Eötvös Károly: A nazarénusok
Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T.
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés (Gottermeyer kötés) , 310 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés (Gottermeyer kötés) , 310 oldal
| Sorozatcím: | Eötvös Károly munkái |
|---|---|
| Kötetszám: | 9 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1904, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. (Révai és Salamon Könyvnyomdája, Bp.), 310 + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Eötvös Károly Munkái. No.: IX. sz.
A nazarénusok. Írta: Eötvös Károly.
Második kiadás. Részletes tartalomjegyzékkel, valamint kötetvégi könyvreklámokkal kiegészített kötet. A könyvet Révai és Salamon Könyvnyomdája nyomtatta és Gottermayer Nándor Könyvkötészete kötötte Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer sorozatkötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, aranyozott szecessziós mintavilágú díszítésekkel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, szépen körbe színezett lapélekkel, hátlapon aranyozott díszítéssel és a kiadói aranyozott, jelmondatos emblémájával, hiánytalan állapotban.
A szerzőnek ez a kötete a nazarénusokról szól. A szerző 1873-ban alapos kutatásai, levelezései, személyes beszélgetések és a róluk szerzett ismeretei alapján a Pesti Naplóban érdekes riportsorozatot írt a nazarénusokról, ami 1904-ben könyv alakban is megjelent. Itt megjegyezhetjük, hogy a nazarénusokkal – vagy mondjuk így: a nazarénus jelenséggel – az irodalom több jeles alakja is foglalkozott, elég csupán Tömörkényre, Juhász Gyulára, Jókaira, Veres Péterre hivatkoznunk. Sőt az sem érdektelen, hogy Tolsztoj is behatóan tanulmányozta és naplójában megörökítette a hozzá hasonlóan pacifista nézeteket valló, a fegyverfogást elutasító magyarországi nazarénusokat.
A kötet szerzője, Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, író, publicista, országgyűlési képviselő, korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége. Az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében Eötvös volt a vádlottak védője, és utóbb könyvet is írt a perről. A pesti közéletben "a Vajda" néven vált ismertté; az Abbázia Kávéházban fenntartott törzsasztala fontos társasági események színhelye volt. Írói karrierje ügyvédi és politikusi visszavonulása (1899) után indult: első nagy sikere az Utazás a Balaton körül c., kortörténeti jelentőségű műve lett, amelyben a Balaton-vidékhez kapcsolódó anekdotákat és történeteket írt meg. 1900-ban a Révai kiadó vállalkozott művei kiadására. Novella- és anekdota füzéréi, életrajzai és közéleti karcai még életében népszerűvé tették az író Eötvöst.
A nazarénusok. Írta: Eötvös Károly.
Második kiadás. Részletes tartalomjegyzékkel, valamint kötetvégi könyvreklámokkal kiegészített kötet. A könyvet Révai és Salamon Könyvnyomdája nyomtatta és Gottermayer Nándor Könyvkötészete kötötte Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer sorozatkötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, aranyozott szecessziós mintavilágú díszítésekkel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, szépen körbe színezett lapélekkel, hátlapon aranyozott díszítéssel és a kiadói aranyozott, jelmondatos emblémájával, hiánytalan állapotban.
A szerzőnek ez a kötete a nazarénusokról szól. A szerző 1873-ban alapos kutatásai, levelezései, személyes beszélgetések és a róluk szerzett ismeretei alapján a Pesti Naplóban érdekes riportsorozatot írt a nazarénusokról, ami 1904-ben könyv alakban is megjelent. Itt megjegyezhetjük, hogy a nazarénusokkal – vagy mondjuk így: a nazarénus jelenséggel – az irodalom több jeles alakja is foglalkozott, elég csupán Tömörkényre, Juhász Gyulára, Jókaira, Veres Péterre hivatkoznunk. Sőt az sem érdektelen, hogy Tolsztoj is behatóan tanulmányozta és naplójában megörökítette a hozzá hasonlóan pacifista nézeteket valló, a fegyverfogást elutasító magyarországi nazarénusokat.
A kötet szerzője, Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, író, publicista, országgyűlési képviselő, korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége. Az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében Eötvös volt a vádlottak védője, és utóbb könyvet is írt a perről. A pesti közéletben "a Vajda" néven vált ismertté; az Abbázia Kávéházban fenntartott törzsasztala fontos társasági események színhelye volt. Írói karrierje ügyvédi és politikusi visszavonulása (1899) után indult: első nagy sikere az Utazás a Balaton körül c., kortörténeti jelentőségű műve lett, amelyben a Balaton-vidékhez kapcsolódó anekdotákat és történeteket írt meg. 1900-ban a Révai kiadó vállalkozott művei kiadására. Novella- és anekdota füzéréi, életrajzai és közéleti karcai még életében népszerűvé tették az író Eötvöst.
Előszó
Miről szól ez a könyv? (Ki látott nemzetet támadni, hitvallást keletkezni? - A Genezáret tava. - Zebedeus két fia hogy lett apostollá?) Előre meg kell mondanom, miről szól könyvem. A ki... TovábbElőszó
Miről szól ez a könyv? (Ki látott nemzetet támadni, hitvallást keletkezni? - A Genezáret tava. - Zebedeus két fia hogy lett apostollá?) Előre meg kell mondanom, miről szól könyvem. A ki olvasásába bele kezd: tudja meg eleve, mit talál soraiban. Ne várjon se mást, se többet. Okom az, hogy a tárgy különös. Valami sok könyvet nem Írhattak róla, mióta irnak az emberek. Efféle könyvet nem olvastam s nem is hallottam, hogy volna efféle. Több, mint százezer könyvet irtak már hitről, vallásról, szentegyházról, de oly módon, miként én, még nem irtak. Én legalább ugy gondolom, ugy tudom. Meglehet: tévedek. Ha irtak is: akkor is meg kell irnom a magam könyvét. Van felekezet Magyarországban, melyet ugy hivnak: a Nazarénusok. Vallásos felekezet ez. Hivőit a történelmi egyházak híveiből toborozza. Különösen római katholikusok és kálvinisták voltak kezdő hívei. De más egyházakból is nyert már híveket. Ezekről lesz szó könyvemben. Tehát hitről is, vallásról is, egyházról is. Mi a hit? Mi a vallás? Mi az egyház?... VisszaTartalom
| Miről szól ez a könyv? | |
| Ki látott nemzetet támadni, hitvallást keletkezni? - A Genezáret tava. - Zebedeus két fia hogy lett apostollá? | 1 |
| A lelkek nem szabadok eléggé a hithez. - Magányban érlelődik a hit. - Az én hitalapító ismerőseim. - Táncsics. - Mikor kezdtem a Nazarénusok eredetét kutatni? | 9 |
| A nazarénusok kis száma és nagy buzgósága. - Meddig terjed az én elbeszélésem? - Mit jelent a nazarénus szó? - Pál apostol bűnpöre | 17 |
| Az új idő kezdete | |
| Denkel János és Kropacsek János hazajönnek Helvécziából. - A mesterlegény. - Fröhlich Henrik Sámuel | 24 |
| Denkel János nazarénus. - Hencsey Lajos kora és származása. - Növekedése. - A kézműiparosok osztálykülönbsége. - Az öreg Hencsey, a falu kovácsa. - Az öreg számtartó | 26 |
| A számtartó ismerte Hencseyt. - A zalamegyei pártok. - A kis Hencsey sír. - Felszabadul és vándorútra megy. - A zalai nép hitbuzgósága. - Hencsey Pestre ér. - Denkellel megismerkedik | 35 |
| Denkel beavatja Hencseyt. - A szent csók. - A kézműveslegények szombatja és vasárnapja hajdan. - A szálló. - A nazarénusok óvatossága | 44 |
| Az első nazarénus keresztelés Magyarországon. - Ennek helye és ideje. - Hencsey fölveszi a keresztséget | 25 |
| Hencsey térítő munkája | |
| Béla József. - Kovács József és felesége. - A zalavármegyei mozgalmak. - Hogy lehet szilaj kortcsből nazarénus | 57 |
| Hencsey megfeddi a menyecskét. - Kovács Józseffel megismerkedik. - A páhoki esperes arczul üti Hencseyt s elkobozza írásait. - Istennek végezése | 62 |
| A csodában való hit. - Hencsey levelei Kovácshoz. - Nipp Anna meleg szíve és meleg hajléka. - Új hívek | 70 |
| Hencsey megírja az új hitvallás könyveit. - Nipp Anna szobája. - Kovács József a börtönben. - Az 1841. február 7-iki istentisztelet | 78 |
| Kovács József megvigasztalása. - Fölveszi a keresztséget. - A szent gyülekezet tagjai szétoszolnak. - Hencsey térít a szőlőhegyeken. - Az öreg Hencsey a szénégetőn | 86 |
| Hencsey utazni készül. - Kovácsnét megint feddi a nem igazmondásért. - Útra kél. - Kalandja a dőzsölőkkel. -- Fölkeresi a barátot | 95 |
| A tüzes barát | |
| Miért hívják a barátot barátnak? - A tüzes barát sorsának jellemzése. - Hol és mikor született? - Szülői és testvérei | 104 |
| A tüzes barát kartársai. - Szerelme. - Mária eltűnik örökre. - Gasparich kétségbeesése. - Regék és hagyományok | 112 |
| Minden mesének van valami alapja. - Lajos herczeg és a szép asszony. - A szép asszony rejtélyes halála. - Gasparich szenvedései. - Lemondása | 120 |
| Hol tanult Gasparich? - A Barthodeiszky-ház Mihályiban. - A tüzes barát Pestre készül. - Kezd önmagával meghasonlani | 128 |
| Bentham és Rotteck. - A szószék varázsa. - Az árvíz. - A templom falai megrepedeznek. - Az angol szüzek kolostora | 136 |
| A tüzes barát imája. - Az ország mindenféle papsága. - Gasparich nem maradhat Pesten. - Egyházi beszédei. - Szent-Antalon és Szarvas-Gedén. - Székes-Fehérvár | 144 |
| Hencsey és a tüzes barát | |
| A hitviták. - Hencsey fölkeresi Gasparichot. - Értekezésük s leveleik | 153 |
| Gasparich ítélete Hencsey fölött. - Hencsey istenre bízza a végső döntést | 161 |
| Az utolsó út előtt | |
| Hencseyt aggodalom bántja. - Nem akarja, hogy öccse az új hitre térjen. - Hencsey Imre áttér. - Utazás Szegzárdra és Lippára | 169 |
| Az öreg Hencsey zsémbeskedik fiával. - Haza parancsolja őket. - Hencsey tusakodik lelkében. - Utolsó istentisztelete a hazában. - Még egyszer hazamegy | 177 |
| Mit felel a tüzes barát Hencsey hitvalló könyvére? - Hencsey megy a maga útján. - Készülődés az utolsó útra | 185 |
| Hencsey levélben búcsúzik Kovácséktól. - Bécsbe ér és műhelybe áll. - Bámer levele. - A lánczhíd alapkövének letétele | 193 |
| Hencsey elindul útjára. - Az utazási vágy. - Pál apostol kézművessége. - A magyar sátor és a zsidó sátor. - Pál apostol példáját követi Hencsey | 203 |
| Ki volt Fröhlich? | |
| Miért kell ismernünk Fröhlichet? - Szülő városa s annak hagyományai | 209 |
| Fröhlich születése. - Szülőfölde. - Vallásos nevelés. - A svájczi ember természete. - Fröhlichtől elragadják nejét és gyermekeit | 211 |
| Fröhlich műve az ő házasságáról. - A szentírásbeli fenevad és a titkos szám. - Mikor és miként lett Fröhlich hitújítóvá? | 219 |
| Szülőföldjén nem tud téríteni. - A hittérítők őrjöngése. - Fröhlich Zürichben és környékén térít. - Melyik néposztály szokott új hitre térni? - Mikor szokta a világ észrevenni az új hitet? - Zschakkó | 228 |
| Az éjjeli istentisztele. - Fröhlich megnősül. - A hauptwyli telep. - Az új hívők olvasmányai. - Fröhlich irodalmi művei | 237 |
| Az utolsó út | |
| Az utazás. - Münchenben. - A hauptwyli társalgások. - Találkozás Fröhlichhel | 246 |
| Zürichi szokások. - Hencsey munkát kap. - Fröhlich oktatja Hencseyt. - Az év végén | 254 |
| Hencsey sürgeti hazulról a leveleket. - A két Aschmann testvér. - Hencsey Langnauban. - Debruner élete története. - Hogy vannak otthon? | 262 |
| Bámer Ferencz és a lánczhídépítés. - A szétszóródott hívek. - A pesti hívek. - Likhardus. - Hencsey szomorúsága. - Öccse Zürichbe megy | 271 |
| Vitáz a két testvér. - Hencsey buzgósága és betegsége. - A jámbor Raschy Anna. - Hencsey halála | 280 |
| A halál után | |
| Hencsey temetése. - Emlékezete elmúlt. - Édesapjához jut halála híre. - Végső megjegyzések | 289 |
| Hencsey könyve | |
| Előszó. - Az Első Könyvnek 1-5. része | 296 |
| Az első könyv többi része. - A Második és a Harmadik Könyvnek részei. - A polgári házasság. - A fegyverfogás. - Az egyházszervezés. - Az utolsó szó | 298 |
Tétel sorszám:
094
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
10.000 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |