Balbi Adorján Egyetemes Földrajza I-II., IV-V. (nem teljes kötetsor, I-V. kötetben teljes)

Tartalom

I. kötet
Előszó V
Bevezetés 1
I. A csillagászati földrajzból
Első fejezet: A mindenség 2-52
Csillagok, csillagképek 2, 3
A világtér mérhetetlensége 4
A naprendszer történelméből 5
A Nap nagysága, távolsága, misége 6-8
Napfoltok, penumbra, protuberantia 8-12
Wilson, Sechi, Kirchhof és Zöllner nézete 12, 13, 15, 17
Fényváltoztató csillagok 18
A bolygók 19
Bolygócskák 20
Mercur, Venus, Mars 21-23
Bode törvénye 23-36
Jupiter, Saturnus, Uranus 26
A bolygórendszer állandósága 27
A bolygóg átnézeti táblája 28
Üstökösök és geographiai történelmük 29-34
Hulló csillagok 34
A Holdról 37-50
Nap és Hold fogyatkozások 50-52
Második fejezet: A világtérbon való tájékozásról 53-58
Látóhatár, látókör, látosik 53
A nappálya, eklyptika 54
Napforduló pontok 56
Napéjegyenlőségi pontok előhaladása, praecessio; a földtengelyének biczczenése, tetőkör és délkör 57
Harmadik fejezet: A Föld alakja és nagysága 58-72
A Föld gömb alakja 58
Tető és lábpont 59
A föld gömbölyüségének földrajz-történelmi fejlődése 60-64
A Föld sarki lapultságának meghatározása 65
A Föld tömöttsége és fajlagos súlyának meghatározása 67, 69, 70
A helyi vonzás, attractio 71
A föld forgása, keringése, pályaelemeinek összehasonlitása 72- 98
Bizonyitékok a forgása mellett 72-75
Földtengely, földrajzi hosszuság 75
és földrajzi szélesség meghatározása 77
Bizonyitékok a Föld keringéséré vonatkozólag:
a) Állócsillagok parallaxisa 79-80
b) hullócsillagok 81, 82
c) a fény eltéritése 82-84
Kopernikus és Keppler törvényei 84
Valóságos és látszatos mozgás 85
Időszámitás 86
Az évszakok hossza 87
Az év hossza 88
A nappalok hossza 89
Alkony, szürkület, éjféli nap 91
Csillagászati melegségi övek 92
Bolygó-rendszerünk pályaelemeinek összehasonlitása 93-96
A holdak átnézeti táblája 97
Negyedik fejezet: A térképekről és a mértékekről 98-110
A térképek történelméből 98-102
Globus és a főprojectiók 103-104
Különféle térképek 105-107
Méretek 108-109
II. A physicai földrajzból
Ötödik fejezet: A physicai éghajlatról 110-188
A légkör magassága 110
Klim a és klima övek 111-112
Hidegségi centrumok 113
Klimatikus tényezők 115
Hőmérsékleti tábla 116
A hőmegfigyelések geogr. történelméből 117-120
A besugárzás (insolatio) 121
A meleg terjedése fölfelé 122-123
A meleg vízszintes terjedése 124
Különböző klimák 125-126
A téli és nyáriszak történelmi változásai s a jégkorszak 127
Hőanomalia 127
A melegnek lefelé való terjedése geo-isothermális vonalak 129
A szelekről 130, 140
Hő és légsuly elmélet -130
Pays-Ballott és Stevens törvényei 131
Cycionok és anticyclonok 132
Időjárás 133-134
A cycionok átváltozása, hurikán, tajfun szelek 135
A passzátszelek 136
A szelek eloszlása télen és nyáron 137
A szelek geogr. eloszoltságának áttekintése 139-142
Supán szél-statistikája 140-141
Helyi szelek 142-144
Esti és nappali, hegyi és völgy-beli szél, Cierzo, Bochorno Mistrál, bóra és főhnszelek 143
szárító szelek : scirocco, Khamszin, harmatan 144
A szélnek klimatikus hatása 145-148
A csapadék geographiai eloszoltsága 148-170
Páratartalom 149
A lecsapódás kellékei 150
Az eső évi mennyisége 151
esőtlen 152
és igen esős vidékek 153
A kontinensek esős és esőtlen oldalai 154
Esős napok valószerüsége 155
Reclus elmélete 155
Eső valószerüsége a tengeren 156
Falb eső theoriája 157
Boru geogr. jelentősége 157
Az esők évszakok szerinti eloszoltsága 158
Eső-övek 159
A csapadék időszakos eloszoltsága k-ny. felé 160
változása é-d. felé 161
Esős és száraz hónapok Európában 161, 162
Supan és Wojeikof eső-övei 163, 164, 165
Néhány jellemző hely esőmennyisége 166,167
Szertelen esőzések 168
Esőhiány 169
Harmat, dér, köd 170
Zivatarok 171
Szélforgatagok 172, 173
A hó földrajzi eloszoltsága 174, 175
A jegesek földrajzi eloszoltsága 175
A jegesek fölosztása 176
A jegesek mozgása 177
A jegesek keletkezése 178
Morénák és iszapvonalak 179
A jegesek földrajzi elterjedése 180, 181
Jegestavak 181
A sarki jegesek elterjedése 182, 183
A jégesők előnyomulása és hátrálása 184, 185
A klima százados változása 185-187
Klimatikus helyek 187, 188
Hatodik fejezet: A Föld delejességéről 188-199
A föld delejességi vonalai 189, 190
Delejes erő és ingadozása 191
Eredete 192
A sarki fény s magyarázói 193-199
Láthatósági köre 195, 196
Nordenskjöld, Wjikander, Wolf, Tromholt és Weyprecht megfigyelései 198, 199
Hetedik fejezet: A szárazföldnek és a viznek megoszlása 200-216
Az eloszoltság általában 200
Krümmel Ottó szerint 201
Penck szerint 202
Földrajzi elvek az eloszoltság módjaira nézve, vizi és szárazföldi félgömb 203
A divergentia és convergentia 203
Dove, Ritter és Dorr feloszlása 204, 205
A continensek elrendezése 205-212
Fleurieu Claret, Steffens, Reclus feloszlása 206
Precht, Ratzel feloszlása 207
Peschel és Krümmel feloszlása 208, 209
Suess feloszlása 209, 210
Wettstein nézete 211
Összefoglalás 212
Heiderich számitásai a viz és a szárazföld eloszoltságáról 213-216
Nyolczadik fejezet: Oceanographia 216-267
A tengerek feloszlása 216-220
A tengerek feneke 221-227
A tengerek geologiája 227
A tengerek mérése 228-233
A tengerek sótartalma, fajlagos súlya 233-234
Hőmérséklete 235-242
A tengerek megfagyása 242, 243
Szinök 244
A tengernek rengő mozgása:
Hullámzása 245-248
A tengerjárás 249-256
A tengernek áramló mozgása 256-261
Az áramlások elmélete 262-267
Az áramlatok áttekintése 267
Kilenczedik fejezet: A physiographia köréből 267-420
A földségek vizszintes tagoltsága 268-304
a) a derékföldek eloszoltsága 268
partjaik főirányvonala 269
északi és déli continensek 270-272
parti tagoltságuk 272-275
b) a partok formái 275-285
lankás partok: öbölrekesztők 276
fövénygátak 277
homoklánczok 277, 278
szirtospartok 279
padmalyos partok 281
félkörös partok 282
kikötők 283
fjordok 283, 284
A partok áttekintése 285
c) a partok szintájának változása 285
emelkedő partok 286
sülyedő partok 287
A tünemény földrajzi eloszoltsága 288
A niveau változásának magyarázata 289-292
Közepes parti távolságok és continentális központok 292
d) félszigetek 293-296
e) szigetek 296-304
A földségek függőleges tagoltsága 304-420
Sziklafajok 304-307
A formácziók fekvésviszonyai 307-310
a) a földségek közepes magassága 310-313
b) fennföldek és alföldek 313-316
c) alföldek 316-322
d) fennföldek 322-326
e) hátságok (masszivok) 326-328
f) sivatagok, lerakodási térségek 328
g) hegyek és völgyek általában 329-336
h) hegyrendszerek 336-350
A hegyek feloszlása geologiai alkatuk szerint 337
elágazódásuk 337
gyűrődésük szerint 338, 345
A gyűrődések geogr. eloszoltsága 346
A csúcsok és hágók közötti viszonosság 347-348
A gyűrődési formák áttekintése 348-350
i) vizválasztók 350-355
domború, egy, kétoldalu, egyeneshátu 351
horgas, átcsapó 352, 353
feltöltött, résbeli, vonalmenti, zig-zeges, megszakitott, küllős, sugaras vizválasztók 354
k) hágók és átjárók 355-356
l) Völgyrendszerek 356-365
fő, harántosvölgyek 356
áttört völgyek 357,358
tektonikus völgyek 359
zökkent völgyek 360,361
vájt völgyek 361, 362
keletkezésük 363
völgybeli fokozatok 364
canon völgyek 364, 365
A völgyek áttekintése 365
m) Vulkánok 365-378
A vulkánosság kisérő jelenségei 366-369
A vulkánosság idöszakiassága 369
Vulkánok felosztása 369, 370
A vulkánok geographiai eloszoltsága 371, 372
Petroleum, gázexhalatio 373
A vulkánosság eredete 374-378
Bischof, Dana, Humboldt nézete 374
Reyer-Mallet, Penck nézete 375
Mohn, Pfaff, Falb nézete 376
Osmond Fisher elmélete 377
Neumann nézete 378
A continentális viznek physiographiai formái 379-420
a) a föld árja 374-384
b) a források 385-387
c) álló vizek 338-396
Láp 388
Tavak 389, 390
Tengerszemek 391
Beszakadt tavak 392
Óceáni eredetü tavak 393
Szikes tavak 394
A tavak pusztulása 395
A tavak gepgr. eloszoltsága 395
Az álló vizek 395
A föld legnagyobb tavai 396
d) folyóvizek 396-420
A folyóvíz jelenésmódja s tagoltsága 397
Folyóvidék, vizkör, fejlődés 398
A derékföldek folyókbeli gazdagsága 400
Hosszanti és harántos folyók 303, 404
A kettéágazás és a vizelegyedés (apa cumpana) 405
Óceánok folyamvidékei 405
A viz folyása 406
sebessége 407
A folyóvíz melegségi viszonyai 409
usztató ereje 410
meder formái 411-416
Vizesések és zúhatagok 417
A folyók hajózhatósága 417
áradása 418
torkollatának formái 419-420
Tizedik fejezet: A geologiából 420-441
A geologiai korok 421-426
A derékföldek és oceánok állandósága 427
Hegyek képződése 428
Völgyek képződése 430
A föld felület átalakító factorai 431
elmállás 431
Kopás 433
Barlangok képződése, corrosio 432
Erdőségek denudáló hatása 438
A földrengések 438-441
Tizenegyedik fejezet: A növények és állatok földrajzából 441-490
a) A növények elterjedésének tényezői 441
A vegetatio körei 442-445
A hőmérséklet befolyása a növények életére 446-448
Növénységi formák, erdőségek 449, 450
Füves térségek (Savannen) 451
Puszták 451
A fenyér 450
Bozót 450
A pusztai flóra és a nyirkosság 451-453
Hasznos culturnövények földrajzi megoszoltsága 453-455
A növények fejlődési Öveik szerinti csoportosítása 455
Drude feloszlása 456-458
Griesebach feloszlása 458-470
b) Az állatok elterjedésének tényezői 470-477
Állatövek 477-483
Déli Amerika 477
Afrikai vidék 478
Indiai vidék 479
Ausztráliai vidék 479
Északi övek v. i ázsiai és európai vidék 481, 484
Állatregiók csoportositása Schmarda szerint 483,484
Wallace szerint 484-490
III. Az ember a geographiában
Tizenkettedik fejezet: Az anthropologia és ethnographiából 490-567
a) Anthropologia és ethnographia 490
A rasszok őshazája 491
Az emberiség physikai egysége 493-496
Az emberiség psychikai egysége 496-501
A nyelv az ethnographiában 502, 503
Anthropologiai felosztások:
a bőr 506
a haj 506-510
az orrjelző 511
az áll és arczjelző 511
a koponyának alkotása szerint 512, 513
összefoglaló anthropologiai osztályozások 514
b) Ethnographiai osztályozások 515
A nyelvek földrajzi eloszoltsága 517-529
A nyelvek belső alkata szerint való felosztás 517
Külső alkotásuk szerinti osztályozás 518
egytagu nyelvek 518
előragos nyelvek 519
utóragos nyelvek 519
hajlító nyelvek 520
egybefoglaló nyelvek 521
A nyelvek statisztikája 521
Az emberi fajták számereje és geogr. elterjedése 522 -529
Malájok 523
Mongolok 523
Indoeurópaiak 523
Négerek 524
Indiánok 525
Acclimatisált és keverék-fajok 526, 527
Polynéziaiak 527
Pápuák 528
Ausztráliaiak 529
Sarkvidéki népek 529
A vallások geogr. eloszoltsága 529
A hit általánossága 530
Fetisizmus 531
Animismus 532
Samanizmus 533
Dämonismus vagy szellemek cultusa 535
Csillagok cultusa 536-537
Dualisztikus vallások 537
Erani és csinai dualismus 538
A buddhismus 539
Monisticus vallások 540
A vallások felosztása és hívőinek statisztikája 541
A főbb vallások ismertetése 542-567
Zsidó hit 542
Kereszténység 543-553
Islam 553-559
Brahmanismus 559- 560
Buddhismus 561-562
Konfutse vallása 563
Laotse vallása 565
Sinto vallás 565
Zaratusztra vallása 566
Sikkha vallás 567
Tizenharmadik fejezet: Az anthropogeographia, sociologia és a politikai földrajz köréből 567-624
Anthropogeographia 567-568
a) Lakható területek 569-578
Continensek 570
Félszigetek 571
Határok hatása 572-574
Síkságok 574
Hegyek 575
Fennföldek hatása 576
A lakható és lakatlan vidékek statisztikája 577
b) A letelepülés mikéntje 578-579
Szórványos letelepülés 578
A falu, tanya és a lakos morphologiája 579
A városok keletkezése 580-586
A szállások formája 586
Városok physiognomiája 587
Hajdani és mostani városok összehasonlítása 588 589
c) A költözés mikéntje 589-592
Az emberi fajták elhelyezkedése 590
Nomád társadalmak 591
Letelepült társadalmak 592
A vándorlás világiránya 592
c) A víz az anthropogeographiában 692-597
Tavak sociologiai hatása 593
A tengerek és oceánok meghóditása 594
A parti tagoltság forgalmi értéke 595-596
Continentalis és oceanikus népek 597
e) A társulás. Sociologiai rendszerek 597-600
Nép, nemzet; állam 600-602
A nemzetek felosztása 603
f) Állami és gazdas. élet 603-624
Absolut és relatív terület 603, 604
népesség 604
alkotmány forma 605
az alkotmány formák geogr. eloszoltsága 606
Vagyon 607
A nagyhatalmak vagyoni állása 607
A nemzetek vagyonosodásának föltételei 608
Termelés 608
Töke 609
Földjáradék geogr. jelentősége 609
Államok háztartása 610
Jövedelmek 611
Államadósságok 612
Állambukás 613
Kereskedelem 613-614
Vásárok 615
Nemzetközi vagy világkereskedelem 615
Vámrendszerek 616
Gyarmatok 617
Szabad kikötök és raktárak 617
A kereskedelem elősegitői: bankok 618-619
Az ipar 619
Kis ipar 619
Nagy ipar 620
Hadügy 621
Missiók 621
Politikai felosztásmódok 622
Politikai rangfokozat a helységek sorában 622, 624
Modern városok 623
A városok osztályozása 624
Tizennegyedik fejezet: A forgalmi és gazdasági geographiából 624-672
a) A forgalom és a kereskedés kezdetei és eszközei 625-630
b) A világkereskedelem nyers terményeinek földrajzi eloszoltsága 630-641
Háziállatok 631
Halászat 632
Rizs 631
Buza és rozs-provincziák 633-635
Buzát vásárló 634
és buzaeladó államok 635
Kukoricza világtermése 635
Czukorrépa 636
Bortermelés 636
Szeszgyártás 636
Thea és kávékertek 637
A dohány 637
Fakereskedelem 638
A gyapot 638
A kőszén és vasnak világtermelése 639
Arany-ezüst világtermelése, arany-ezüst készlet 640
Arany valuta kérdése 640
A világ pénze 641
c) Utak (v. ö. 581-583)
geographiája 641-674
Szárazföldi útrendszerek 641
Karaván-utak 642-643
Országút 644
Folyókon való közlekedés 644-646
Vasutak 646-661
A vasutak haszna 647
erőbeli értéke 648
A vasutak hossza 1890. évben. A vasutak geographiája 650
Angol vaspályák 650
Ausztria-Magyarország és Németország vasutjai 651
Hegyi vaspályák 652
Francziaország vasutjai 652
Olasz vaspályák 653
A szentgotthárdi és pontói vasut 653
A Balkán félsziget és Oroszország vasutjai 654
Skandinávia vaspályái 655
Belgium 655
Svájcz 656
Amerikának vasutjai 656-657
Ázsia vaspályái 658
A turkesztáni és a szibériai pacific-vasut világvonala 658, 659
Afrikának és Ausztráliának vaspályái 659
A föld leghosszabb tunneljei 659
A vasúti hálózatfejlődése 1830-1890-ig 660
Befektetett tőke 660
Tengeri hajózás 661
A föld kereskedelmi hajóparkja 1890 és 1891 években 663-664
A hajójáratok eloszoltsága 664
Nagy tengeri utak 665
Kis hajójáratok 666
Gőzhajózási társaságok 666
Az Atlanti ocean forgalmassága 667
Világforgalmi csatornák 668-669
d) Pósta és telegraf 669-672
A pósta kezdetei és geographiai jelenésmódjai 669
A világpósta 670
forgalma 670
A táviró világforgalma, befektetett tőkéje, hossza 671
A telegraf világvonalai 671-672
Kábelek hossza 672
A telephon 672
A léghajózás 673
Befejezés 673

II. kötet
Előszó V
A Nyugoti földségi csoport
Amerika.
Fölfedezésének története 2-10
Világhelyzete s anthropogeographiája 11
Körrajza 14-17
a) Atlanti óceán 19
b) Sarki tenger 28
c) Csendes óceán 30
Déli Amerika plasztikája 37-80
a) Az Andok Kordillerai 45
b) A Parim-hátság 63
c) Brazíliai hegyvidék 67
d) Llanos 71
e) Selvas 72
f) La Plata rónai 77
Déli Amerika vizrajza 80-83
Középső Amerika földje 83-87
a) A földszoros felülete 83
b) Az Antillák hegyrendszere 86
Északi Amerika földje 87
a) Mexicoi fennföld 89
b) Észak-amerikai Kordillerák 93
1. Sziklás hegyek 94
2. Fennföldek öve 102
3. Nyugati Kordillerák 108
c) Alleghanie hegység 115
d) Az északi tóhátság 118
e) A praeriek 124-133
Északi Amerika vízrajza 133-141
Klima 141-147
Amerika termékei 147-151
Amerika népei 151-171
Politikai felosztás 171
a) Régibb lakók 151
b) Beköltözött fajták 158
c) Keverék fajták 169
I. Grermán Amerika
Britt Amerika 174-212
a) Canadai szövetség 176-186
b) Columbia 186-190
c) Az északnyugati territórium 190-198
d) Manitóba 198
e) Labrador 199
f) Edvard szigetek 200
g) Uj Skóthon 200
h) Uj Braunschweig 201
i) Canada 202
k) Ontario 205
l) Quebek 205
m) Uj Foundland 208
n) Aljaszka s az Aleuták 209
Észak-amerikai egyesült államok 212-486
1. Történelmi alakulás és helyzet 213
2. Lakosság megoszlása 217
3. Alkotmány s politikai élet 223
4. Az Egyesült-Államok külpolitikája 230
5. Közigazgatás 240
6. A faj- és a nemzetségi kérdés 244
7. Vallási viszonyok 255
8. Közoktatás és közmívelődés 282
9. Pénzügy 306
10. Mezőgazdaság 308
11. Ipar és kereskedelem 323
12. Mértékek, pénznemek 336
13. Közlekedés 338
14. Hadsereg, tengerészet 344
15. Az amerikai társadalom 348
16. Az amerikai demokráczia jövője 384
Részletes leirás:
Maine 390
New-Hampshire 391
Vermont 391
Massachusetts 392
Connecticut 395
Rhode Island 396
New-York 397
New-Jersey 412
Pennsylvania 413
Delavare 420
Maryland 420
Columbia v. szövetségi kerület 422
Michigan 426
Wisconsin 427
Illinois 428
Indiana 435
Kentucky 436
Ohio 437
Nyugoti Virginia 443
Miunesota 444
Északi Dakota 444
Déli Dakota 445
Nebraska 445
Kanzasz 446
Jova 446
Missouri 447
Virginia 450
Északi Carolina 451
Déli Carolina 453
Georgia 454
Florida 454
Tennesse 455
Alabama 456
Missisippi 457
Arkanzasz 458
Louisiana s az Oklahoma terület 459
Texas 464
Indián vidék 465
Az északamerikai indiánok 466-469
Montana 469
Wyoniing 470
Colorado 471
Uj-Mexico 472
Idaho 473
Utah 473
Nevada 474
Arizona 477
Jashington 478
California 479
II. Latin Amerika.
Mexicoi egyesült államok 487-524
a) Helyzet és történelmi alakulás 487
b) Mexico népe és társadalma 490
c) Mexico anyagi kulturája 500
d) Állami hatalom 503
e) Államok és városok 504
Közép-Amerika történelme, lakói 525
1. Guatemala 528
Anyagi miveltsége 529
Népe és társadalma 530
Alkotmánya 534
Topographia 536
2. Hondurasz 537
Britt Hondurasz 539
3. San Salvador 540
4. Nicaragua 541
Népe társadalma 542
Anyagi gazdagsága 543
Alkotmánya 543
Városai 544
5. Costarica 545
Termelése 546
Népe, culturája 547
Városai 549
6. Nyugot-Indiai szigetvilág 550
Nagy-Antillák 551
Cuba 552
Jamaica 557
Haiti 559
San Domingo 565
Kis-Antillák 567
Guadelupe 567
Martinique 568
Trinidad 570
Tobago 570
Barbadoes 570
Grenada s a Grenadinok 571
St. Vincent 571
Santa Lucia 572
Dominica 572
Montserrat 572
Barbuda 572
Antigua 572
Newis és Redonda 572
St. Cristopher 572
Curazo, Aruba 574
Virginiai szigetek 574
Santa Cruz 575
Sz. Tamás 575
John sziget 577
Saba 577
S. Martin 577
S. Eustatius 577
Bahama szigetek 577
Déli Amerika
A) Nyugoti államok.
Colombia 579
Anyagi míveltsége 580
Népe s társadalma 582
Alkotmánya s állami élete 583
Városok 585
Ecuador 589
Termelés, ipar s kereskedelem 590
Népe s társadalma 592
Városai 599
Peru 603
Anyagi kulturája 605
Népe s társadalma 608
Perui indiánok 609
Peru alkotmánya, közigazgatása 610
Városok 611-616
Bolivia földje 617
Anyagi műveltsége 619
Népe, alkotmánya 620
Városok 623
Chile felülete 625
Tenyészete, állatvilága 629
Termelése, ipara s kereskedelme 629
Népe 633
Politikai élete 639
Városok 641
A Tűzföld 645
B) Keleti államok.
Argentina földje, fölosztása 646
Termelése, ipara és kereskedelme 648
Népe s társadalma 650
Városok 656-662
Paraguay történelmi alakulása 662
Földje s termelése 665
Népe 666
Városai 667-668
Brazilia geogr. helyzete 668
Földjének physiographiája 669
Faunája 675
Termelési viszonyai 677-683
Ipar s kereskedelem 684
Népségei s társadalma 685-694
Szellemi kulturája 694-696
Politikai alakulása s alkotmánya 696-698
Részletes leirás: 698-717
Szövetségi kerület 698
Államok: Amazonasz 701
Para 702
Maranhao 703
Piauby 704
Ceara 704
Rio Grandé do Norte 705
Parahyba 705
Pernambuco 706
Alagoas 707
Sergipe 707
Bahia 708
Espirito Santo 710
Rio de Janeiro 711
Minas Geraes 712
Goyaz 713
Matto Grosso 714
Sao Paolo 715
Parana 716
Santa Catharina 717
Rio Grandé do Sul 718
Uruguay 721
Termelése, ipara s kereskedelme 722
Népe, alkotmánya 723
Történelmi alakulása 724
Városai 725
Guyana földje 728
Népe 729
Angol Guyana 732
Holland Guyana 732
Venezuela földje, történelme 734
Földmivelése, ipara s kereskedelme 735
Népe 736
Közigazgatása 737
Városai 738

IV. kötet
Előszó V
A keleti földségi csoport északi földrészei.
Általános helyzet 1-24
Ázsia fölfedezésének történelme 1
a) Az ókor ismerete Ázsiáról 2-5
b) A középkor 5-9
c) Az újkor fölfedezései 9-24
I. Ázsia physicai leírása.
Ázsia világhelyzete 24-31
Ázsia körrajza 31-55
Ázsia plasztikája és folyó - rendszerei 55-79
Ázsia eleje.
1. A szir arab feltérség 81-101
a) Arábia 82 -89
b) A szíriai meszes felsík és Palesztina 89-101
2. Ázsia elejének gyűrött felülete 101
a) Kis-Ázsia 101-109
b) Örmény fennföld 109-117
c) A Kaukázus 117-124
d) A Tigrisz-Eufrát köze 124-125
e) Az eráni felföld 125-134
Ázsia közepe.
Általános jellemzés 134
1. Az északi párkány vidék 135-140
2. A Tjan-sán 140-148
3. A Pámir 148-153
4. A Hindu-koh 153-158
5. A Himalája 159-174
6. A Karakorum 174-178
7. Tibet és a Kvenlun 178-194
8. A Han-hai és keleti párkányhegyei 194-201
Északi Ázsia.
Általános jellemzés 216
Az ázsiai nagy alföld 202-226
a) A Kaspi tenger lefolyástalan horpadtsága 203-206
b) A Balkas és Arai lefolyástalan vápája 206-210
c) A szibiriai alföld s az Ural 210 216
2. Az észak-ázsiai hegyvidék 216-225
a) Közép Szibiria 206-220
b) Keleti Szibiria 220-222
c) Kamcsatka 222-225
Ázsia monszum-vidékei.
Általános jellemzés 225
I. Keleti Ázsia 225-254
a) Az Amur melléke és a Mandsuság 226-231
b) Nipponi szigetek 231-239
c) Korio 239-241
d) Csina 242-254
Északi Csina 242-248
Déli Csina 248-254
III. Déli Ázsia 254
a) Hátulsó India 256-262
b) Elő-India 262-280
1. Aryavarta a hindu alföld 266-272
2. Dékkáni feltérség 272-280
3. Szelan sziget 278-280
c) Malézia vagy Sziget-India 280-295
1. A maláji ív 282-289
2. Banda ív
3. A Molukkok 289-290
4. Szelebesz és Burna 290
5. A Fülöp szigetek 291-295
Ázsia klímája.
Általános 295-297
Klima-vidékek 297-310
a) Ázsia eleje 298
b) A nyugati puszták öve 298-302
c) Északi Ázsia 302-305
d) Csina és Nippon 306
e) Ázsia közepe 305 -307
f) A forró övbeli Ázsia 307-310
Ázsia tenyészete.
Általános 310-316
Ázsia hasznos növényei 316-317
Ázsia állatvilága.
Általános 317-318
A paleo-arktikus ország 318
Indiai ország 319
Ausztráliai ország 319
Afrikai ország 319
Ázsiának hasznos állatai 319 - 320
Ázsia népei.
Általános . 320-321
Ázsia a földségek anthropogeogr. közepe 322-328
Az emberfajták és a népesség megoszlása 328-339
Államok és vallások eloszoltsága 339-344
A forgalom 344
Általános 344
Hajózás 345-347
Vasutak 347-351
Karaván utak 351-352
Pénz 353
1. A mongol fajta 353-368
2. Az indoeurópaiak 368-380
3. A malájok 380-385
IX. Ázsia politikai leírása.
A földségek politikai megszállása 386-393
Ázsiai Törökország.
Általános 393-397
1. Kis-Ázsia vagy Anadoli 397-445
a) Termelése, ipara 398-404
b) Népe, társadalma 404-424
c) Városok és vidékek 424 - 445
d) Kis-Ázsia szigetei 445-450
2. Török-Örményország 451
a) Földje, termelése 451
b) Népe, társadalma 451-473
c) Városok és helységek 473-474
3. Kurdisztán 474-482
4. A mezopotámiai alföld 482 - 503
a) Az ország hajdana és jelene 485-498
b) Városok és helységek 498-503
5. Török Arábia 503-531
a) Termelése, földje 505-508
b) Az ázsiai arabok 508-515
c) Arábia felosztása s a török terület városai 515-526
d) A Szinai félsziget 526-531
6. Sziria és Palesztina általánosan 534-536
a) Szíria népe, politikája 536-552
b) Városok 552-565
c) Palesztina földje, termelése 565-569
d) Palesztina múltja s népe 569-580
e) Városok és helységek 580-602
Orosz Ázsia.
Általános 602-605
1. Kaukázia 606
a) Földje, termelése 606 -610
b) Népei 610-624
c) Városok és helységek 624-634
2. Orosz Közép Ázsia 634
Általános 634-639
Népei 639-656
Gazdasági és közlekedés viszonyok 656-661
Kormányzóságok, városok 661 -688
a) Kaspi tartomány 661-670
b) Uralszk és Turgaj 670
c) Pusztai kormányzóság 670
d) Turkisztáni kormányzóság 675-688
e) A Pámir 688-693
Hűbéres országok 693
a) Bukharai emírség 693-706
b) Khivai khánság 706-709
3. Szibiria általában 709-711
a) Földje, termelése 117-713
b) Népei 713-736
c) A szibiriai társadalom 736 - 747
d) Gazdasági helyzete 747-755
e) Szibiria jövője 755-760
Szibiria kormányzóságai 760-768
Tobolszki kormányzóság 761-762
Tomszki 762-764
Jeniszejszk 764-765
Irkuczk 765- 767
Jakuczki provinczia 767-768
Zabajkália 768
Az Amur melléke 770-772
Prímorszke 772-774
Angol birtokok.
Általános 774-775
1. Angol Arábia 775- 779
2. Lakkadivok és Maledivák 779
3. Andamánok és Nikobárok 779-781
4. Szelán (Ceylon) 781-787
5. Az indiai császárság:
a) Világhelyzete és megszállása 787-793
b) India népei 793-798
c) A hindu társadalom 798-826
d) India élelmezése, gazdasági viszonyai 826-835
e) India ipara, kereskedelme 835 - 842
f) India kormányzása 842-850
g) India provincziái és belföldi államai 850-890
Beludsisztán 850-852
Kazsmir 852-855
Csitrál és Dárdu vidéke 856
A Pöndsab 856-860
Északnyugati provincziák 860-865
Bengália 865-873
Asszam 873
Rádsputana 874
Központi India ügyvivősége 875
Központi provincziák 876
Bombay 878-885
Berar 885
Hajdarabad 885
Majszur és Kurg 886
Madrasz 887
Birma 890
6. Maláji félsziget 900-906
7. Hong-kong 906-910
Franczia birtokok.
Általános 910-914
1. Birtokok Elö-Indiában 914
2. Indo-Csina 914-926
a) Kocsin-Csina 921-922
b) Kambodsa 922-923
c) Annam 923-324
d) Tongking 926
Hollandok birtokai.
Általános 926-931
Dsáva sziget 931-937
Kis Szunda szigetek 937-938
Szumatra 938-941
Burna (Borneo) 941-944
Szelebesz 944-946
A Molukkok 946-948
A portugálok birtokai.
Általános 948-949
Birtokok Indiában és Csinában 949 - 951
Spanyol birtokok.
Általános 951-959
Philippini (Fülöp) szig. 952-958
Szulu szigetek 958-959
Független államok.
Általános áttekintése Ázsia
független államainak 959-961
1. A japáni császárság (Nippon) 961
a) Felülete, múltja, történelmi alakulása 961-965
b) Népe és társadalma 965-987
c) Földmívelés, ipar és kereskedelem 987-995
d) Közigazgatás és városok 1004
Formoza 1004
2. Korea (Korio) 1004-1007
Népe és társadalma 1007 - 1015
Kereskedelem és közigazgatás 1015-1019
3,. Csinai birodalom 1019-1136
Általános 1019-1021
Csina világhelyzete és alakulása 1021-1026
Csina földrajzi egysége és gazdaságviszonyai 1026-1032
A csinai nép és társadalom 1032-1058
Kormányzás és honvédelem 1058-1069
Csina föltárása, kereskedelme, ipara 1064-1070
I. A tulajdonképi Csina leírása 1070-1094
a) Csili tartomány 1071-1078
b) Honan 1078
c) Kiang-szu 1078-1081
d) Ngan-hue 1081
e) Cse-kiang 1081
f) Fukian 1081-1082
g) Kvang-tung 1082-1086
h) Kvang-hszi 1086
i) Kvei-csu 1086
k) Kjang-hszi 1086
l) Hunan 1089
m) Hupe 1089
n) Sen-hszi 1090
o) Kanszuh 1091
p) Szü-csuan 1091
q) Jünan 1092-1094
II. Csina mellékországaioak leírása:
Általános rajz 1094-1096
a) Mandsuország 1094-1096
b) Mongolország 1099-1105
c) Kukunor vidéke 1105-1107
d) Tibet 1107-1118
e) Szin-tsziang vagy
a Tjansán vidéke 1118-1120
a) Csinai Turkisztán 1120-1125
b) Ili völgye s a keleti Tjan-sán 1125
c) Dzungárság 1125-1126
4. Himalája államok
a) Nepál 1127
b) Bhután 1127
5. Sziámi királyság általában, felülete 1127-1129
Népe és mívelődése 1129-1133
Kormányzat és társadalom 1133-1136
Városok 1136
6. Perzsia 1137
Általános leírása földjének, klímának 1137-1140
A perzsa nép és társadalom 1140-1153
Ipar és kereskedelem 1153-1154
Közigazgatás és hadsereg 1154-1157
Politikai helyzete 1157-1158
Tartományok és városok 1158-1160
7. Afganisztán 1160-1162
8. Független Arábia 1195

V/1. kötet
ELŐSZÓ
Általános rész
Európa az Atlanti Ocean mívelödéskörében 1
Európa fölfedezésének történelme 1
Európa világhelyzete s jelentősége 4-12
A földség korrajzolata és tagozottsága 13 -23
Európa plasztikai tagozottsága 24-30
Európa vízrendszerei 31-34
X. A. ránczolt terület hegyrendszere
I. Alpok hegyrendszere.
Az Alpok gyűrődésmódja és felosztása 36
Az Alpok külseje, közlekedő útjaik, tavaik 43
Az Alpok tájai, jegesei, tenyészövei; az ormok piroslása 52
a) Nyugoti Alpok 60
1. Franczia Alpok
2. Svájczi Alpok 67
b) Keleti Alpok 77-123
1. Nyugoti kristályos szakasz 77
2. Keleti kristályos szakasz 84
3. Északi Mész-Alpok 96
a) Redőzött Mész-Alpok 96
b) Fenföldes Mész-Alpok 101
4. Déli Mész-Alpok 107
c) Az Alpok szegélyző tájai 123 - 125
Nyugoti szegélyzetük 123
A Dunavölgy, keletkezése, jelentősége, szabályozása 126
2. Az Alpok keleti szegélyzete 152
II. A Kárpátok hegyrendszere
Magyarország geológiai alakulása 153
A Kárpátokról általában, felosztásuk 159
I. Övező hegységek.
Általános rész 162
a) Nyugoti Kárpátok 169-243
Jellemzésük 169
1. Kis-Kárpátok 180
2. Északnyugoti Határ-Kárpátok 181
3. Központi Kárpátok 183
Magas-Tátra 184
Liptói Magura 187
Tátrai havasok/Tátra 188
Szepesi Magura 209
4. Branyiszkó-Mencsul hegység 210
Kis-Fátra 213
Veterna holaj 216
5. Fátra 227
Nagy-Fátra 220
Garammelléki trachyt-csoport 222
Tribecs 227
Vepor őshegység 227
Alacsony-Tátra v. keleti Fátra 229
6. Gömör - szepesi Érczhegység 233
7. Eperjes-tokaji trachytláncz 242
b) Keleti Kárpátok 243-280
Jellemzésük 243
I. Magyar keleti határhegység, Rutén Kárpátok 250
a) Kárpáti Erdős hegység 250
b) Keleti Beszkidek (Bisciádi) 250
c) Mármarosi havasok 252
Az északkeleti Kárpátok felosztása a lengyel geográfusok szerint 258
d) Rodnai kristályos törzsök 261
II. Erdélyi keleti határhegység 264
a) Gyergyai krist. törzsök 264
b) Csiki hegycsoport 266
c) Bereczki csoport 267
d) Csukás vagy bodczai hegycsoport 267
e) Bárczasági hegység 280
III. Erdélyi trachyt-láncz 269-280
a) Vihorlak-Cziblesz 269
b) Hargita 275
c) Erdélyi déli havasok 285-305
a) Fogarasi havasok 288
b) Szebeni havasok 295
c) A Páring 298
d) A Vulkán hegység 300
e) A Retyezát 302
d) Délmagyarországi Kárpátok 305-319
Általános 305
a) Krassó-Szörényi hegyvidék 306
1. Krassó-Szörényi havasok 307
2. Krassó-Szörényi középh. 310
3. Délmagyarországi dombvidék 316
b) Pojana Ruszka 317
II. Hegyszigetek.
Jellemzésük 319
I. A Bihar hegy sorozata 319-346
a) Bihar hegység 325
1. Bihar-Vlegyásza 325
2. Rézhegység 329
3. A Bihar oldalágai 329
Királyerdő 329
Kodru-Korna vagy Béli hegység 330
4. Gyalui havasok 330
5. Erdélyi Érczhegység 337
6. Hegyes-Drócsa 342
7. Kolozsvár - almási hegysor 342
b) Északny. erdélyi határhegység 342
1. Meszes 343
2. Szilágysági pliocen-medencze 344
3. Szatmári Bükk 345
4. Lápos hegység 345
II. Az Ős-Mátra vagy Magyar Középhegység 347-368
Jellemzése 347
a) Az Ős-Mátra keleti része 348
1. Borsodi Bükk 348
2. Mátra 352
3. Cserhát 54
4. Nógrádi miocen-dombvidék 355
5. Börzsönyi hegység 355
b) Az Ős-Mátra nyugoti része 356
1. Pilis 357
2. Gerecse 359
3. Vértes 359
4. Bakony 360
Balatonmelléki bazalthegyek 362
A Balaton tava 365
III. Magyar Alpok 368-370
Jellemzésük 368
1. Lajta hegység 369
2. Rozália hegység 369
3. Dobrai neogen halomvidék 370
IV. Pannon hegység 370-383
Jellemzés 370
1. Mecsek 371
2. Horvát-szlavon hegysor 374
a) Horvát hegyvidék 376
b) Belovári dombság 379
c) Pozsegai ősi hegytörzsök 379
d) Fruska gora 381
III. Dinárai hegyrendszer.
Jellemzése 381
A poljék vidéke 386
Nyílt torku folyók vidéke
IV. Magyarország medenczéi
A síkságok keletkezése 394
Kis-Alföld és tájai 399
A Nagy-Alföld és tájai 405
Az erdélyi medencze 446
Összefoglalás 448

V/II.
Végszó
I. A ránczolt terület hegyrendszerei. (folytatás)
III. A Balkánfélsziget hegyrendszere.
A Balkán félszigetről általában 1-3
A Balkán hegy rendszere 3-5
a) Keleti szerb hegység 4
b) Balkán hegység 4
A trák-makedón ősföld 9-11
a) A balkánmelléki trák ősföld 10
b) A szerb-makedon ősföld 11
A dinárai redőzet 14-22
a) A bosnyák-dalmát hegyvidék 14
b) Albán hegyvidék 18
c) Görög hegyvidék 19
IV. Italia hegyrendszere.
Italiáról általában 22-25
a) A Pó alföldje 25
b) Az Apennin 26-32
c) Thyrrhenis 32
V. A spanyol hegyrendszerek
A spanyol félszigetről általában 33
a) Mezeta a központi fennföld 36-40
b) Andalúziai redőzet 40
c) Pyrenáusok 42
VI. A Kaukázus és a Krim-félsziget 45
II. A vetődött hegységek területe.
Francziaország vetődött vidéke (Sehollenland.) 47
a) Központi fennfold 47
b) Breton ősföld 49
c) Garonne medenczéje 49
d) Párizsi medencze 49
Németország vetődött vidéke 51
A vidék általános jelleme 51
a) Német medenczék. Svábfrank medencze 52
b) Cseh medencze 56
A középnémetországi vonulat
a) Csehország északi párkánya, Fichtel, Érczhegység, Szudetek 60
b) Nyugati vonulat, rajnai palahegység, hesseni hegyvidék, Thüringeni begyvidék 65
Germán alföld általában 68
a) Nyugati síkföldje 69
b) Keleti része 70
A vetődött vidék folyói 71
Anglia vetődött vidéke 73
Az angol szigetek általában 73
a) Sík Anglia 78
b) Hegyes Anglia 78
c) Skót fennföld 79
d) Írország 81
e) Izland és Far-őr 82
III. Európa gyűretlen felülete
Általános jellemzés 83
Skandináv félsziget 84
Lappföld és Kola 88
Finnország 88
Az orosz rónaföld 89
a) Központi feltérség 92
b) A Kárpátok orosz-lengyel lejtője 94
c) Ural lejtője és a Kaspi beltenger 96
d) Balti és északi alföld 97
Európa klímája 99
Európa növényei, állatvilága 104
Európa népei és nemzetei 111-127
Európa vallásai 127
Az európai nemzetek politikai és statisztikai megosztakozása 128-134
Európának politikai leírása
Európa államainak felosztása 135
I. Román államok
1. Spanyolország általában 136
Spanyolország gazdasági geográfiája 138
Ipar és kereskedelem 142-144
A spanyol nép és társadalom 144-162
Kormány és a spanyol nép jövője 163-171
Helyrajzolat 171
Uj-Castilia 173
Leon 178
O-Castilia 179
Asturia 181
G-aliczia 181
A vaszkok földje 183
Navarra, Aragónia 185
Catalonia 187
Valencia 190
Murcia 192
Andalúzia 193
A Balearok és Pitiuzik 204
2. Portugália 205
Anyagi culturája 207
Állami élete s jövője 213
Helyrajzolat 215-218
3. Itália általában 218
Itália gazdasági geografiája 221
Bányászata 229
Ipar és kereskedelem 230
Az olasz nép és társadalom 237
Olasz modern művészet és tudomány 240
Alkotmány és közigazgatás 256
Egyház és pápaság 266
Helyrajzolat, Latium 271
Umbria, Toscana 272
A Márkák, Emiiia 273
Venetia, Lombárdia 274-275
Piemont, Liguria 277
Abruzzok és Molife, Campania 278
Apulia, Basilicata, Calabria 280
Sziczilia, Malta, SanMarino 281-282
4. Francziaország általában 283
Gazdasági geografiája 285
A franezia nép és társadalom 294
Alkotmány és közigazgatás 300
Miveltségi viszonyok 303
Helyrajzolat. Északi megyék 307
Északnyugati megyék 309
Északkeleti keleti megyék 310
Alpi és tengermelléki megyék 311
Központi és nyugati megyék 312-313
Délnyugati megyék, Corsika 315-317
5. Belgiumról általában 317
Hely rajzolat 321
II. Germán államok
1. A németcsászárság és népe 323
Nemzetgazdasági s állami viszonyok 3301
Míveltségi viszonyok 335
Helyrajzolat. Poroszország 336
Bajor királyság 349
Szász királyság 350
Würtenberg királyság 355
Baden nagyherczegség 356
Hessfin, Braunschweig, Anhalt 361
Hanzavárösok 362
Elszász-Lothringen 371
2. Schweiz általában 375
Hely rajzolat 379
3. Hollandiéról általában 380
Helyrajzolata 384
4. Nagy-Brittania helyzete 386
Gazdasági geografiája 387
Az angol nemzet és társadalom 399
Angol műveltségi viszonyok 403
Angol alkotmány 406
Helyrajzolata. Anglia 408
Skótország 414
Írország 415
5. Skandináv országok 416
Dánia 416
Norvégia 418
Svédország 423
III. Keleti vagy szláv Európa
1. Az osztrák-magyar monarchiáról általában 429
a) Az osztrák császárság 437
Gazdasági geografiája 429
Az osztrák nép és társadalma 445
Ausztria miveltsége, alkotmánya 447
Helyrajzolat
1. Az Alpok országai: Alsó-Ausztria 4 57
Salzburg s Felső-Ausztria 459
Steierország 460
Karinthia 464
Krajna 467
Tirol s Yoralberg 468
2. A tenger melléke 476
3. A Balkán-félsziget országai 482
Dalmáczia 483
Bosznia és Herczegovina 484
4. Cseh párkányzat vidéke.
Csehország 485
Morvaország 492
Szilézia 496
5. A Kárpátok országai 497
Galiezia 498
Bukovina 504
Ausztria jövője 505
b) Uj Magyarország 509
Magyarország gazdasági geografiája 509
A magyar nép és társadalma 527-548
Alkotmány és országlás 549-552
Hely rajzolat 553
I. Felvidék 553-558
II. Erdély és Déli Magyarország 558-570
III. Alföld 570-578
IV. Dunántúli dombostájék 578 -581
V. Horvátország 581-587
VI. Fiume 587
A délkeleti vagy Balkán-félsziget általában 589
Szerbia 590
Montenegro, Bulgária 592
Európai Törökország 597
Görögország 609
Rumánia 618
Russzia, az orosz birodalom 625
a) Az orosz nép 627-638
b) Az orosz társadalom 639-647
c) Oroszország gazdasági geografiája 647-655
d) Vallás és míveltség 655 - 660
e) Kormányzás és közigazgatás 660-662
Helyrajzolat.
a) Balti tartományok 662- 664
b) Finn és Lengyelország 664-665
c) Nyugati Oroszország 665-666
d) Nagy vagy központi Oroszország 666 667
e) Keleti Oroszország 667
f) Kis-Oroszország és a Don vidéke 669
g) Déli vagy Új Oroszország 669
A népek térért való küzdelme 670-672
A sarki világ általában 672 - 676
a) Északi sarkvidék 684
b) Déli sarkvidék 676
c) Birtoklások a sarkvidéken 676 Vissza