mindennapjait és persze harcait mutatja be. A könyv műfaja riport-regény, mert egy krimi letehetetlen izgalmával és jó humorral görgeti a "non-fiction" eseményeket. Ilyen közeli fényképet, ilyen benső ábrázolást, a kontextus effajta ismeretét ma egyetlen szerzőtől sem lehet várni.
A jiddis-haszid kultúra iránti érdeklődés világszerte reneszánszát éli. Hozzánk leginkább külföldi közvetítéssel jut el, noha ennek az oly egzotikus népnek (törzsnek) egy része Magyarországró,l eredt, s az egyik leghitelesebb képet magyar író festette róla. Vissza