Rados Jenő: Magyar oltárok
Autels Hongrois/Ungarische Altäre/Altari Ungheresi/Hungarian Altars
Szerző
Rados Jenő
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
Kiadói félbőr kötés
, 264 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
30 cm x 22 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1938], Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 93 p. + [3] p. + CLXXI p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar oltárok. / Autels hongrois. / Ungarische Altäre. / Altari ungheresi. / Hungarian altars. Írta: Rados Jenő.
24 feliratozott, fekete-fehér szöveg közti rajzzal és 168 több nyelven feliratozott (magyar, francia, német, olasz, angol), egész oldalas fotóval illusztrált, valamint francia, német, olasz és angol nyelvű összefoglalóval, bevezetéssel, hely-, név- és tárgymutatóval, illetve tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány, feliratozott, illusztrált, foltos címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, kiadói borítófedél nélkül.
A szerző, Rados Jenő (Budapest, 1895. április 25. – Budapest, 1992. január 2.) építész, építészettörténész, műemlékvédelmi szakember, a Műegyetem nagyhírű professzora. Miután befejezte tanulmányait tanársegéd lett a Műszaki Egyetem Középkori Tanszékén, majd 1945-től ő lett a tanszékvezető tanár. 1947 és 1949 között az Építészmérnöki Kar dékánja is volt. 1956-ban az egyetem forradalmi bizottságának tagjai közé választották, majd a forradalom leverése után 1957-ben nyugdíjazták. Tervezői és szakértői magángyakorlatot folytatott az oktatás mellett, valamint részt vett pályázatokon és építészettörténeti kutatásokat is végzett. Jelentősebb műemlék helyreállítási munkái közé tartozik: a volt pénzügyminiszteri palota, a fertődi Esterházy-kastély, a csákvári Esterházy-kastély és a ráckevei Savoyai-kastély.
Előszó
Könyvünk Szent István magvetésének a hazai művészet termő talajából virágbaszökött és századok érlelő tüzében nemessé vált gyümölcseit, művészettörténetünk talán legkevésbbé ismert emlékeit, a...
Tovább
Előszó
Könyvünk Szent István magvetésének a hazai művészet termő talajából virágbaszökött és századok érlelő tüzében nemessé vált gyümölcseit, művészettörténetünk talán legkevésbbé ismert emlékeit, a magyar oltárokat gyűjti össze. Mint műértékeink más hasonló összefoglalásánál, ebben az esetben sem büszkélkedő hetünk azzal, hogy a világstílusok bármelyike is tőlünk indult volna hódító útjára. Ugyanakkor meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy országunk határain belül a hazai levegő hatóereje, a magyar szemlélet vágyának érvényesülése minden szépet alkotó kortörekvésbe beleoltotta a maga sajátos jellegét és biztosította, hogy művészi termelésünk a nagy európai áramlatok egyéni ízű lüktető életű alkatává váljék. A jelen alkalommal e nemzetközi értékmegállapításnál is fontosabb számunkra, hogy a keresztény Magyarország nemzeti művészettörténetét alig mutathatjuk be méltóbban, mint oltáraink felvonultatásával, szobrászati, festészeti és építészeti értékeik megvilágításával, eszmei és érzelmi tartalmuk megszólaltatásával.
Eddig szakirodalmunk oltárokról szólva azoknak rendesen csak részletvonatkozásaival - szobrászatával, festészetével, elszigetelt helyi sajátságaival foglalkozott. Pedig az emberi alkotó tevékenység e magas isteneszmény sugallta művészi megnyilvánulásában talán éppen az az összhang a legmegkapóbb, mely a különböző összetevők folyton változó és fejlődő egyensúlyi helyzetéből adódik. Építészet, festészet, szobrászat és iparművészet sehol sem kerül egymással oly szoros kapcsolatba és a lelkekre ható harmóniába, mint a keresztény oltárokon, a folyton fejlődő liturgikus előírások, ikonográfiái adottságok pedig minden kötöttségük mellett is oly kimeríthetetlenül változatos művészi alkotómunkának válnak ihletőivé, melyhez foghatót más vonatkozásban az emberi kultúra alig képes felmutatni. Ha szembeállítjuk az ókeresztény művészet egyszerű menzáit a román sátortetős oltárokkal, vagy a gazdag ikonográfiái programmal megy oldott gót szárnyasoltárokat a barokk-kor lenyűgöző hatású architektonikusan felépített retablóival, első pillanatra alig találunk közös vonásokat. Ha azonban jobban elmélyedünk lényegük kutatásába, kristály tisztán kihámozható az eszmei tartalom mindenekfölött álló egysége, mely csak külső megnyilvánulásaiban alkalmazkodik oly nagyszerű rugalmassággal a fejlődő élet és vele a stílus folyton alakuló felfogásbeli árnyalataihoz...
Vissza
Tartalom
Bevezetés | 7 |
Autels Hongrois (Résumé) | 10 |
Ungarische Altäre (Zusammenfassung) | 12 |
Altari Ungheresi (Riassunto) | 14 |
Hugarian Altars (Résumé) | 16 |
Az oltárművészet általános fejlődése | 19 |
Magyar oltárok | 29 |
Képmagyarázatok | 41 |
Az oltárainkon gyakrabban ábrázolt szentek kivonatos ikonográfiája | 81 |
Az oltárokkal kapcsolatos szakkifejezések rövid magyarázata | 85 |
Irodalom | 87 |
Képes táblák | I-CLXVIII |
Hely-, név- és tárgymutató | |
Vissza