Szücs Imre, Dr.: A régi Sárrét világa
Szerző
Szűcs Sándor
Szerkesztő
Kovách Aladár
Bolyai Akadémia-Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft.
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 160 oldal
Sorozatcím: |
Bolyai könyvek
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
19 cm x 13 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Bolyai Akadémia - Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft. ("Jövő" Nyomdaszövetkezet, Bp.), 160 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Bolyai Könyvek c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkesztő: Kovách Aladár.
A régi Sárrét világa. Írta: Szűcs Sándor.
Szöveg közti, fekete-fehér rajzokkal illusztrált kötet. A címlapon tollal írt jelzet és néhány oldalon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a "Jövő" Nyomdaszövetkezet, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány a kiadó aranyozott emblémájával és kézzel feliratozott, ragasztott címkével ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, jelöléssel és széljegyzettel, hiánytalan állapotban.
"...A magyar néprajzi irodalom értékes darabja ez a könyv. Szűcs Sándor, közel 15 évi rendszeres kutató munkáját adja benne. Főleg a Kis- és Nagysárrét néprajzi problémái érdeklik, ezt a tájat tárja fel néprajzi vonatkozásaiban, egy kihalt világot kelt életre. Azt mondja el könyvében, hogy a régi, végkép megszűnt réti pásztorkodás és betyárélet hogyan él a sárréti nép emlékezetében és lelkében..." - (Magyar Kulturszemle, 1942. február 15./5. évfolyam/2. szám).
A kötet szerzője, Szűcs Sándor (Biharnagybajom, 1903. október 23. – Debrecen, 1982. augusztus 2.) etnográfus, író, múzeumigazgató. Miután befejezte tanulmányait a debreceni Egyetemi Földrajzi Intézetében lett gyakornok, majd 1930 és 1935 között megszervezte a Sárréti Népfőiskolát, melynek igazgatói tisztségét is betöltötte. 1952-ben pedig kinevezték a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatójának. Főleg a pásztorkodás, pákászat és a néphit témakörében végzett kutatómunkát és ezzel kapcsolatos tanulmányai számos korabeli szaklapban megjelentek.
Előszó
Részlet a kötetből:
"Ha a térképet nézegetjük, szemünkbe ötlik, hogy azon a helyen, amelyet Püspökladány, Szerep, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Nagyrábé, Bihartorda, Bakonszeg, Darvas,...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
"Ha a térképet nézegetjük, szemünkbe ötlik, hogy azon a helyen, amelyet Püspökladány, Szerep, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Nagyrábé, Bihartorda, Bakonszeg, Darvas, Füzesgyarmat, Szeghalom, Dévaványa, Turkeve, Kisujszállás és Karcag közt húzható vonallal keríthetnénk körül, nincs egyetlen falu se. így van ez a valóságban is. Nem is települhetett ide falu, mert a mult század közepéig, amíg szabályozatlan folyóink kényük-kedvükre locsolgatták a földjeinket, ez a kiterjedt lapály volt a Nagysárrét magva. Feneketlen mocsár, amit az utak is messzire elkerültek. A Bakonszegnél medrét veszítő öreg Berettyó vize itt terült szét és csak Szerep alatt, Bihar, Békés, Jásznagykunszolnok hármashatára táján szorult ismét holmi sekélyes mederbe. De elfért itt még a Tisza vize is! A Mirhófoknál kiömlő áradást a Kakatér, Mérges, Cinaderék vezette el idáig. A Tiszaszőlősnél partot bontó víz a Tinósdéren, Oktalanlaposán és a Zádoréren jött. A Tiszadobnál kilépő áradást pedig a Hortobágy folyócska szállította. Ennek medre mentén Karcag és Nádudvar. közt az Ágota csárdáig nyúlt fel a Nagysárrét s rokonságot tartott a kunmadarasi nagy réttel és a hortobágyi morotvákkal."
Vissza