Werbőczy István Hármaskönyve (Millenniumi emlékkiadás.)

Tartalom

Ajánlás 3
Hozzájárulás 13

Az előbeszédben:
1. czim: Az igazságról: ennek meghatározása és felosztása 21
2. « A jogról és a jognak felosztásairól 23
3. « Miben különböznek egymástól a természeti jog, a nemzetek joga és a polgári jog 27
4. « A hadi jogról és a jogtudományról 29
5. « Különbség van az igazság, jog és jogtudomány között 29
6. « A törvény meghatározásairól és ennek kellékeiről 29
7. « Miért vannak alkotva a törvények és a törvények négyféle tisztéről 33
8. « A statutumról és helyhatósági jogról 35
9. « Vajjon az egyházi, vagy természeti, vagy isteni joggal ellen kező statutumnak van-e ereje? 35
10. « Mi a szokás és mik szükségesek annak megerősítésére? 37
11. « Miben különbözik a törvény a szokástól és a szokásnak hármas erejéről 41
12. « Az egymással ellenkező törvényről, statutumról és a szokásról mit kell tartanunk? 41
13. « Mi a bíró, mi a bírói vizsgálat, mi az ügy, mi a felperes és alperes ? 43
14. « Mi szükséges az ítélésre, hogy az az igazság cselekvése legyen ? továbbá a joghatóságról és a jó bíró tisztéről és kellékeiről 45
15. « Vajjon a bíró a perben felhozottak és bizonyítottak alapján, avagy lelkiismerete szerint tartozik-e ítélni? 47
16. « A bírónak kétféle, tudniillik: valóságon és a perben mondottakon nyugvó lelkiismeretéről 49

Az első részben:
1. czím: Nemes Magyarország jogainak és szokásainak hármas felosztásáról általában 53
2. « Hogy úgy az egyházi, mint a világi személyek, egy és ugyanazzal a szabadsággal élnek 55
3. czim: Nemességünk eredetéről és arról, hogy az uralkodást mikép ruházták át fejedelmünkre 57
4. « Hogy a valóságos nemességet hadi szolgálatokkal és egyéb érdemekkel szerzik és birtokadományozással erősítik meg 59
5. « Hogy szolgálataival szerzett javairól mindenki szabadon rendelkezhetik 61
6. « Hogy nemessé birtokadományozás nélkül is lehet valaki és hogy a törvény előtt a nemesség bizonyítására nemesi czímer nem szükséges 61
7. « Hogy a nemes atyától és nem nemes anyától született gyermekek valóságos nemesek, de nem megfordítva 63
8. « Hogy az örökbefogadás is nemesít 65
9. « A nemeseknek négy fő és kiváltságos jogáról 65
10. « Hogy fejedelmünk az ország minden báró urának és nemeseinek igaz és törvényes utóda 69
11. « Hogy ebben az országban a pápa az egyházi hivatalok adományozásánál a megerősítés hatalmán kívül semmi egyéb joghatóságot magának fönn nem tartott 71
12. « Hogy minden főpap, úr és egyházi személy a királynak hűségi hódolattal tartozik, és hogy világi javaikra nézve a világi bíróságok alá tartoznak 73
13. « A királyi adományokról és nemeikről általában 75
14. « A hűtlenség vétkének eseteiről 77
15. « Hogy a rablók, tolvajok és gyilkosok fekvő jószágai királyi adományozás alá nem tartoznak 79
16. « Hogy a hűtlenség vétke és a főbenjáró ítélet kétféleképen különbözik egymástól 79
17. « Kiket értünk az örökösök és maradékok alatt és mely fekvő jószágok illetik a fiágat egyedül és melyek mind a kettőt 81
18. « Miért nem illetik a leányágat szolgálatok fejében adományul nyert birtokjogok? 83
19. « Ellenben miért illetik a pénzen vásárolt birtokjogok a leány és fiágat egyaránt ? 83
20. « Vajjon a hűtlenség vétke miatt elmarasztaltaknak mind a két ágat illető fekvő jószágai megkegyelmezés esetében ismét mind a két ágat illetik-e ? 85
21. « Vajjon mind a két ágat illetik-e a szolgálatokért és egyszersmind pénzért adományozott fekvő jószágok? 85
22. « Az adománynak erről a záradékáról «per defectum seminis» vagyis «magszakadásnál fogva», mit kell értenünk a «mag» alatt? 87
23. « Meddig tart a királyi jog, s mennyi idő alatt évül el? 87
24. « A királyi jognak és a birtokjognak meghatározása 89
25. « Hogy azok, kik királyi jog czímén igaztalanul kérnek föl fekvő jószágokat, ezeknek örök becsűjén maradnak 91
26. « Hogy azok, kik valakinek magszakadása czimén kérnek föl fekvő jószágokat, semmi terhen sem maradnak 91
27. « Hogy peres jószágok magszakadás czímén fel nem kérhetők 93
28. czim: Hogy a királyi adomány által szerzett fekvő jószágok akkor sem illetik a leányágat, ha az ellenmondók valamely pénzösszeget kaptak 93
29. « Hogyan kell eljárni a magszakadás czimén nyert királyi adomány esetében 95
30. « A magszakadás czimén felkért fekvő jószágokról szóló törvényczikkely magyarázata 97
31. « Arról, a ki királyi jogon másnak perébe avatkozik 99
32. « Hogy minden királyi adományt egy év forgása alatt törvényes iktatással kell megerősíteni 99
33. « Meddig tart a végrehajtás czéljából az iktató, határjáró, megintő és rövid idéző levelek ereje? 99
34. « Minő erejük van az adományok iktató leveleinek a szolgálatok felsorolása mellett és minő e nélkül? 101
35. « A királyi jóváhagyó levelekről, melyekbe a bevallás tartalma nincs szórói-szóra beírva 101
36. « A királyi új adományról általában és honnan veszi eredetét? 101
37. « Az új adomány magyarázata, és hogy azt kétféleképen lehet értenünk 101
38. « Miből ered a vértagadás 105
39. « A vértagadás meghatározása és ennek büntetéséről 105
40. « Hogyan osztozzanak a testvérek az apai és ősi fekvő jószágokban? 107
41. « Mi történik, ha az apai ház kőből van, vagy nagy költségekkel épült? 109
42. « Hogy az okiratoknak gondját a legidősebb fitestvér viseli 109
43. « A testvérek szerzett fekvő jószágának megosztásáról és az adománynak e záradékáról «per cum» azaz «általa» 111
44. « Mi történik akkor, ha valamelyik testvér azokat a fekvő jószágokat, melyeket maga szerzett, magának akarja tartani? 113
45. « Hogy az apáról való testvéreknek a fekvő jószágokban nem per útján kell megosztozniok 113
46. « Mikor kell az osztályos atyafiak közt a fekvő jószágokban új osztályt megengedni és mikor nem? 115
47. « Hogy az atyafiak között megosztott összes fekvő jószágok valamelyikük magvaszakadtával, még házasság közbejöttével is, a másikra háramlanak 115
48. « Vajjon a férjnek és feleségnek együttesen adományozott fekvő javak a férj magvaszakadtával feleségére szállanak-e és viszont? 117
49. « Vajjon a hűtlenségben elmarasztalt javai szállhatnak-e a királyi jóváhagyás mellett testvérré fogadottra? 119
50. « Két testvér, külön-külön fiúsitott leányainak örökléséről mit kell tartanunk? 119
51. « A jószágoknak megosztásáról az atyák és fiak közt és az atyai hatalomról 121
52. « Azok az esetek, melyekben az apa fiát a jószágok megosztására kényszeritheti 123
53. « Azokról az esetekről, a melyekben megfordítva a fiú osztozhatik meg az apjával 123
54. « Az osztálynak még egy esetéről és a fiut anyai jogon illető fekvő jószágokról 125
55. « Hogy az őrjöngő és bárgyú fiúk mind atyai hatalom alatt maradnak 127
56. « Az atyai hatalom megszűnésének és eltörlésének módjairól 127
57. « Hogy minden úr és nemes saját fekvő jószágairól szabadon rendelkezhetik 129
58. « Hogy az ősi fekvő jószágokat az apa, a fiúk sérelmére el nem idegenítheti 129
59. « Mi a tehervállalás és hányféleképen lehet a fiúknak és atyafiaknak terhét magára vállalni? 131
60. « A birtokeladást szükségképen megelőző törvényes megintésről 133
61. « Mikép kell az egyik fiútestvérnek azt az osztályrészt visszaszereznie, a melyet a másik testvér eladott vagy elzálogosított? 135
62. « Néhány vissza nem vonható bevallásról 137
63. « Azokról a bevallásokról, a melyekhez a törvényes iktatás szükséges és a melyekhez nem szükséges 137
64. « A királyi jóváhagyás meghatározása 139
65. « A királyi jóváhagyás mely bevallásokhoz szükséges és melyekhez nem 139
66. « Mi a szerződés és mikor szükséges ahhoz a törvényes iktatás? 141
67. « Hogy valaki kétféle módon mondható a fekvő jószágok urának. És végül a szerződésekről 141
68. « Hogy a fekvő jószágok erőszakos elfoglalóit, azokból viszont erőszakkal kivetni szabad 143
69. « A «nil juris» záradékról és arról, hogy mely fekvő jószágok szállanak ismét vissza az ajándékozóra vagy eladóra 145
70. « Mi a fekvő jószágoknak kölcsönös cseréje és miért gondolták azt ki? 145
71. « Mi történik a csalárdúl és színlelve tett és létesült cserével? 147
72. « Mikor nem lehet a cserét semmi módon visszavonni? 147
73. « Ha a cserénél pénzátadás is történt, vajjon az ilyen fekvő jószágok illetik-e a leányágat? 149
74. « Mirevaló a szavatosság vagy az előre vállalt mentesítő biztosíték 149
75. « Kiket értünk törvényes megtámadók alatt ? 151
76. « A szavatosságot vagy mentesítő biztosítékot illető nevezetes kérdés 151
77. « Hogy a fekvő jószágoknak ajándékozói és eladói azoknak birtokosai ellen keresettel saját személyükben nem léphetnek fel 153
78. « Miképen határozzuk meg az elévülést és hány év lefolyása szükséges ahhoz, az esetek különféleségéhez képest? 153
79. « Minő időközben nem foly az elévülés, s mikor nincs helye annak ? 155
80. czim: A zálogos birtokjogokról általában 157
81. « Mi a fekvő jószágok elzálogosítása és hányféleképen értsük azt? 157
82. « Miképen kell érteni azt, hogy a zálogos fekvő jószágokra elévülésnek nincs helye 159
83. « Hogy a birtokjogokat közbecsűjökön túl nem lehet elzálogosítania 161
84. « A határelkülönitésről és igazításról általában 163
85. « Mikép értjük azt, hogy a határigazitásban elévülésnek nincs helye? 165
86. « Mely határleveleknek van, és melyeknek nincs erejük? 167
87. « Mit kell tartanunk azokról a földekről, melyeket a folyamárja szakasztott el? 169
88. « A negyedjog meghatározása és hogy kinek részére kell azt fizetni ? 171
89. « A negyedjogok, vagyis a leánynegyed kifizetésének módjáról 171
90. « Hogy abban az esetben, ha az egyik leánynak a leánynegyedet megadták, a másik az örökséget még perelheti 173
91. « Hogy a hajadon leányok bevallásokat nem tehetnek 173
92. « Miképen maradjanak a hajadonok kiházasitásuk idején belül az apai házban 173
93. « A hitbér és jegyajándék meghatározása 173
94. « Kik az ország igazi bárói hivataluknál fogva s kiket értünk ez elnevezés alatt? 177
95. « Hogy a hitbért részint pénzül, részint könnyen eladható dolgokkal kell kifizetni és melyek a könnyen eladható dolgok? 177
96. « Hogy az asszonynak első férjétől egész, a másodiktól pedig fél hitbér jár, és honnan fizetik a hitbért? 179
97. « Miként követelhető egyszerre a leány negyed is és a liitbér is? 179
98. « Miképen lehet és miképen nem lehet az asszonyokat férjeik fekvő jószágaiból kitenni? és ezeknek ingó javairól 179
99. « A férj ingó vagyonának megosztásáról annak özvegye, gyermekei és atyafiai között 181
100. « A jegyajándékról és a menyasszonynyal s a menyasszonynak menyekző idején adott dolgokról 183
101. « Az elhúnytnak ötven számon alúl lévő méneséről 183
102. « A férjnek birtokjogairól, melyeket a feleségével kötött házasság tartama alatt szerzett 185
103. « Hogy az asszony a maga hitbérét férjének ama fekvő jószágaiból is kikaphatja, melyeket az zálogul kötött le 187
104. « Hogy a feleség hitbére a férj bűntette miatt nem vész el 187
105. « Hogy a házasságtörésen kapott asszony hitbérét elveszti, de jegyajándékát nem 187
106. « A vérrokonság tudása vagy nem tudása mellett kötött házasságról 189
107. « Miképen tudjuk meg, hogy a vérrokonok rokonságuk tudatában kötötték meg egymás közt a házasságot? 191
108. « Hogy a vérrokonok között a rokonság nem tudása a gyermekek törvényességét, tudása pedig azok törvénytelenségét hozza magával 191
109. « Miképen engedheti el a feleség férjének a maga hitbérét? 191
110. « A férj feleségének és viszont a feleség férjének fekvő jószágaira nézve miként tehet bevallást? 193
111. « A gyermekek törvényes és nem törvényes koráról és azok ügyvédvallásáról 195
112. « Kiket tekintünk önjogúaknak? és a gyermekek háromféle gyámságáról 197
113. « Az első, vagyis úgynevezett törvényes gyámságról 197
114. « A második, vagyis úgynevezett végrendeleti gyámságról 199
115. « A harmadik, vagyis úgynevezett rendelt gyámságról 199
116. « Milyen sorrendben következnek a gyámságban a fiágon lévő atyafiak és milyenben a nőágon levők 201
117. « Mit kell tenni a gyámságra nézve akkor, ha a birtokjogok mind a két ágat illetik ? 203
118. « Mit jelent az «agnatio» és «cognatio», vagy az «agnatus» és «cognatus» ? 203
119. « Vajjon a végrendeleti gyámság lerontja-e a törvényest és megfordítva 203
120. « A gyámságban következést illető két nevezetes következtetés 205
121. « Azokról az esetekről, a melyekben az atyafiakat gyámságra nem bocsátják 205
122. « Hányféle módon menthetik magukat a gyámok a gyámság terhe alól? 207
123. « Hogy a gyámok a gyámság tisztét híven tartoznak viselni, és hányféle módon teszik magukat gyanúsakká? 207
124. « Miképen lehet a gyámokat bevádolni? És az őrült gyámgyermekekről 209
125. « Hogy a fejedelem törvényszakokon kívül is gondoskodhatik gyámról 209
126. « Hogy a gyámok gyámgyermekeik minden ügyében eljárhatnak 211
127. « A gyámgyermekek életkorának megvizsgálásáról és a korlevelekről 211
128. « Milyen ereje van a korleveleknek és miképen lehet a teljes koron alúl tett bevallásokat visszavonni? 211
129. « Hogy az árvák az ellenük gyermekkoruk idején indított perekben felelni nem tartoznak 213
130. « Hogy a gyámgyermekek az apjuk életében kezdett perekben felelni kénytelenek 213
131. « Még egy esetről, melyben a nem törvényes korú gyámgyermekek is tartoznak felelni 215
132. « Hogy azok, kik a gyámgyermekeket perbe hívják, ezek diján maradnak 217
133. « Mi az ingó és ingatlan javak becsűje és miképen történik ez? 217
134. « Hányféle módon és minő tekintetekből történik a fekvő jószágok és dolgok becsüje ? 221

A második részben:
1. czim: Nemes Magyarország jogainak és szokásainak második részéről általában X. 225
2. « Hánvféleképen értjük a közönséges végzeményt? 225
3. « Kik alkothatnak törvényeket és statútumokat 227
4. « Kiket értünk a nép és kiket a köznép elnevezése alatt? 229
5. « A rendeletek és statutumok kiket köteleznek ? 231
6. « Honnan eredt a mi szokásunk, melyet a törvénykezésben meg kell tartanunk 231
7. « A kiváltság meghatározása, és hányféle a kiváltság? 235
8. « Vajjon a kiváltság eltörli-e a végzeményt és viszont? ........ 237
9. « Hogy a kiváltság kétféle tekintet alá eshetik és kétféleképen kelhet. És először törvényesen 237
10. « Hogy a kiváltság másoknak kétféle módon válhatik sérelmére
11. « Második módon a kiváltság törvény ellenére kél 239
12. « A kiváltság hányféle módon veszti erejét ? 241
13. « Miképen határozzuk meg a pecsétet és hogy a pecsét kétféle 245
14. « Királyaink közül kiknek kiváltságait tartjuk meg és kiknek nem? 247
15. « Mit kell tartanunk a levelek és kiváltságok átiratairól ? 271
16. « Azokról a kiváltságokról, a melyek «de cuius vel quorum notitia» záradékkal készültek, és az álarczokról vagy színlelt személyekről 271
17. « Mire kell figyelnünk a hamis levelek megvizsgálásánál? 273
18. « A perbehivásokról 275
19. « Miképen és kiknek kell a perbe hívásokat végbe vinni? 277
20. « A személyes idézésről, megintésről és eltiltásról 277
21. « A káptalanok és konventek bizonyságainak a végrehajtásokra való kiküldéséről 279
22. « Annak büntetéséről, a kiről megtudják, hogy egy és ugyanazon ügyben mint királyi ember és egyszersmind mint ügyvéd szerepelt 281
23. « Annak büntetéséről, ki elhaltat vagy gyermeket hív perbe vagy nemest törvény elé állít 283
24. « A zálogos jogokat és hitbéreket illető megintések teljesítéséről és az erre következő büntetésekről 285
25. « A perbehivásnak eme záradékáról: «Litis pendentia»; mit hoz magával? 285
26. « A perbehívásban három dolognak világos megjelölése szükséges 285
27. « Mi a közös tanuvallatás és hányféle feltétel szükséges annak eszközlésére? 287
28. « Miképen kell közös tanú vallatáskor a tanukat kihallgatni ? és azok büntetéséről, kiket tanuságtételre felhívnak és megjelenni vonakodnak 287
29. « Hogy a tanuk neveit kétféle okból szokták a tudósító levélbe beírni 291
30. czim: A hamis esküvők és hitszegők vagy úgynevezett dudasok» büntetéséről 291
31. « Hogy a közös tanuvallatásnak két ízben való eszközlése nincs megengedve 293
32. « Miképen kell a perlekedők részére a közös tanuvallatás után és előbb is az esküt odaítélni ? 293
33. « Vajjon kártérítés dolgában a nemesnek paraszt mellett, és viszont, tett esküje foganatos-e ? 295
34. « Az okiratok dolgát illető eskünek megítéléséről és elrendeléséről 295
35. « Mely esetekben kell az eskütársak neveit följegyezni ? 297
36. « Annak büntetéséről, ki mást nem nemesnek vagy becstelennek mond és a hitletételeknek különböző kimeneteléről 297
37. « Miképen száll az az eskü, melyet az apa, közbejött halála miatt, le nem tehetett, az ő fiára vagy atyafiára át? 299
38. « Vajjon ugyanazon peres ügyben egy eskütárs a maga esküjével több személyt tisztázhat-e a vád alól ? 299
39. « Hogy fejedelmünk sem főbenjáró ítélet alá nem eshetik, sem saját személyében más ellenében, sőt jogait előadni sem tartozik 299
40. « A főpap és báró urak, püspöksüveges apátok és prépostok hitletételének módjáról 301
41. « Mi a szemügyre vétel és miképen kell azt véghez vinni? 301
42. « Az ítéletek fajairól, különbféleségéről és azok végrehajtásáról 305
43. « A főbenjáró Ítélet miben különbözik a fejváltság ítéletétől 307
44. « Azokról az esetekről, melyekben az egyházi személyek ellen is főbenjáró Ítéletet hoznak 307
45. « Miképen kell az egyházi személyeknek az adósságokat és károkat megtéríteniük? 309
46. « Mi módon kell a káptalant vagy konventet együttesen és a magánszemélyeket külön-külön elitélni? 311
47. « Mit kell tennünk, ha egyes káptalani személyt elitélnek? 311
48. « Azoknak a károknak megtérítéséről, a melyeket az egyházi személyek tisztjei okoznak 311
49. « Mi módon kell ítéletet hozni a főpapra a káptalannal együttesen és külön-külön ? 313
50. « Az ujonan választott főpap urak egy évi perhaladékáról 315
51. « Hogy az egyházak főpapjait elődeik vétkei miatt elmarasztalni nem lehet 317
52. « Hogy birtokjogot illető peres ügy egyházi törvényszékek előtt nem tárgyalható, még ha fogadalom vagy végrendelkezés jönne is közbe 319
53. « Mit tehet a káptalani tisztviselő vagy dékán, mikor a káptalan jobbágyai közt jár el 321
54. « Az aurániai perjelről és ennek állásáról s az ellenében hozott Ítéletekről 321
55. « A főbenjáró Ítéletről és végrehajtása soráról 323
56. czim: Miképen kell az Ítélet alapján elfoglalt fekvő jószágokat a biró és az ellenfél kezeiből kiváltani ? 325
57. « Minő hatálya van az elitélt ember részére adott királyi kegyelemnek ? És a bírót illető részekről 325
58. « Mikor és mi módon lehet a főbenjáró Ítéletben elmarasztaltat letartóztatni? 327
59. « Mi a «helyes mentség», melyet az itélő levélbe szoktak iktatni és mikor van megengedve? 329
60. « Mi módon kell a fiúk, leányok és atyafiak részét az itélet végrehajtásakor kiszakítani ? 329
61. « A per közben elhaltak apai vagy atyafiúi jogainak becsüjéről 331
62. « Miképen örökölnek az apának elitélése előtt és után született fiai az apai fekvő jószágokban ? 331
63. « Vjjon az apa elitélése után született fiú az apai fekvő jószágokat visszaválthatja-e ? 333
64. « Hát ha az apát fiával, vagy az összes atyafiakat együttesen Ítélik el? 333
65. « Vajjon a királyi kúrián hozott itélet alapján a Slavoniában és Erdélyben levő fekvő jószágok is elvesznek-e és viszont? 333
66. « Arról az ítéletről, a melyet a hűtlenség vétke alapján mondanak ki 335
67. « A kisebb hatalmaskodásokról és ezek tárgyában az itélethozásról 335
68. « Arról az esetről, melyben valakit a kisebb Ítéletnél fogva is letartóztatni lehet 339
69. « A széksértés büntetéséről és a kisebb itélet terhének fizetéséről 341
70. « Mi a patvarkodás és hányféle módon esik meg és annak büntetéséről 343
71. « A patvarkodás dolgát illető nevezetes és figyelemre méltó kérdés 343
72. « A nyelvváltságról és annak büntetéséről 347
73. « Mi a visszaűzés? és annak módjáról és büntetéséről 347
74. « A közönséges végzemény ama czikkelyének magyarázata, mely a visszaűzésröl szól 349
75. « A hűtlenség vétkére nézve az itélet meghozásának és kimondásának három módja van 351
76. « Vajjon az, a ki nem állt a perben, használhat-e visszaűzést? 353
77. « A perújításról, valamint annak módjáról, rendjéről és folyásáról 355
78. « Vajjon nyerhet-e perújítást az, a ki a perben el nem bukott? 359
79. « Mi az ügyvédszó visszahúzása és hol kell annak történnie? 359
80. « Milyen módon és minő teher mellett kell az ügyvédszót visszahúzni? 359
81. « Az ügyvédszót kétféle módon szokás visszahúzni 361
82. « Hogy a perleszállítás kétféle módon szokott történni 361
83. « Miképen kell a pert Ítélethozatal előtt és miképen azután leszállítani ? 365
84. « Miképen kell azokkal elbánni, a kik másnak perébe avatkoznak 367
85. czim: Vajjon, ha a felperes a pertől eláll, folytathatja-e azt a beavatkozó ? 369
86. « Miképen kell azokat a birságokat behajtani, melyek a perek folyása alatt össze szoktak gyűlni ? 371

A harmadik részben:
1. czim: Az ország jogainak és szokásainak harmadik részéről általában 375
2. « Vajjon minden nép vagy vármegye hozhat-e önmagától statútumokat ? 377
3. « Slavon- és Erdélyországnak külön szokásjogáró 381
4. « Az erdélyi scithákról, a kiket székelyeknek hívunk 383
5. « Mi a homagium és hányféle értelme van ? 385
6. « A vármegyei ispánok székeiről miképen küldik fel a pereket a királyi curiába és azokon a székeken az ügyvédszó visszahívásáról 385
7. « Milyen pereket kell a királyi curiától a megyei ispánok elébe ismét visszaküldeni ? 389
8. « A szabad városokról és ezek állapotáról általában 389
9. « Hogy a szabad városok polgárai díjaikra nézve a nemesekkel egyenlők 391
10. « A szabad városok polgárainak peres ügyeit miképen küldik fel a királyi tárnokmester elibe? 391
11. « A szabad városok polgárainak peres ügyeiben miképen kell perújítást kérni ? 393
12. « A polgárok között az idegen tanú vallomásának el nem fogadásáról 393
13. « A biró és az esküdt polgárok előtt történő bevallásokról 395
14. « Polgárok között miképen kell az örökség uralmába lépni? 395
15. « A polgárok közt megtartatni szokott törvényes elévülésről 395
16. « Polgárok között miképen kell az örökséget és tartozékait birtokba venni? 397
17. « A polgárok adósságairól, ha minden bizonyíték hiányzik 397
18. « Azokról a polgárokról, a kiknek mások földén örökségük van 397
19. « Birtokjogaikra nézve a városok miképen tartoznak törvényt állani? 397
20. « A polgárok miképen büntethetik a nyilvános gonosztevőket? 399
21. « A gyilkosságról, melyet valaki önvédelmezése közben követ el 401
22. « Hányféleképen és hogyan kell a védelmet értenünk? 401
23. « Vajjon fenyegetés miatt szabad-e valakit megtámadni? 403
24. « Vajjon segítségére lehet-e egyik ember a másiknak ? 403
25. « A jobbágyoknak nevezett falusiak állapotjáról és törvényeiről 403
26. « A jobbágyok részéről való igazságszolgáltatás módjáról és rendjéről 407
27. « Miképen ítélik meg az esküt a jobbágyoknak és a nem nemes cselédeknek? 411
28. czim: Miképen kell a kárt és adósságot azokon a parasztokon felvenni, a kiknek ingóságuk és örökségük nincsen? 413
29. « Miképen osztják meg a parasztok ingó és ingatlan javait a fiuk és leányok között ? 413
30. « Miképen háramlik a végrendelkezés nélkül elhalt paraszt vagyona a földesúrra ? 415
31. « Hogy a parasztok saját személyökben a nemesekkel perbe nem bocsátkozhatnak 417
32. « Miképen kell a megyei ispánoknak és a kiváltsággal ellátott nemeseknek a gonosztevőket megbüntetniök ? 417
33. « Miképen kell azokat a károkat megtéríteni, melyeket a marhák és barmok okoztak ? 419
34. « Az ellopott és a táborban vagy táboron kivül megtalált lóról 419
35. « A perek átküldéséről és az átküldő levelekről 419
36. « Annak az eskünek mintája, melyet a zsidóknak a keresztyének ellenében kell tenniök 421
A munka befejezése 423
Királyi jóváhagyás 431
Üdvöt az olvasónak 435 Vissza