Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól (bőrkötéses, védődobozos, bibliofil példány)

Előszó

Részlet a kísérőfüzetből: Kétszáz esztendeig tartó kísérletezés után Kézai Simonnak a XIII. század végén sikerült az akkori modern tudomány és a nép tudatvilágában gyökeret vert hagyomány ügyes kombinációjával első ízben olyan korszerű és minden igényt kielégítő magyar történetet komponálni, melyhez hasonlót a következő két század folyamán senki sem produkált. Folytatói, másolói, követői, bírálói elfogadták az először nála olvasható koncepciót, elsősorban legfontosabb tételét, a hun és magyar nép egységének teóriáját, megelégedtek ennek ismétlésével, kiegészítésével, egyes részleteinek korrigálásával, mert a társadalom igényei lényeges változtatást nem követeltek, a tudomány állása pedig effélére nem adott sem ösztönzést, sem lehetőséget. Thuróczy János az, aki — meglehetősen bátortalanul — az 1480-as években felveti az új idők új szellemének megfelelő gyökeres átdolgozás szükségének ötletét, maga azonban nem vállalkozik erre, s látszólag nem is tesz sokkal többet, mint középkori elődei: átveszi mindazt, amit munkájukból átvehet, s ehhez csatolja saját kiegészítéseit. Mégis ő rendíti meg a Kézai által vetett alapokat, mert egymáshoz erőltetvén a régmúlt krónikás felfogású elbeszélését és saját korának humanista szemléletű feldolgozását, a magyar történet e két darabja között szembeötlően tarthatatlan feszültséget teremt, s ennek révén kényszeríti akkor még ismeretlen utódát a teljes revízióra. Rövid kísérletező periódus (Ransanus) után Antonio Bonfini lett ez az utód, s Mátyás választása szerencsésnek bizonyult. Bármennyire visszatetsző is számunkra, hogy történelmünk humanista feldolgozása idegen kéz műve, mégis úgy hisszük, magyar ember nem végezhette volna el ezt a revíziót azzal az alapossággal, amellyel ő dolgozott, mintha a tárgy még sohasem lett volna megírva. Olasz származása függetlenítette a megcsontosodott hazai hagyománytól mind a tényanyag, mind a metódus tekintetében, ez tette lehetővé számára, hogy ne azzal az egyoldalúsággal szemlélje, amivel elődei. Ö fejezte ki azt a ma már természetesnek tűnő tényt, hogy a magyarság mindén sajátosságával együtt az egyetemes emberi nemzet kiszakíthatatlan része, hogy a belső történelemmel egy időben s azzal szoros kapcsolatban határainkon kívül is zajlik az élet. Ez a felfogás megkövetelte, a szerző származása, iskolázottsága, ismeretségi köre pedig lehetővé tette, hogy nagymértékben hívja segítségül az egyetemes historiográfia legmodernebb termékeit, az itáliai humanisták által írt nemzeti és világtörténeti tárgyú alkotásokat. Vissza

Fülszöveg

Heltai Gáspár a magyar reformáció egyik legnagyobb íróegyénisége. Jelentős irodalmi munkásságából is kiemelkedik KRÓNIKÁJA, az első anyanyelvű teljes magyar történet Attilától 1526-ig. Heltait a népmesékre emlékeztető egyszerű, mégis prédikátori szenvedéllyel izzó stílusa, anekdotázó kedve teszi ma is nemcsak közérthető, de élvezetes, sőt izgalmas olvasmánnyá. ízes magyarságával, érzékletes kifejezéseivel ma is csak a legnagyobbak tudnak versenyezni. A fakszimile kiadás a még Heltai életében megkezdett és saját műhelyében megjelent első kiadás fotómásolata. A kísérő tanulmány beilleszti a művet a történetírás folyamatába, feltárja forrásait, s eddig figyelembe nem vett szempontok alapján nyújt eligazítást értékeléséhez. Vissza