Aukciós tétel adatai
h. n., 1902, Benczúr Gyula autográf levele Kézdi-Kovács László részére, [4] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Benczúr Gyula festőművész autográf levele Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A levél végén Benczúr Gyula festőművész tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél tárgya: Benczúr megírja Kézdi-Kovácsnak, hogy szívesen tesz eleget a felszólításnak, de kész művei magántulajdonban vannak és nem igen adják ki ilyen alkalomra azokat. A levél további soraiban felsorolja a lehetőségeket, hogy mely műveit érdemes kikérni átengedésre (pl.: Schlauch Lőrinc bíboros arcképe), illetve milyen saját birtokában lévő műveket (pl.: felesége két arcképe) tud az eseményre felajánlani.
Kézzel írt, keltezéssel (1902.9/8.) ellátott, "Ambach am Starnbergersee" feliratozású levélpapírra lejegyzett, jó állapotú levél, kézzel címzett ("Ungarn. Nagyságos Kézdi-Kovács László Urnak. V. Váczi körút 78. I. Budapest. Pesti Hirlap Szerkesztőségében"), két postai bélyegzéssel és egy bélyeggel ellátott borítékban. A boríték címlapján a szerző nevének utólagos, ceruzás feltüntetése látható.
A levelet írta Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány, 1920. július 16.) festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányokat, ezt követően először Olaszországba, majd Franciaországba tett tanulmányutat. 1876-tól a Müncheni Akadémia tanára lett. Később, miután visszajött Magyarországra megalapította a Benczúr-mesteriskolát, az első magyar művészképzőt, melyet haláláig vezetett. 1906-ban a főrendiház örökös tagjának választották.
A levél címzettje Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hirlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.