Móricz Zsigmond: A boldog ember (Németh Antalnak dedikált példány)
Regény
Athenaeum Kiadás
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 320 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 320 oldal
| Sorozatcím: | Móricz Zsigmond művei |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1939, Athenaeum (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp.), 320 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Móricz Zsigmond művei c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
A boldog ember. Regény. Írta: Móricz Zsigmond.
A címlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Németh Antal barátomnak meleg szeretettel Móricz Zsigmond. 1942. I. 17. A nem élhetek muzsikaszó nélkül 150-ik előadása napján".
A dedikáció címzettje Németh Antal (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.) rendező, egyetemi tanár, színházigazgató. Többek között a Magyar Rádió drámai osztályának vezetője, a Nemzeti Színház igazgatója, valamint a kaposvári Csiky Gergely Színház, a kecskeméti Katona József Színház, majd a Pécsi Nemzeti Színház rendezője volt. 1933 és 1935 között Tormay Cécile Napkelet című folyóiratát is szerkesztette.
A gyűjteményes kiadás előállítását 1938. október 3-tól 1939. december 31-ig végezte az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, Móricz aranyozott aláírásával és aranyozott díszítéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott könyvgerinccel, két oldalon ceruzás jelöléssel, hiánytalan állapotban.
"...»A boldog ember« önéletrajz formájában merész, de sikerült kísérlet az égető mai magyar létkérdés megválaszolására. Fénykép illúzióját kelti, pedig kitalált és tipizált klisé, egyéni és közületi egyszerre..." - írta a műről Molter Károly (Erdélyi Helikon, 1935. augusztus 01./8. évfolyam/7. szám).
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi magyar realista prózairodalom egyik legismertebb alakja. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent Hét krajcár c. novellája azonnali hírnevet hozott számára. Ady Endrével kötött barátsága nagy hatással volt egész írói munkásságára. Realista prózája karakteres társadalmi mondanivalókat hordoz és mély emberismeretről és humánumról tesz tanúságot.
A boldog ember. Regény. Írta: Móricz Zsigmond.
A címlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Németh Antal barátomnak meleg szeretettel Móricz Zsigmond. 1942. I. 17. A nem élhetek muzsikaszó nélkül 150-ik előadása napján".
A dedikáció címzettje Németh Antal (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.) rendező, egyetemi tanár, színházigazgató. Többek között a Magyar Rádió drámai osztályának vezetője, a Nemzeti Színház igazgatója, valamint a kaposvári Csiky Gergely Színház, a kecskeméti Katona József Színház, majd a Pécsi Nemzeti Színház rendezője volt. 1933 és 1935 között Tormay Cécile Napkelet című folyóiratát is szerkesztette.
A gyűjteményes kiadás előállítását 1938. október 3-tól 1939. december 31-ig végezte az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, Móricz aranyozott aláírásával és aranyozott díszítéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott könyvgerinccel, két oldalon ceruzás jelöléssel, hiánytalan állapotban.
"...»A boldog ember« önéletrajz formájában merész, de sikerült kísérlet az égető mai magyar létkérdés megválaszolására. Fénykép illúzióját kelti, pedig kitalált és tipizált klisé, egyéni és közületi egyszerre..." - írta a műről Molter Károly (Erdélyi Helikon, 1935. augusztus 01./8. évfolyam/7. szám).
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi magyar realista prózairodalom egyik legismertebb alakja. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent Hét krajcár c. novellája azonnali hírnevet hozott számára. Ady Endrével kötött barátsága nagy hatással volt egész írói munkásságára. Realista prózája karakteres társadalmi mondanivalókat hordoz és mély emberismeretről és humánumról tesz tanúságot.
Előszó
Részlet a könyvből: A szerkesztőségben ültem és dolgoztam. Munkám az, hogy a beérkezett kéziratokat olvasom. Évente ezerre megy a beküldött regények és elbeszélések száma. Mennyi ember van, aki... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: A szerkesztőségben ültem és dolgoztam. Munkám az, hogy a beérkezett kéziratokat olvasom. Évente ezerre megy a beküldött regények és elbeszélések száma. Mennyi ember van, aki fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek látja, hogy elmondja életét. Csodálatos az emberben a közlési vágy. Kopogtatnak a nyitott ajtón s egy hosszúlábú egyéniség lép be. Csöndesen mosolyog s megismerem földimet és atyámfiát, Joó Györgyöt, a tiszaháti kisgazdát. - Jónapot kívánok Zsiga bátyámnak - köszön illedelmesen. - Aggyon Isten neked is. Hát téged mi szél hord erre, öcsém? Furcsán mosolyog s nem könnyen leli a szót. - Nagy dologban járok - mondja aztán somolyogva. - Ülj le és beszélj... Vissza
Tétel sorszám:
149
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
122.000 Ft
Licitek száma: 37
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |