Goda Gábor: Naplófüzetemből (dedikált példány)
Szépirodalmi Könyvkiadó
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 628 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 628 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-02-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1960, Szépirodalmi Könyvkiadó (Nyomdaipari Tanulóintézet), 628 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Naplófüzetemből. Írta: Goda Gábor.
A címlapon a szerző, Goda Gábor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "F. T.-nak sok szeretettel ajánlom e könyvemet. 961. IV. 7-én Goda Gábor".
A borító és kötésterv Pap Klára munkája. Tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Nyomdaipari Tanulóintézet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratozott, fülszöveges, sérült, több helyen javított kiadói borítófedélben.
Különálló egyedi melléklet: egy újságból kivágott vonatkozó cikk (Goda Gábor: Vallomás-féle).
A kötet szerzője, Goda Gábor (Budapest, 1911. április 1. – Budapest, 1996. április 12.) Kossuth-díjas magyar író, műfordító, színházigazgató. A világháború után közéleti szerepet vállalt, 1945-1950 között Budapest kulturális ügyeinek vezetője. Először főjegyző, majd kultúrtanácsos lett. 1956-1958-ban tagja volt az Irodalmi Tanácsnak, 1957-1959-ben pedig részt vett az Élet és Irodalom szerkesztésében is. 1958-ban egy évadon keresztül a Néphadsereg Színházának (a mai Vígszínház) igazgatója volt. Novelláival, regényeivel, publicisztikai írásaival a háború utáni szocialista irodalom egyik jelentős alakja lett. Igazi urbánus író volt, műveinek fő színtere a pesti kispolgárság világa volt. Ezt ismerte leginkább, ha számára idegen területre tévedt, például az angyalföldi munkásokról szóló 1952-es kisregényében, a sematizmus közhelyeit valósította meg. Az 1950-es évek második felétől írott műveit is az erősen szatirikus, ironikus látásmód, a fanyar humor jellemezte.
A címlapon a szerző, Goda Gábor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "F. T.-nak sok szeretettel ajánlom e könyvemet. 961. IV. 7-én Goda Gábor".
A borító és kötésterv Pap Klára munkája. Tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Nyomdaipari Tanulóintézet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratozott, fülszöveges, sérült, több helyen javított kiadói borítófedélben.
Különálló egyedi melléklet: egy újságból kivágott vonatkozó cikk (Goda Gábor: Vallomás-féle).
A kötet szerzője, Goda Gábor (Budapest, 1911. április 1. – Budapest, 1996. április 12.) Kossuth-díjas magyar író, műfordító, színházigazgató. A világháború után közéleti szerepet vállalt, 1945-1950 között Budapest kulturális ügyeinek vezetője. Először főjegyző, majd kultúrtanácsos lett. 1956-1958-ban tagja volt az Irodalmi Tanácsnak, 1957-1959-ben pedig részt vett az Élet és Irodalom szerkesztésében is. 1958-ban egy évadon keresztül a Néphadsereg Színházának (a mai Vígszínház) igazgatója volt. Novelláival, regényeivel, publicisztikai írásaival a háború utáni szocialista irodalom egyik jelentős alakja lett. Igazi urbánus író volt, műveinek fő színtere a pesti kispolgárság világa volt. Ezt ismerte leginkább, ha számára idegen területre tévedt, például az angyalföldi munkásokról szóló 1952-es kisregényében, a sematizmus közhelyeit valósította meg. Az 1950-es évek második felétől írott műveit is az erősen szatirikus, ironikus látásmód, a fanyar humor jellemezte.
Fülszöveg
Goda Gábor új könyvérőlIgyekeztem ebbe a kötetbe egynéhány olyan naplószerű írásomat összegyűjteni, amely irodalomról, írókról, irodalompolitikáról, színházról, színészekről, művészeti,... Tovább
Fülszöveg
Goda Gábor új könyvérőlIgyekeztem ebbe a kötetbe egynéhány olyan naplószerű írásomat összegyűjteni, amely irodalomról, írókról, irodalompolitikáról, színházról, színészekről, művészeti, politikai s más mindenféle kérdésről szól. Ügyeltem rá, hogy ezek az írások mindig azt érzékeltessék az olvasóval: itt egy szépíró beszél mindenféléről, aki a tudományos tanulmánynak még a látszatát is kerülni akarja. Az a cél vezetett, hogy olvasóimat elszórakoztassam írásaimmal, amelyek minden látszólagos könnyed fogalmazásuk ellenére mégis sok fontos kérdést érintenek. Sőt igen gyakran nemcsak pusztán szórakoztatni, de még megnevettetni is szándékoztam olvasóimat, azt igazolván, hogy nagyon is komoly kérdésekről is lehet mulattatóan írni. Nem szánom naplójegyzeteimet afféle kinyilatkoztatásoknak, csalhatatlan ítéleteknek, inkább tűnődéseknek, amelyeket igyekeztem mindenkor az én írói alkatomhoz és módszeremhez illő módon feltálalni. Tehát gondosan kerültem nagyképűséget és fontoskodást, amely a tanulmánynak és a publicisztikának szerintem halálos veszedelme. Bizonyára értik törekvéseimet? Azt szeretném, ha ezek az írások is népszerűek lennének és kedvelt olvasmánnyá válnának. Úgy gondolom, hogy tizenöt év sok művészeti és egyéb kérdését villantottam föl, olyasmiket, amikre a közönség is emlékszik, ami feltételezhetően érdekli, és bevallom, hogy ezzel a sajátos műfajú könyvemmel is nagyon szeretném szaporítani olvasóim táborát. Vissza
Tartalom
| Naplófüzetemből | |
| A szabadság parvenüi | 7 |
| Visszamaradó különítmény | 12 |
| Az én városom | 18 |
| Levél Bukarestből | 24 |
| Woolf úr cilindere | 30 |
| Háború és béke az Állatkertben | 37 |
| Fontos ügyekből | 43 |
| Egy író tűnődése málnaevés közben | 52 |
| Engem kitanítanak | 58 |
| Prágai levél | 68 |
| Oktató szó az aktaiktatóról | 74 |
| Naplójegyzetek 1955-ből | 81 |
| Pesti történet | 100 |
| Játék a halhatatlansággal | 104 |
| Válasz az irodalomi nagyképűségre | 110 |
| Szülőföldem, Budapest | 115 |
| Chaplin és az ő Tell Vilmosai | 130 |
| A világ legszerényebb embere | 137 |
| Ebéd utáni ügybuzgalom vasárnap | 145 |
| Körülbelül önmagamról | 150 |
| Irodalmi jó ízek | 156 |
| Moszkvai levél | 160 |
| Moszkvai széljegyzet | 167 |
| Vedres Márkról | 171 |
| Ha újra kezdeném | 183 |
| Naplófüzetemből | 190 |
| Hogy is volt az? | 201 |
| Jegyzetek irodalomról és színházról | |
| Svejk, a derék katona | 209 |
| A bestsellerek margójára | 217 |
| Levél a színigazgató urakhoz | 225 |
| Két ártatlan bohóság | 230 |
| Vörösmarty: Csongor és Tünde | 234 |
| Osztrovszkij: Holló a hollónak | 237 |
| Franz Werfel: Jakobovszky és az ezredes | 240 |
| A pénzember | 245 |
| A szomorú Vígszínház | 248 |
| Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek | 251 |
| Priestley: Váratlan vendég | 254 |
| A színházak jövője | 257 |
| John van Druten: Limonádé, citrom nélkül | 259 |
| Pygmalion | 262 |
| William Saroyan: Így múlik el az életünk | 264 |
| Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés | 266 |
| Moliére: Dandin György és a Kényeskedők | 269 |
| Moliére: Zsugori | 273 |
| Molnár Ferenc: Liliom | 276 |
| Menelaosz Kálmán | 278 |
| Offenbach: Nagyon szép Heléna | 281 |
| Bernard Shaw: Warrenné mestersége | 284 |
| Rátkai Márton meghalt | 288 |
| Gyalogolni jó | 293 |
| Egy jó filmről | 301 |
| A vidám műfajok néhány kérdéséről | 314 |
| Nagy Lajosról | 332 |
| Egy pohár víz | 350 |
| Egy történelmi szatíráról | 363 |
| Megjegyzések a "Föbelövendők Klubjáról" | 378 |
| Julij Csepurin: Tavaszi áradás | 396 |
| Garcia Lorca: A vérnász | 404 |
| Karikás Frigyes | 412 |
| Heltai Jenőről | 432 |
| A kabátgomb | 441 |
| Húsz éve már | 450 |
| Három színházi est | 460 |
| Egy forradalmi humanista | 479 |
| A magyar szatíra mestere | 488 |
| Jegyzetek a szatíráról | 499 |
| Válasz egy fiatalabb író kérdéseire | 510 |
| Hogyan politizáljon a színház | 517 |
| A kritikáról | 524 |
| Amerikaiak önmagukról | 531 |
| A Fasizmus hazugságai | 539 |
Tétel sorszám:
074
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
2.200 Ft
Licitek száma: 16
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |