Cselkó István: Szarvasmarhatenyésztés
Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó-Vállalata
(Budapest)
,
Korabeli félvászon kötés , 328 oldal
Korabeli félvászon kötés , 328 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-03-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1921, Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó-Vállalat ("Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Bp.), XI p. + [1] p. + 328 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szarvasmarhatenyésztés. Írta: Cselkó István.
Második kiadás. Kiadja a Földmívelésügyi M. Kir. Minisztérium támogatásával az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó-Vállalata. Számos szövegközti, fekete-fehér képpel illusztrált, valamint a második kiadáshoz írt előszóval, tartalomjegyzékkel, a fajták, tájfajták s törzsek betűsoros tárgymutatójával kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi bélyegzés és ceruzával írt bejegyzés, valamint az utolsó oldalon szintén tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, jelöléssel és széljegyzettel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Cselkó István (Zsombolya, 1847. április 20. – Magyaróvár, 1930. július 24.) mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. "...Cselkó műve öt főfejezetre oszlik. Az első a legszükségesebb természetrajzi adatokat tartalmazza; a második a szarvasmarha különtanát tárgyalja; a harmadik, s egyúttal legterjedelmesebb főfejezet a szarvasmarhafajtákkal foglalkozik, de nem abban a modorban, melyet a német szakírók követnek. A szerző szigorúan ragaszkodik az országonkinti ismertetéshez olyképpen, hogy minden egyes szarvasmarhatenyésztési szempontból fontosabb állam gazdasági viszonyainak rövid ecsetelése után előbb a fajtákat írja le, a ránk nézve fontosakat részletesebben, mint a többit, s azután azokat az intézkedéseket sorolja föl, melyeket az illető ország szarvasmarhatenyésztésének fejlesztése érdekében követ. Ezzel hű képét adja az illető ország szarvasmarhatenyésztése mai állapotának. A negyedik főfejezet a szarvasmarha tulajdonképpeni tenyésztésével foglalkozik; megbeszéli az átörökítést, a változékonyságot, a tenyésztendő fajta kijelölését, a tenyészanyag megválasztását, a párosítást, veszteséget, ellést stb. Végre az ötödik főfejezet a szarvasmarha takarmányozásának van szánva..." - (Budapesti Hírlap, 1908. október 24./28. évfolyam/255. szám).
Második kiadás. Kiadja a Földmívelésügyi M. Kir. Minisztérium támogatásával az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó-Vállalata. Számos szövegközti, fekete-fehér képpel illusztrált, valamint a második kiadáshoz írt előszóval, tartalomjegyzékkel, a fajták, tájfajták s törzsek betűsoros tárgymutatójával kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi bélyegzés és ceruzával írt bejegyzés, valamint az utolsó oldalon szintén tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, jelöléssel és széljegyzettel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Cselkó István (Zsombolya, 1847. április 20. – Magyaróvár, 1930. július 24.) mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. "...Cselkó műve öt főfejezetre oszlik. Az első a legszükségesebb természetrajzi adatokat tartalmazza; a második a szarvasmarha különtanát tárgyalja; a harmadik, s egyúttal legterjedelmesebb főfejezet a szarvasmarhafajtákkal foglalkozik, de nem abban a modorban, melyet a német szakírók követnek. A szerző szigorúan ragaszkodik az országonkinti ismertetéshez olyképpen, hogy minden egyes szarvasmarhatenyésztési szempontból fontosabb állam gazdasági viszonyainak rövid ecsetelése után előbb a fajtákat írja le, a ránk nézve fontosakat részletesebben, mint a többit, s azután azokat az intézkedéseket sorolja föl, melyeket az illető ország szarvasmarhatenyésztésének fejlesztése érdekében követ. Ezzel hű képét adja az illető ország szarvasmarhatenyésztése mai állapotának. A negyedik főfejezet a szarvasmarha tulajdonképpeni tenyésztésével foglalkozik; megbeszéli az átörökítést, a változékonyságot, a tenyésztendő fajta kijelölését, a tenyészanyag megválasztását, a párosítást, veszteséget, ellést stb. Végre az ötödik főfejezet a szarvasmarha takarmányozásának van szánva..." - (Budapesti Hírlap, 1908. október 24./28. évfolyam/255. szám).
Előszó
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület könyvkiadóvállalatának vezetősége egy szarvasmarhatenyésztési munkának a megírására szólított föl, s ugyanakkor a német "Thaer Bibliothek"... TovábbElőszó
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület könyvkiadóvállalatának vezetősége egy szarvasmarhatenyésztési munkának a megírására szólított föl, s ugyanakkor a német "Thaer Bibliothek" szarvasmarhatenyésztési kötetecskéjét adta át avval a megjegyzéssel, hogy körülbelül ilyen terjedelemben kívánná a könyvet megjelentetni. Alulírott szívesen engedett a megbízatásnak, s bár más modorban s a legújabb ismeretek felhasználásával írta meg könyvét, de kezdettől fogva mindig az lebegett szemei előtt, hogy miután munkájának a nagy gyakorlatot kell szolgálnia, tartózkodnia kell az elmélettől s a szószaporítástól, s ezért a lehető legszűkebb keretbe szorítva tisztán csak arra terjeszkedett ki, a mi a szarvasmarhatenyésztőt közvetlenül érinti vagy legalább is közelebbről érdekli. VisszaTartalom
| Előszó | |
| A szarvasmarha természetrajza | |
| A szelíd bivaly | 2 |
| A szelid gayal | 3 |
| A szelid banteng | 3 |
| A szelid yak | 3 |
| A szarvasmarha | 3 |
| A szarvasmarha küllemtana | |
| A fej | 8 |
| A tarkó | 9 |
| A fejél | 10 |
| A szarvak | 10 |
| A fülkagyló | 12 |
| A szemek | 12 |
| A homlok | 12 |
| Az orr | 13 |
| A fényszáj | 13 |
| A száj s a fogak | 13 |
| A törzs | 15 |
| A nyak | 15 |
| A mell | 16 |
| A váll | 19 |
| A mar | 20 |
| A hát | 20 |
| Az ágyék | 21 |
| A far | 22 |
| A fark | 24 |
| A has | 24 |
| A tőgy | 25 |
| A tejtükör s a tejerek | 27 |
| Az első lábak | 30 |
| A szár | 30 |
| A lábvég | 31 |
| A hátsó lábak | 32 |
| A koncz | 32 |
| A czomb | 33 |
| A csánk | 33 |
| A szár s lábvég | 34 |
| A lábak állása | 34 |
| A szarvasmarha mozgása | 37 |
| A bőr és szőr | 40 |
| A szarvasmarha szine | 42 |
| A marha mérése | 45 |
| A fontosabb államok szarvasmarhatenyésztése | |
| Svájcz szarvasmarhatenyésztése | 49 |
| A vöröstarka marha | 50 |
| A feketetarka marha | 57 |
| A barna marha | 58 |
| Az eringi marha | 62 |
| A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését czélzó intézkedések | 62 |
| Ausztria szarvasmarhatenyésztése | 63 |
| A montavoni marha | 64 |
| A oberinnatali marha | 67 |
| A lechtali marha | 70 |
| Az etschtali marha | 71 |
| A wippali marha | 74 |
| A murbodeni marha | 76 |
| A mürztali marha | 79 |
| A pinzgaui marha | 81 |
| A mölltali marha | 86 |
| A duxi, zillertali s pusztertali marha | 87 |
| A szőke marha | 91 |
| A kuhlandi marha | 95 |
| Az egerlandi marha | 98 |
| Ausztria egyes tartományai szarvasmarhatenyésztése | 99 |
| A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését czélzó intézkedések | 102 |
| Magyarország szarvasmarhatenyésztése | 103 |
| A magyar-erdélyi marha | 104 |
| A mokány marha | 110 |
| A riska marha | 110 |
| A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését czélzó intézkedések | 110 |
| Horvát-Szlavonország szarvasmarhatenyésztése | 113 |
| Hollandia szarvasmarhatenyésztése | 114 |
| A friz marha | 116 |
| A groningeni marha | 117 |
| A jisseli marha | 117 |
| Németország szarvasmarhatenyésztése | 119 |
| A lapálymarha | 119 |
| A porosz marha | 120 |
| Az ostfríz marha | 121 |
| A jeverlandi marha | 125 |
| A wesermarsch marha | 128 |
| Az alrajnai marha | 129 |
| Az oldenburgi geestmarha | 131 |
| A holsteni lápmarha | 132 |
| A breitenburgi marha | 133 |
| Az angelni marha | 135 |
| A schleswigi marha | 136 |
| A sziléziai marha | 137 |
| A hegyi marha | 138 |
| A simmentali marha | 139 |
| A frank marha | 141 |
| A glan-donnersbergi marha | 142 |
| A scheinfeldi marha | 142 |
| Az ellingeni marha | 143 |
| A chamaui marha | 143 |
| A limpurgi marha | 143 |
| A schwalmi marha | 143 |
| A lahn marha | 143 |
| A allgaui marha | 143 |
| A munau-werdenfelsi marha | 145 |
| A vogtlandi marha | 145 |
| A vogelsbergi marha | 146 |
| A harczi marha | 146 |
| A siegerlandi marha | 147 |
| Az odenwaldi marha | 147 |
| A waldecki marha | 147 |
| A kelheimi marha | 147 |
| A westerwaldi marha | 147 |
| A wittgensteini marha | 147 |
| A voges marha | 148 |
| A ansbach-triesdorfi marha | 148 |
| A waldi marha | 148 |
| A hinterwaldi marha | 148 |
| Adatok a német marhatörzsek tehénsúlya s tehetősségről | 148 |
| A szarvasmarhatenyésztés feljlesztését czélzó intézkedések | 150 |
| Dánia szarvasmarhatenyésztése | 151 |
| A vörös dán marha | 151 |
| A feketetarka jütlandi marha | 153 |
| A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését czélzó intézkedések | 154 |
| Francziaország szarvasmarhatenyésztése | 155 |
| A normandiai marha | 156 |
| A flandriai marha | 158 |
| A parthenay marha | 159 |
| Az aurbrac marha | 160 |
| A gascogne marha | 161 |
| A tarentais marha | 161 |
| A bazas marha | 161 |
| A charolais marha | 162 |
| A femiline marha | 163 |
| A bretagnei marha | 163 |
| A salers marha | 165 |
| A limousin marha | 166 |
| A garonne marha | 167 |
| A pyrenae marha | 167 |
| A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését czélzó intézkedések | 168 |
| Nagybritannia szarvasmarhatenyésztése | 168 |
| Angolország szarvasmarhatenyésztése | 169 |
| A shorthon marha | 169 |
| A hereford marha | 173 |
| A devoni marha | 175 |
| A fekete walesi marha | 176 |
| A hosszúszarvú marha | 176 |
| A vörös szarvatlan marha | 176 |
| A csatornaszigetek marhája | 177 |
| Skótország szarvasmarhatenyésztése | 179 |
| Az aberdeen-angus marha | 179 |
| A galloway marha | 180 |
| A hegyi marha | 181 |
| Az ayshire marha | 182 |
| Irland szarvasmarhatenyésztése | 183 |
| Adatok a brit fajták hús- és tejtermelőképességéről | 183 |
| A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését czélzó intézkedések | 185 |
| Belgium szarvasmarhatenyésztése | 186 |
| Svédország szarvasmarhatenyésztése | 188 |
| Norvégia szarvasmarhatenyésztése | 191 |
| Oroszország szarvasmarhatenyésztése | 191 |
| Olaszország szarvasmarhatenyésztése | 195 |
| Amerika szarvasmarhatenyésztése | 196 |
| A szarvasmarha tenyésztése | |
| Az átörökítés | 201 |
| A változékonyság | 205 |
| Minő marhát tenyésszünk? | 207 |
| A tenyészállatok czélszerű kiválasztása | 210 |
| A származás | 210 |
| A testalkat | 212 |
| A szín | 213 |
| A testsúly | 213 |
| Az egészség | 214 |
| A fejlettség | 215 |
| Az ivarjelleg | 216 |
| A tenyésztésbevétel s párosítás | 217 |
| A jegyzés | 217 |
| A tenyésztésre alkalmas kor | 219 |
| A selejtezés | 220 |
| A nemi ösztön | 221 |
| Mikor ellessünk? | 222 |
| Az ivarok számaránya | 222 |
| A párosítás | 223 |
| A fogamzás | 223 |
| A vemhesség s ellés | 224 |
| A vemhesség jelei | 224 |
| Az elvetélés | 226 |
| A borjú elhelyezése a tehénben | 227 |
| Az ellés | 228 |
| A tehén ellés után | 229 |
| A borjú ellés után | 230 |
| A szarvasmarha takarmányozása | |
| A fönntartószükséglet | 232 |
| Az 1000 kg élősúly jelentősége | 233 |
| A szárazanyag | 237 |
| Az em. nyersfehérje | 238 |
| A keményítőérték | 239 |
| A növendékmarha takarmányozása | 246 |
| A növekedés módja | 246 |
| A borjú tápszükséglete | 249 |
| A borjú tejentartáskor | 253 |
| A borjú az első évben | 259 |
| A borjú a második évben | 263 |
| A fejőstehenek takarmányozása | 265 |
| A tápszükséglet | 265 |
| A nyári takarmányozás | 274 |
| A téli takarmányozás | 279 |
| A jármosökrök takarmányozása | 288 |
| Az izomerő forrása | 288 |
| Az ökör tápszükséglete | 290 |
| A nyári takarmányozás | 293 |
| A téli takarmányozás | 295 |
| A heverő ökör táplálása | 296 |
| Az ökör ásványianyagszükséglete | 298 |
| A fejőstehén igázása | 298 |
| A járom | 300 |
| A marhahízlalás | 301 |
| A tápszükséglet | 301 |
| Egyéb tudnivalók | 305 |
| Hízlalás a legelőn | 309 |
| Hízlalás zöldtakarmánnyal | 310 |
| Hízlalás vizenyős takarmánnyal | 312 |
| A takarmányok összetétele | 318 |
| A takarmányok mész- és foszforsavtartalma | 328 |
Tétel sorszám:
063
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
33.100 Ft
Licitek száma: 55
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |