Ajtay Endre/Péczely László, vitéz/Reé László: A magyar huszár
A magyar lovaskatona ezer évének története
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1936, Reé László kiadása (Merkantil-Nyomda, Bp.), 347 p. + [1] p. + 16 p. + [2] p. + 30 p. + 74 p. + 143 p. + [5] t. (részben kihajtható) + [1] térk. (kihajtható), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története. Írták: vitéz Szakonyi Lajos ny. áll. ezredes, Markó Árpád alezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező-tagja, Ajtay Endre alezredes, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténeti Bizottságának meghívott tagja, vitéz Péczely László alezredes, vitéz Doromby József alezredes, Rudnyánszky Ferenc őrnagy, László József aligazgató-tanár, Erdélyi Gyula dr. százados, egyetemi magántanár, Rédvay István dr. százados, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténeti Bizottságának meghívott tagja. Az első részt Ajtay Endre, a második részt vitéz Péczely László, a történelmi csarnokot Reé László szerkesztette.
Vitéz József kir. herceg, tábornagy arcképével, Nagybányai vitéz Horthy István ny. áll. lovassági tábornok előszavával, fekete-fehér, szöveg közti képekkel és térképvázlatokkal, továbbá 3 képtáblával (ezek közül 1 kihajtható), 2 kihajtható táblázattal és 1 kihajtható térképpel. A kötet harmadik része a világháború vége előtt szolgált tábornokok, törzstisztek, főtisztek és zászlósok, illetve altisztek, tisztesek és huszárok képcsarnokát és életrajzait tartalmazza.
A mű többféle terjedelemben került kiadásra. Nyomtatta a Merkantil-Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet egyik szerkesztője, Ajtay Endre (Marosvásárhely, 1889. júl. 27. - Budapest, 1964. március 16.) hadtörténész, honvédtiszt. Az I. világháborúban csapattisztként frontszolgálatot teljesített, súlyos sebesülése következtében hadirokkant lett. 1915-től a budapesti sajtóügyészség katonai szakértője volt, majd 1935-től 1940 végéig a Központi Honvéd Könyvtár igazgatójaként tevékenykedett. A 18-19. századi magyar hadtörténelemmel, az I. világháború gyalogezredeinek történetével és Erdély hadtörténetével foglalkozott. Többek között novellákat is írt, valamint egy irredenta drámája (Az erdélyi nő), egy vígjátéka (Anyatigris) és több hadtörténeti dolgozata kéziratban maradt.
Vitéz József kir. herceg, tábornagy arcképével, Nagybányai vitéz Horthy István ny. áll. lovassági tábornok előszavával, fekete-fehér, szöveg közti képekkel és térképvázlatokkal, továbbá 3 képtáblával (ezek közül 1 kihajtható), 2 kihajtható táblázattal és 1 kihajtható térképpel. A kötet harmadik része a világháború vége előtt szolgált tábornokok, törzstisztek, főtisztek és zászlósok, illetve altisztek, tisztesek és huszárok képcsarnokát és életrajzait tartalmazza.
A mű többféle terjedelemben került kiadásra. Nyomtatta a Merkantil-Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet egyik szerkesztője, Ajtay Endre (Marosvásárhely, 1889. júl. 27. - Budapest, 1964. március 16.) hadtörténész, honvédtiszt. Az I. világháborúban csapattisztként frontszolgálatot teljesített, súlyos sebesülése következtében hadirokkant lett. 1915-től a budapesti sajtóügyészség katonai szakértője volt, majd 1935-től 1940 végéig a Központi Honvéd Könyvtár igazgatójaként tevékenykedett. A 18-19. századi magyar hadtörténelemmel, az I. világháború gyalogezredeinek történetével és Erdély hadtörténetével foglalkozott. Többek között novellákat is írt, valamint egy irredenta drámája (Az erdélyi nő), egy vígjátéka (Anyatigris) és több hadtörténeti dolgozata kéziratban maradt.
Előszó
A Magyar Huszár című történelmi mű megírására igen nagy szükség volt, mert a magyar huszár csodálatos vitézségét, magyaros akaraterejét, kitartását és kötelességteljesítését sajnos igen kevés mű... TovábbElőszó
A Magyar Huszár című történelmi mű megírására igen nagy szükség volt, mert a magyar huszár csodálatos vitézségét, magyaros akaraterejét, kitartását és kötelességteljesítését sajnos igen kevés mű tárgyalja. Ezt a földet őseink annak idején lóháton foglalták el és a magyar mindenkor szoros barátságban élt a lovával, mert tudta azt, hogy a huszárszív bátorsága s a huszárló sebessége együttesen még a gépek korában is olyan vitézi tetteket hajthat végre, melyek előtt mindenkinek meg kell hajolnia. A lovon járó magyar mindig úr volt. És a lovon járó magyar úri mivolta mindig a huszárban csúcsosodott ki. Nem azért jár a huszár lóháton, hogy - amint mondani szokás - magasból tekintsen le a gyalogjáróra, hanem azért, hogy a földtől magasabb helyzetben többet lásson és távolabb ellásson, mint gyalogos testvére, észleleteit idejekorán átadja és a harcban ezzel fegyvertársai segítségére legyen. Mivel pedig a huszár hivatása közben így hozzászokik ahhoz, hogy magának tágabb látkört szerezzen, rendszerint a közönséges életben is elől halad és mintául szolgál. A huszár a magyar föld gyermeke. Egyénisége a földön, mint legbiztosabb alapon áll és képzelete nem száguld a felhők szárnyán, csak egy esetben, ha győzelemről van szó. A magyar huszár úri gondolkodásához hozzátartozik az, hogy a gyöngébben segítsen, a szegényebbet és az árvát felkarolja. Mivel úri gondolkodású, nem nézi azt, hogy mi szolgálja tulajdon önös érdekét, de ha ellenséggel kerül szembe, azt sem nézi, hogy azok hányan vannak. Nem hiába tartja a néphit, hogy a „huszár" azt jelenti, hogy életét legalább húsz ellenség életével fizetteti meg. Csakha az utolsó évek hadgyakorlatait nézzük, láthatjuk, mit érnek a magyar huszárok, s menynyire szükség van reájuk a jövő háborújában is. Ebben a kis előszóban nem az a célom, hogy a hosszú évszázadokon keresztül megtörtént huszár vitézi tetteket és huszárvirtust részletesebben méltassam, hanem az, hogy rámutassak arra, hogy az ősi magyar huszárszellem nélkül nem lehet magyar élet. Viszont, ha a mi népünk az ősi huszárszellem tiszteletében és hagyományában nevelődik, akkor az a maroknyi magyar, ha újból bántani akarják,, oly csodákat fog művelni, amelyek megfelelnek a régi dicső hírnévnek és amelyeket az egész világ bámulattal fog tudomásul venni. VisszaTartalom
A MAGYAR HUSZÁR ÉS ELŐDEI.I. RÉSZ.
Őstörténetünktől a világháború kitöréséig:.
1. Fejezet. Az őshazából történt elindulástól az utolsó árpádházi királyig 17
2. Fejezet. A bandériális rendszer kialakulása. Idegen zsoldosok magyar szolgálatban 34
3. Fejezet. A telekkatonaság. Magyar lovasok első összecsapásai főfegyvernemként szereplő gyalogsággal 40
4. Fejezet. A zsoldos-rendszer meghonosodása hazánkban 44
5. Fejezet A huszár eredete 47
6. Fejezet. A zsoldossereg pusztulása 53
7. Fejezet. A végvári vitéz 56
8. Fejezet. A huszár megjelenése a cs. és kir. állandó hadseregben 68
9. Fejezet. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 72
10. Fejezet. Huszárok a spanyol örökösödési háborúban és III. Károly seregében 85
11. Fejezet. Mária Terézia kora 94
12. Fejezet. II. József kora a napoleoni háborúk befejezéséig 121
13. Fejezet. Az 1848-49. évi szabadságharc 137
14. Fejezet. A XIX. század második fele 154
15. Fejezet. A honvédlovasság 164
16. Fejezet. Magyar huszárok idegen nemzetek szolgálatában 167
17. Fejezet. Magyar huszárok a lovassportban 173
18. Fejezet. Magyar népies lovassport 180
II. RÉSZ.
A magyar huszár a világháborúban.
A világháború előzményei 185
1. Fejezet. A világháború kezdete 186
1. A mozgósítás
2. Az oroszok elleni felvonulás és a haditerv.
Lovasságunk elosztása, mozgósítása, felszerelése és feladatai.
2. Fejezet. Határbiztosítás. Hadműveleti lovasfelderítés 199
1. A lovashadosztályok beosztása és a távolfelderítés kezdete.
A) Kövess hadseregcsoport.
B) A 3. hadsereg.
C) A 4. hadsereg.
D) Az 1. hadsereg.
E) Kummer hdsesop.
2. A hadműveleti lovasfelderítésben résztvett lovashadosztályaink működésének méltatása.
3. Fejezet. Az 1914. évi nyári hadjárat 218
1. A krasniki és a komarowi csata.
2. A zlaczowi, vagy a Zlota-Lipa-menti (1. lembergi) és a Gnila-Lipa-menti (2. lembergi) csata.
3. A rawaruskai, vagy a 3. lembergi csata.
4. Fejezet. Az 1914. évi őszi hadjárat 232
1. Előnyomulás a Sanhoz, a San és a Visztula menti harcok és a visszavonulás.
2. Az 1. lodzi és a krakkói csata.
3. A 2. lodzi és a limanowa-lapanowai csata.
4. A jaslói és a karácsonyi kárpáti csata.
5. Fejezet Az 1915. évi téli hadjárat 253
1. Az 1. kárpáti és téli mazuri csata
2. A 2. téli kárpáti csata (1915 február 25-től március 10-ig).
3. A húsvéti csata.
6. Fejezet. Az 1915. évi tavaszi és nyári hadjárat 258
1. A gorlicei áttörés, a tarnovi csata.
Az oroszok üldözése a Visztula és San között.
2. Az oroszok támadása a VII. hadsereg ellen.
3. A San és a Felső-Dnyeszter menti harcok.
4. A Dnyesztertől délre vívott harcok.
5. A 4. lembergi csata és az ezt követő előnyomulás (június 12-től július 10-ig).
6. A Bug és a Visztula közötti előnyomulás; Varsa és Breszt-Litovszk bevétele.
7. Fejezet. Harcok a Pripiatj mocsár vidékén 1915. végéig 265
1. Kavel és Brest-Litovszk elfoglalása; a rownói hadjárat.
2. Helyzet 1915. év végén.
8. Fejezet. A lovas csapattestek helyzete és szerepe 1916. év első felében 281
9. Fejezet. Magyar huszárok harcai a „Brussilow"-offenziva keretében. 286
1. Harcok északon Luck körül.
2. Bukovina kiürítése. Hátráló harcok a magyar határig.
3. Események a lucki és oknai áttörés közötti arcvonalszakaszon.
4. Újabb átszervezési rendelkezések.
10. Fejezet. A lovasság jelentős szerepe a román hadüzenet után 303
1. Magyar huszárok Erdély védelmében.
2. A nagyszebeni csata.
3. Erdély megtisztítása az ellenségtől.
4. Mégegyszer átszervezés.
11. Fejezet. Az 1917. évi orosz-román támadások kivédése 324
12. Fejezet. A világháború utolsó éve. Az összeomlás 327
1. Békekötés az oroszokkal és a románokkal.
2. Lovashadosztályaink az olasz hadszíntéren.
A) A Piave-menti 1. csata.
B) A Piave-menti 2. csata.
3. Lovasságunk a francia hadszíntéren.
4. Lovashadosztályaink Ukrajnában.
Függelék 342
1. Lovasságunk tiszti és legénységi veszteségei a világháború alatt.
2. Ausztria-Magyarország lóveszteségei a világháború alatt.
Forrásművek 345 Vissza
Tétel sorszám:
012
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
40.000 Ft
Licitek száma: 17
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |