Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve

[Budapest], é. n., Athenaeum (Athenaeum, Bp.), 590 p.

Az ínyesmester szakácskönyve. [Írta: Magyar Elek.]
Új, lényegesen bővített kiadás. Ínyesmester előszavával, betűrendes tárgymutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített átfogó szakácskönyv. A kötetben meg lett őrizve az eredeti, kiadói borítófedélről származó fülszöveg. Nyomtatta az Athenaeum, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, mintás előzéklapokkal (címfedél felől sérült), néhány sérült lapszéllel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Magyar Elek János alias Ínyesmester (Budapest, 1875. augusztus 14. – Budapest, 1947. május 22.) magyar gasztronómiai szakíró, újságíró. Jogot tanult a budapesti egyetemen. Újságírói pályáját a "Telefonhírmondó" munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. 1901-től a "Magyarország" c. lap munkatársa, majd felelős szerkesztője. A régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóverseny-tudósításokat is írt. A "Pesti Napló"-ban inkognitóban, "Ínyesmester" álnéven évekig vezette "Fejezetek az ínyesmesterség köréből" címmel a gasztronómiai rovatot. Minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó érdekes írásai. Az "Ínyesmester Szakácskönyve" c. könyve a magyar gasztronómiai irodalom egyik legismertebb, legkeresettebb műve ma is. 1945 után a "Képes Figyelő"-ben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek és gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá. Babits Mihály írta a kötetről, hogy "az Ínyesmester Könyve minden európai látóköre – vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja – mellett is teljesen magyar könyv."

Cukrászat
Háztartástan
Szakácskönyvek, gasztronómia