Stein Aurél: Nagy Sándor nyomában Indiába

Előszó

A könyvünkben elbeszélt kutató út színtere túl van az Indiai Északnyugati Határszélen és mindezideig el volt zárva az európaiak elől. E kötet első fejezetében röviden érintettem a «törzsi politika» újabb alakulását, azt, amely a Miángul Bádsáh uralomra lépésével indult meg. Az erélyes és rátermett uralkodó - Szvát Válí-ja - békét teremtett ennek a szerencsés éghajlatú, áldott földnek évszázadokon át torzsalkodó népei között. Mély hálával gondolok a felvilágosodott szellemű uralkodó vendégszerető barátságára. Nem lankadó figyelme és segítsége tette lehetővé, hogy biztonságban járhattam-kelhettem országában és tudományos eredményekkel térhettem meg utamból. De épp ily hálát érzek többi szíves barátaim iránt, a határon erről, akiknek készséges támogatása nyitott rá módot, hogy kikutathassam azt az elbűvölő földet az indiai kormány megbízásából. Jó sorsomnak és az indiai hatóságok rokonszenves megértésének köszönhetem, hogy negyvenegy éves indiai szolgálatom alatt alkalmam nyilt Legbelső Ázsia legnagyobb részének kikutatására és India északnyugati határszéle mentén végesvégig bejárhattam azt a földet, amelynek történelmi múltja kora ifjúságom óta oly hatalmas erővel vonzott és csalogatott. Ezek a régészeti és földrajzi kutatásnak szentelt utazások végigvezettek Kína nyugati tájaitól Közép-Ázsia túlsó széléig s a hófedte Pámíroktól le az Arab-tenger sivár partvidékének "ikhtiofagosz" népeihez. Vissza

Fülszöveg

KÉPEK JEGYZÉKE

Stein Aurél legújabb arcképe (1929) 2
India térképe. (Szöveg-kép) 10
1. A kormányzóság háza Pesávarban. (Az Északnyugati Határtartomány főmegbizottjának otthona) 16
2. Kilátás a Malakand-erőd mellől az Alsó-Szvát völgyére 16
3. Rombadőlt lakóházak és torony a Bandakai hegyháton, Kótah felett 16
4. Buddhista szentély romja Nal-ban 16
5. Domborművek egy szváti buddhista szentély (valószínűleg a nal-i szentély) romjaiból. (Most a calcuttai császári múzeumban) 16
6. A tóp-darai buddhista sztúpa, Haibat-grám felett 16
7. Rádzsa Sáh Álam, Darél és Tangír volt főnökének unokaöccse 16
8. Kis szentély Gumbatúnában, a Szvát-folyó felett 16
9. Átkelés tömlőn a Szvát jobbpartjára, Gumbatúna alatt. A Bír-kót hegy a folyó balpartja felett 16
10. Buddhista emléktornyok romjai, Bír-kóttól délnyugatra 16
11. Buddhista szentély romja, Gumbatban, a Kandag völgyében. (Délnyugatról tekintve) 16
12. Buddhista szentély romja Gumbatban, a Kandag-völgy ében. (Jobbról a bejárat) 32
13. Buddhista sztúpa és szentély romja Gumbatúnában. (A távolban rizsföldek és a Szvát-folyó medrei) 32
14. Buddhista sztúpa romja az Amlúk-dara völgyben. (A talapzaton és a tetőn emberek állanak) 32
15. Buddhista sztúpa és kolostor romja Tókar-darában, délről 32
16. Tókar-dara völgyszorosa és a sztúpa-rom 32
17. Víz-duzzasztó falai a tókar-darai buddhista szentély romjai alatt 32
18. A Bír-kót hegy erődjeinek délkeleti része. (A távolban látszik az Ilam-hegy hófedte csúcsa) 48
19. Térkép: A Bír-kót hegy erődromjának vázlata 48
20. Falak a «Rádzsa Girá vára» hegygerincén, Udegrámban. (A legmagasabb ponton a Takht néven ismert torony romjai) 48
21. Rombadőlt tornyok a Bír-kót hegy északnyugati végén. (Balról lent a Szvát folyó) 48
22. A Sankardár-sztúpa romja. (Állítólag Uttaraszena király építtette. Az előtérben a sztúpa külső talapzatán át vágott lesűlyedt út) 48
23. Elefántfejre emlékeztető sziklafal, Ghalagai mellett 48
24. Sziklába faragott királyszobor, a Sankardár-sztúpa feletti barlangban 48
25. Tér kép : Ude-grám rombadőlt erődjének vázlata 48
26. Fal «Rádzsa Girá vára» keleti hegynyúlványán, Ude-grámban 48
27. Rombadőlt erőd a Rádzsa Girá várának keleti hegy nyúlványán, Ude-grámban. (A forrás alól felvett kép) 48
28. Ősi erősség romjai Ude-grám felett. (Kilátás a hegyoldalra) 48
29. Kilátás lefelé Ude-grámra és a Szvát folyóra a Rádzsa Girá várának gerincéről 48
30. Rádzsa Girá vára, Ude-grám. (Az északnyugati hegygerinc, rajta bástya) 64
31. Megerősített hegygerinc, Rádzsa Girá vára, Ude-grám 64
32. Mingaora házai, délről 64
33. Faragott bolt-ajtó Mingaorában 64
34. Hindu kereskedő boltja Gógdarában 64
35. Szaidu tornyai, hivatali épületei és lakóházai 64
36. Bádsáh Miángul Gul-Sáhzáda, Szvát uralkodója. Ülnek: (balról jobbra) Ahmad Ali, a szipáh-szálár ; Hazrat Ali, a vazír ; Bádsáh Miángul, Szvát uralkodója ; Sáhzáda Miángul Dzsahánzeb, az uralkodó fia. - Állnak : Ataullah Khán ; Rádzsa Sáh Álam; Abdul Latíf Khán 64
37. A Sinásze sztúpa romja 80
38. Miángul Abdul Vaháb Gul-Sáhzáda száhib, Szvát uralkodója 80
39. Sziklába vésett Bodhiszattva szobrok Kukrai mellett 80
40. Buddhista istenségek sziklába vésett alakjai Serárai alatt 80
41. Buddhista sziklavéset Sakhórai felett 80
42. Buddhista sztúpák falomladékai, Seráraiban 80
43. Homlokzatától megfosztott sztúpa romja Csárbágh mellett 80
44. A forrást védő torony romja. (Rádzsa Girá vára, Ude-grám 80
45. Sztúpa omladéka Dzsurdzsuraiban, a Dzsanbil-völgyben 80
46. Sziklatömb, rajta «Buddha megszárogatott ruhájának nyoma», a Szvát-folyó jobbpartján 80
47. Tanítványok és mások csoportja a Garai madraszah előtt, Csakészárban 80
48. Dzsamadár és Nikpi-khél területről való fegyveres kíséret 80
49. Sziklába vésett Bodhiszattva-szobor a Nangriál-hegyhát lejtőjén, Manglavar felett 96
50. Buddha titokzatos lábnyoma, kharósthi felirattal, Tirát felett 96
51. Mecset Csurraiban, Tórválban 96
52. Tórváliak csoportja Braniálban 96
53. A Szvát hídja Ain-ban, Braniál alatt 96
54. Faragott ajtó Csurraiban 96
55. Faragott faoszlopok Braniál főmecsetjének loggiájában 112
56. Fafaragással díszített loggia Braniálban. (Jahja Malik háza) 112
57. Sikátor Braniálban 112
58. Csód-grám falu délről. (A háttérben havas hegylánc Kalám felett) 112
59. A Szvát-folyó völgye. Balról a Kosudzsan hegynyúlvány tömege. (A kép Pésmál felett készült) 112
60. Az Aszret-völgy a Szvát-folyó jobbpartja feletti lejtőről 112
61. A Kosudzsan hegytömege Airanai-ból 112
62. A Szvát völgyének feje, a Korunduke hegyhátról, Pésmál felett. (Balról az előtérben Dzsálban falucska. A távolban az Utrótvölgy bejárata. Jobbról Kalám falu) 112
63. Havas csúcsok a Dzsaba-völgy felett. (Balról legszélről a Dubér-völgybe vivő Csonkur-kandao-hágó) 112
64. Lakoma a ramazán után, Braniálban. Középütt ül: Ahmad Ali, a szipáh-szálár; Abdul Latíf Khán; Rádzsa Sáh Álam 112
65. Csód-grámban toborzott tórváli teherhordók 112
66. Avalokitesvara Boddhiszattva sziklába vésett szobra, félig a törmelékbe süppedve, Dzsáre falu mellett 112
67. Havas hegylánc Mankiál felett, a Kosudzsan csúcsaival (5715 m), a Korunduke-hegyről, Pésmál felett 112
68. Pathán sír vésett sírkövekkel, Bilkánai alatt 128
69. Pihenő az útszélen, Khvádzsa-khél felett. A szipák-szálár és kísérete teázik 128
70. Lilaunai új erődje 128
71. Kilátás a Silkai-hágóról a Kána-völgy feje felett emelkedő havasokra 128
72. A Ghórband-folyó hídja Karóraiban. (Egyetlen gerenda fogja át a folyót) 128
73. A kánai Dóst Muhammad Khán erődje Bilkanai-ban 128
74. Kána khánjainak kísérete Damóraiban 128
75. A Pír-lánc az Únra-hegy délnyugati lejtőjéről 144
76. Upal falu délkeletről 144
77. A Burimár havasi legelő és a Burimár völgytorok lejtője aMáslunról 144
78. A Pír-tető nyugati lejtője a Máslunról 144
79. A Dratszerge és Bénamáz hegyhátak, a Pír-tetőről keletre, a Lande-hegyről 144
80. Az Upal-hegylánc gerince Csat-ból 144
81. Havas hegylánc a Ghórband- és Dubér-völgy között az Upalhegylánc gerincéről 144
82. Havas hegylánc a Szvát-völgy fejénél, a Lánde-hegyről északnak. (Jobbról a Mankiál felett emelkedő magas csúcsok) 144
83. Az Únra-csúcs a Kuz-tetőről 144
84. A Pír-lánc északi vége a Bar-tetővel és a Lánde-tetővel; távolban a Szvát és Indus vízválasztója. (A 83. kép folytatása, jobbról) 144
85. Földek a Pír-hegy közepe táján. (A távolban a Bar-tető és Lándetető 144
86. A Pír-hegylánc az Únra-csúcs délnyugati lejtőjéről 144
87. Az Indus-folyó. Háttérben havas hegylánc Kághán felé. (A felvétel a Kuz-tető alatt készült) 160
88. Sziklabércek a Kuz-tető alatt (a Pír-tető végén), az Asarai-hegyhátról 160
89. Ibráhim Bábá és Mír Váli, Ranzero falucskából, és két másik gudzsar. (Ezekkel beszélt a szerző fenn a Pír-tetőn) 160
90. Rombadőlt erőd falainak maradványa a Bar-tetőn 160
91. Csakészár középső mecsetje 160
92. A csakészári Abdul Jalil Khán és az upali Firóz Khán 160
93. A tóp-darai sztúpa lába. (Gókand) 160
94. Az Ham csúcsának szirtjei 160
95. Kilátás Sódara fölül a Gókand völgyébe 160
96. Csaugá falu Púranban 160
97. Kilátás a Navé-ghákhé-hágóról Bunér középső része felé . 160
98. Kilátás a Ramanai hegyhátról Bunéron át. (Az előtérben ősi lakóházak maradványai) 160
99. Bemélyedés az Ilam-hegy tetején, a szent forrással és Hszüan-cang «kő-parnái»-val 160
100. Térkép : Stein Aurél kutatásainak színtere: Nagy Sándor hadjáratainak színhelye India északnyugati határszélén 177 Vissza