Farczády Elek/Szabó T. Attila: A marosvásárhelyi sorok
Akadémiai Kiadó
(Bukarest)
,
Kiadói félvászon kötés , 47 oldal
Kiadói félvászon kötés , 47 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Bukarest, 1957, Akadémiai Kiadó (Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat), 47 p. + [3] p. + [4] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A marosvásárhelyi sorok. Közzéteszi: Farczády Elek és Szabó T. Attila.
A 2-4. rész Farczády Elek, az 1. és az 5-6. rész Szabó T. Attila fogalmazása. Négy fekete-fehér feliratozott képtáblával illusztrált, valamint a rövidítések jegyzékével kiegészített kötet. A címfedél felőli oldalon hiányzik az előzéklap. Nyomtatta a Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal.
Az egyik közreadó, Szabó T. [Törpényi] Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, református lelkész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, tanár. A dési, majd a kolozsvári református kollégium és a teológia elvégzése után először lelkészi, majd a kolozsvári egyetem magyar-angol szakán tanári végzettséget szerzett. Tanított a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban és a zilahi Wesselényi Miklós Kollégiumban. 1936-tól a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltári kutatójaként helyezkedett el. A későbbiekben a kolozsvári egyetem magyar nyelvészet tanára, a Magyar Nyelvtudományi Intézet igazgatója és az Erdélyi Tudományos Intézet Nyelvészeti Osztályának vezetője is volt. 1945-ben, a Bolyai Tudományegyetem létrehozásakor a Nyelvtudományi Tanszék vezetője lett. Nyelvészeti kutatásainak fő iránya az 1940-es évektől kezdve Erdély élő névanyagának rendszeres összegyűjtése és azok egyeztetése a történeti levéltári adatokkal, illetve Erdély nyelvjárásainak nyelvföldrajzi felmérése volt.
A 2-4. rész Farczády Elek, az 1. és az 5-6. rész Szabó T. Attila fogalmazása. Négy fekete-fehér feliratozott képtáblával illusztrált, valamint a rövidítések jegyzékével kiegészített kötet. A címfedél felőli oldalon hiányzik az előzéklap. Nyomtatta a Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal.
Az egyik közreadó, Szabó T. [Törpényi] Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, református lelkész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, tanár. A dési, majd a kolozsvári református kollégium és a teológia elvégzése után először lelkészi, majd a kolozsvári egyetem magyar-angol szakán tanári végzettséget szerzett. Tanított a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban és a zilahi Wesselényi Miklós Kollégiumban. 1936-tól a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltári kutatójaként helyezkedett el. A későbbiekben a kolozsvári egyetem magyar nyelvészet tanára, a Magyar Nyelvtudományi Intézet igazgatója és az Erdélyi Tudományos Intézet Nyelvészeti Osztályának vezetője is volt. 1945-ben, a Bolyai Tudományegyetem létrehozásakor a Nyelvtudományi Tanszék vezetője lett. Nyelvészeti kutatásainak fő iránya az 1940-es évektől kezdve Erdély élő névanyagának rendszeres összegyűjtése és azok egyeztetése a történeti levéltári adatokkal, illetve Erdély nyelvjárásainak nyelvföldrajzi felmérése volt.
Előszó
Részlet a könyvből: "Még 1956. áprilisában Vigh Károly, akkor a marosvásárhelyi orvosi főiskola könyvtárának vezetője, kolozsvári tartózkodása idején felkeresett Farczády Elek április 12-én kelt... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: "Még 1956. áprilisában Vigh Károly, akkor a marosvásárhelyi orvosi főiskola könyvtárának vezetője, kolozsvári tartózkodása idején felkeresett Farczády Elek április 12-én kelt levelével. Levelében Farczády arról emlékezett meg, hogy a vezetése alatt álló marosvásárhelyi Bolyai Tudományos Könyvtárnak egy XIV. század második felében leírt hártyakódexében magyar nyelvű szövegre bukkant. Közölte, hogy a kódex leíratási korának megállapításában döntő volt dr. Franz Unterkirchnemek, a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár kézirati osztálya főkönyvtárosának 1955 decemberében tett marosvásárhelyi látogatásakor ilyen értelemben kifejezett véleménye. Azt is közölte, hogy a kódex 205. lapján olvasható magyar szöveg az írásjellegből ítélve a XV. század első negyedéből való. A szóban forgó lapról készített fényképhasonmásnak és a szöveg tőle származó olvasatának egyidejű melléklésével Farczády arra kérte Vighet, hogy az írás- és nyelvtörténeti kérdésekben kérjen Jakó Zsigmondtól meg tőlem véleményt. Mihelyst Vigh hozzám fordult, a hasonmást megmutattam a középkori írásgyakorlat olyan szakértőinek, mint amilyen Kelemen Lajos, Jakó Zsigmond és Pataki József. Mindannyiuk egybehangzó véleménye az volt, hogy Farczádynak a magyar nyelvű bejegyzés korára vonatkozó vélekedése helytálló. E közösen kialakított véleményre támaszkodva aztán a felfedezővel együtt megállapíthattam, hogy a hasonmásban előttünk fekvő magyar bejegyzés a maga igénytelenségében is a Halotti Beszéd és Könyörgés (1192-94 között), az Ómagyar Mária-siralom (1300 körül), a Gyulafehérvári Sorok (1320 körül), valamint a Königsbergi Töredék és Szalagjai (1350 táján) után korra nézve, ti. a XV. század derekáról való Jókai-Kódex, az első teljesen magyar szövegű kézirat keletkezése előtti időből az eddig ismert ötödik és egyben mindeddig utolsó magyar szövegemlék. A későbbi, beható vizsgálat e véleményt mindenben igazolta. Vissza
Tétel sorszám:
097
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
5.100 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |