Déry Béla és felesége által Kézdi-Kovács Lászlóhoz és feleségéhez írt 5 db autográf képeslap.
1. képeslap:
Déry Béla festőművész és felesége, Bogyay Erzsébet "Alice" autográf képeslapja Kézdi-Kovács Lászlóné úrnő részére.
A képeslap címlapján
Déry Béla és
Bogyay Alice ceruzával írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Déry és felesége üdvözletét küldi Kézdi-Kovács feleségének.
Keltezés: 1906. VII. 31.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon a brüsszeli tőzsdepalotáról készült fényképpel, valamint a hátlapon belga postai bélyeggel és két postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
2. képeslap:
Déry Béla festőművész és felesége, Bogyay Erzsébet "Alice" autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész és felesége részére.
A képeslap hátoldalán lévő üzenet alatt
Bogyay Alice, a címlapon lévő üzenet alatt
Déry Béla tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya:
- Címlap: Déry boldog új évet kíván Kézdi-Kovácsnak.
- Hátlap: Bogyay megírja Kézdi-Kovács feleségének, hogy mindig készül hozzá, de most nem igen mozdulhat ki és kéri tőle, hogy írjon neki az új esztendőben.
Keltezés: 1908.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon a bécsi óriáskerékről, magasvasútról és vígszínházról készült fényképpel, valamint a hátlapon osztrák postai bélyeggel és öt postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
3. képeslap:
Bogyay Erzsébet "Alice" autográf képeslapja Kézdi-Kovács Lászlóné úrnő részére.
A képeslap címlapján az üzenet végén
Bogyay Alice ceruzával írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Bogyay megköszöni a címzettnek a meghívást és boldog új esztendőt kíván.
Keltezés: 1908. 12. 27.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon a bécsi Schwarzenberg téri szökőkútról készült fényképpel, valamint a hátlapon osztrák postai bélyeggel és öt postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
4. képeslap:
Déry Béla festőművész és felesége, Bogyay Erzsébet "Alice" autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész és felesége részére.
A képeslap címlapján
Déry Béla és
Bogyay Alice tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Déry megírja, hogy mindketten örülnek az elhatározásnak, hogy Kézdiék oda utaznak. A levél nagy részében az ottani lehetőségekről (szállás, vendéglők, árak) mesél. Továbbá megkéri Kézdit, hogy jelezze az érkezésüket, ezenkívül
Szenes Fülöp (1863-1944) festőművészről - aki a mellettük lévő szobában lakik - és
Hegedűs László (1870-1911) festőművészről - akit a fürdőben látott - is említést tesz.
Keltezés: Venesia Lido, 1910. juli. 11.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon a velencei Szent Márk-székesegyházról készült fényképpel, valamint a hátlapon olasz postai bélyegekkel (2 db) és két postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
5. képeslap:
Kézdi-Kovács László és Déry Béla festőművészek, valamint Horvay János szobrász autográf képeslapja Kézdi-Kovács László "szépei" részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt
Kézdi-Kovács László, Déry Béla és
Horvay János tollal írt aláírása látható.
A képeslap tárgya: Kézdi-Kovács, Déry és Horvay üdvözletét küldi feltehetően Kézdi-Kovács feleségének.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon Borfesztivál a városházán c. képpel, valamint a hátlapon osztrák postai bélyeggel és postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
Déry Béla (Pest, 1868. május 16. – Budapest, 1932. december 15.), festőművész, a Nemzeti Szalon igazgatója, magyar királyi miniszteri biztos, magyar királyi kormánybiztos. Budapesten tanult festészetet Szemlér Mihálytól, Székely Bertalantól és Mesterházy Lajostól. Hosszabb ideig dolgozott Itáliában és Hollandiában, valamint más európai országokban. Budapestre hazatérve belevetette magát a hazai művészeti élet megszervezésébe. Később a Nemzeti Szalon igazgatója lett. Műveit bel- és külföldi kiállításokon egyaránt bemutatta, illetve 1915-ben és 1921-ben gyűjteménye kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ahol több száz képét láthatta a közönség.
Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
Horvay János (Pécs, 1874. május 27. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. november 19.) szobrász. Az Iparművészeti Iskola növendéke volt, majd Bécsben tanult. 1897-től Budapesten élt és kezdetben Róna József műtermében dolgozott. Első nagyobb műve a ceglédi Kossuth-, majd a pécsi Zsolnay-szobor volt, utóbbi meghozta számára az elismertséget. 1908-ban ismét nyert egy Kossuth-szobor pályázaton, a szobrot a Parlament elé szánták, 1928-ban leplezték le, majd 1952-ben eltávolították eredeti helyéről. 1913-ban elnyerte a Nemzeti Szalon aranyérmét.