Jedlik Ányos István: Természettan elemei I. (Unicus kiadás) (A kötet 384 fekete-fehér metszettel illusztrált.) (A sorozatcímlap és az utolsó számozott oldal hiányzik.)
I.: Sulyos testek' természettana
Emich Gusztáv Bizománya
(Pest)
,
Korabeli félvászon kötés , 543 oldal
Korabeli félvászon kötés , 543 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pesten, 1850, Emich Gusztáv' Bizománya (Eisenfels' könyvnyomdája, Pest), III-XVI p. + 542 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első, unicus kiadás. Természettan elemei. Első könyv. A sulyos testek' természettana. Írta: Jedlik Ányos István.
384 fekete-fehér, szöveg közti fametszettel illusztrált, szerzői előszóval és függelékkel kiegészített, illetve tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Az előlapon tollal, a címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés látható. A kötetből hiányzik a sorozatcímlap, valamint a függelék utolsó oldala (543. p.). Nyomtatta Eisenfels' könyvnyomdája Pesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, javított könyvgerinccel, néhány nedvességtől foltos lappal, néhány helyen ceruzás jelöléseket, aláhúzásokat és bejegyzéseket tartalmazó belívekkel, mintázott lapélekkel, átlagos állapotban. A könyv két lapjának (79-80. és 95-96 p.) széle sérült, hiányos, a hiány a szöveg olvashatóságát nem befolyásolja.
A kötet szerzője Jedlik Ányos (1800–1895) bencés szerzetes, tanár, természettudós és feltaláló. Nevéhez fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elvének és a dinamóelvnek az első leírása, a feszültségsokszorozás felismerése, valamint a szódavíz magyarországi gyártásának megindítása. Több területen is úttörőnek számító tudományos tevékenységét számos díjjal elismerték, 1858-ban az MTA tagjává választották.
"1850-ben jelent meg a »Természettan elemei« című művének első kötete »Súlyos testek természettana« címen. [...] Ebben a kötetben Jedlik a mechanikát és a hangtant tárgyalja a kémia elemeivel együtt 543 lapon. Nagy kár, hogy a további rész, különösen az elektromosságtan már nem jelent meg, aminek az okát maga Jedlik adja meg Hellerhez írt levelében. »Az egyetemi természettani tanszékre történt kinevezésem után — írja — hozzáfogtam hallgatóim számára egy magyar nyelvű természettan megírásához az addig használatban volt latin nyelvű helyett; de abból csak az első kötet jelenhetett meg, mert az egyetemi tanrendszernek azon megváltoztatása folytán, mely szerint a tanár oda lőn utasítva, hogy a tantárgynak nem a kompendiumát, hanem mindegyik félév alatt valamely részét terjedelmesebben adja elő, nem lett volna célszerű a kompendiumozott természettan használata.«" (Pannonhalmi Szemle, III. évf./2. sz., 1928, 101.)
384 fekete-fehér, szöveg közti fametszettel illusztrált, szerzői előszóval és függelékkel kiegészített, illetve tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Az előlapon tollal, a címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés látható. A kötetből hiányzik a sorozatcímlap, valamint a függelék utolsó oldala (543. p.). Nyomtatta Eisenfels' könyvnyomdája Pesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, javított könyvgerinccel, néhány nedvességtől foltos lappal, néhány helyen ceruzás jelöléseket, aláhúzásokat és bejegyzéseket tartalmazó belívekkel, mintázott lapélekkel, átlagos állapotban. A könyv két lapjának (79-80. és 95-96 p.) széle sérült, hiányos, a hiány a szöveg olvashatóságát nem befolyásolja.
A kötet szerzője Jedlik Ányos (1800–1895) bencés szerzetes, tanár, természettudós és feltaláló. Nevéhez fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elvének és a dinamóelvnek az első leírása, a feszültségsokszorozás felismerése, valamint a szódavíz magyarországi gyártásának megindítása. Több területen is úttörőnek számító tudományos tevékenységét számos díjjal elismerték, 1858-ban az MTA tagjává választották.
"1850-ben jelent meg a »Természettan elemei« című művének első kötete »Súlyos testek természettana« címen. [...] Ebben a kötetben Jedlik a mechanikát és a hangtant tárgyalja a kémia elemeivel együtt 543 lapon. Nagy kár, hogy a további rész, különösen az elektromosságtan már nem jelent meg, aminek az okát maga Jedlik adja meg Hellerhez írt levelében. »Az egyetemi természettani tanszékre történt kinevezésem után — írja — hozzáfogtam hallgatóim számára egy magyar nyelvű természettan megírásához az addig használatban volt latin nyelvű helyett; de abból csak az első kötet jelenhetett meg, mert az egyetemi tanrendszernek azon megváltoztatása folytán, mely szerint a tanár oda lőn utasítva, hogy a tantárgynak nem a kompendiumát, hanem mindegyik félév alatt valamely részét terjedelmesebben adja elő, nem lett volna célszerű a kompendiumozott természettan használata.«" (Pannonhalmi Szemle, III. évf./2. sz., 1928, 101.)
Előszó
A természettan ismerete föltételezi a természet helyes fogalmát. Természet név vagy valamelly tárgynak minden lényeges tulajdonit, vagy az érzékeinkre ható tárgyaknak egyetemét jelenti. Ez utolsó... TovábbElőszó
A természettan ismerete föltételezi a természet helyes fogalmát. Természet név vagy valamelly tárgynak minden lényeges tulajdonit, vagy az érzékeinkre ható tárgyaknak egyetemét jelenti. Ez utolsó értelemben vett természetről szerzett ismereteknek rendszeres foglalatja teszi a tág értelemben vett természettant. Minthogy pedig külső, és belső érzékeink vannak, az ezekre ható tárgyak különségeire vonatkozólag a tág értelemben vett természettan két önállású tudományra oszlik, nevezet szerint: lélektanra, melly a belső érzékek tárgyaival foglalkozik; és szoros értelemben vett természettanra, melly a külső érzékeinkre ható tárgyakról szól. Ezen tárgyakban hatási tehetséggel ellátott lény anyagnak, a bizonyos határok közti anyag pedig testnek neveztetik. Minden test, a mennyire külérzékeinkre hat, jelenet, tünet vagy tüneménynek tekintetik; tehát a testek minden észrevehető tulajdonaikkal, mint ugyanannyi tüneményekkel a szoros értelemben vett természettan tárgyai. Minthogy a testek tulajdoni vagy állandók vagy változékonyak, a szoros értelemben vett természettan két ágra fejlődik; azon ága, melly a testek állandó tulajdonait adja elő, természetrajznak, melly pedig a testeknek változékony tüneményeit tárgyalja és ezeknek fejtegetésével foglalkozik, szorosb értelemben vett természettannak neveztetik. Továbbá a természetrajz alatt, mivel a tárgyaul szolgáló testek vagy életművesek, - mellyek ismét lelkesekre és lelketlenekre osztatnak - vagy életműtlenek, a következendő három fő osztályrész foglaltatik: állattan, növénytan, ásványtan. VisszaTartalom
| Bevezetés. Természettan | 1 |
| A sulyos testek' természettana | |
| A testek' tulajdonságai | 5 |
| A testek' közös tulajdonságai | 6 |
| A testek' lényegileg közös tulajdonságai | 6 |
| Terjedtség | 6 |
| Áthatlanság | 12 |
| A testek' történetileg közös tulajdonságai | 15 |
| Likacsosság | 15 |
| Oszthatóság | 16 |
| Mozgékonyság | 19 |
| Tehetlenség | 20 |
| Nehézség | 20 |
| A testek' különböző tulajdonságai | 29 |
| A testek' halmaz-állapota | 29 |
| Összetartás | 31 |
| Tapadás | 33 |
| A testek' vegyállapota | 37 |
| Az egyszerű testek átalánosan | 40 |
| Az összetett testek átalánosan | 44 |
| Gyakorlati vegytanban előforduló munkálatok | 52 |
| Alapanyagok, és ezeknek vegyületei különösen | 60 |
| Éleny | 60 |
| Köneny | 62 |
| Légeny | 68 |
| Széneny | 72 |
| Halvay | 81 |
| Bűzeny | 84 |
| Iblany | 85 |
| Folany | 85 |
| Kéneny | 86 |
| Reteny | 92 |
| Vilany | 92 |
| Kovany | 95 |
| Bórany | 97 |
| Fémek általánosan | 98 |
| A forrás általánosan | 112 |
| Borforrás | 114 |
| Eczetforrás | 117 |
| Rothadás | 118 |
| Nyugvás és mozgás általánosan | 120 |
| Az erőkről általánosan | 121 |
| Az egy pontra ható erők' összetétele és szétbontáa | 123 |
| Két pontra ható erők' összetétele | 133 |
| A nyugvás, vagyis az erők' egyensulya | 139 |
| Egy pontra ható erők' egyensulya | 139 |
| Két vagy több pontra ható erők' egyensulya | 140 |
| A mozgásról | 147 |
| Az egyszerű mozgásról | 148 |
| Az összetett mozgásról | 162 |
| A központi erők által létesitett mozgásról általán osan | 167 |
| A központtóli erőről | 182 |
| A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről | 188 |
| Szilárdnyugtan (Geostatica) | 188 |
| Szilárd testek' nyugvása nehézségi erőre nézve | 188 |
| Szilárd testek' nyugvási állapota az elemi erőkre nézve | 201 |
| Szilárd testek' idomáról | 201 |
| A szilárd testek összetartásának minőségéről | 207 |
| A szilárd testek' összetartásának mennyiségéről | 212 |
| Szilárdmoztan (Geodynamica) | 215 |
| Szilárd moztan a nehézségi erőre nézve | 215 |
| A testek' szabad eséséről | 216 |
| A testek' lejtőn eséséről | 219 |
| A függő testek' eséséről | 226 |
| A hagyitott testek' mozgásáról | 236 |
| A szilárd testek' ütközéséről | 245 |
| A testek' egyenes ütközéséről | 246 |
| A testek' ferde ütközéséről | 256 |
| A mozgás' akadályairól | 260 |
| Közeg' ellenállásáról | 261 |
| Surlódásról | 263 |
| A kötelek által okozott ellenállásról | 266 |
| Nyugvás' vagy mozgás' létrehozására szolgáló eszközökről | 268 |
| Emeltyűről | 270 |
| Csigáról | 280 |
| Hengerkerékről | 285 |
| Lejtőről mint erőműről | 291 |
| A Csavarról | 294 |
| Az Ékről | 298 |
| Szilárd testek' mozgásáról az elemi erőkre nézve, vagyis azoknak rezgéséről | 301 |
| A hurok' és hártyák' rezgéséről | 302 |
| A vesszők' és lemezek' rezgéséről | 310 |
| Hignyugtan (Hydrostatica) | 317 |
| Folyadékok' egyensulyi állapota a nehézségi erőre nézve | 317 |
| A folyadékok' egymás közti egyensulya | 317 |
| A folyadékok' és beléjük mártott szilárd testek közti egyensuly | 334 |
| A testek' tömöttségének meghatározási módja | 341 |
| A folyadékok' egyensulyi állapota az elemi erőkre nézve | 355 |
| A csöppek' ké-pződéséről | 358 |
| A hajcsövességről | 361 |
| Higmoztan (Hydrodynamica) | |
| A folyadékok' haladó mozgásáról | 368 |
| A folyadékok' hullámzó mozgásáról | 381 |
| A hullámok' képződése és haladása | 383 |
| A hullámok' módosításai | 388 |
| Légnyugtan (Aerostatica) | 397 |
| A lég' egyensulyi állapota rugékonyságára nézve | 398 |
| Az egynemű lég' egyensulyi állapota rugékonyságára nézve | 398 |
| A különböző légnemű testek' egymásközti egyensulya rugalmasságukra nézve | 418 |
| A légnemű testek' egyensulyi állapota a tapadási erőre nézve | 421 |
| A lég' egyensulyi állapota, nehézségi erőre nézve | 425 |
| A légköri nyomásról | 430 |
| A légköri nyomás' változásairól | 448 |
| Légmoztan (Aerodynamica) | 463 |
| A lég' haladó mozgásáról | 463 |
| A lég' rezgő mozgásáról | 473 |
| Hangtan | 481 |
| A hang' szármozási módjáról | 481 |
| A hangok' különféleségéről | 490 |
| A hang' vezettetéséről | 505 |
| A hang' felfogásáról | 528 |
| Függelék | |
| A netalán kevésbé ismeretes műszavaknak latin vagy német kitétele, betűrend szerint | 531 |
Tétel sorszám:
149
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
70.000 Ft
Licitek száma: 57
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |