Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig (aláírt példány)
Szerző
Móricz Zsigmond
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés
, 215 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
21 cm x 14 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2025-02-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.) 215 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Móricz Zsigmond Művei c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Kivilágos kivirradtig. Regény. Írta: Móricz Zsigmond.
A címlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Harmadik kiadás. Nyomtatta az Athenaeum Rt. Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, díszes, foltos címfedéllel, aranyozott feliratos, indamintás könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legismertebb alakja. A Debreceni Református Kollégium tanulója, majd joghallgató. A kisújszállási gimnázium igazgatója, a Debreceni Hírlap segédszerkesztője, óraadó tanár, a kultuszminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője. Az Újság gyermekrovatának szerkesztője. A Kisfaludy Társaság népdalgyűjtője. 1908-ban, a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott számára. Ezt követően indul el az a páratlanul gazdag életmű (novellák, regények, regényciklusok), amivel Móricz Zsigmond, mint író rendelkezik.
Előszó
Részlet a kötetből:
Kivilágos kivirradtig (1924.)
A nagy, duplatetejű földszintes ház úgy feküdt a rengeteg udvar sarkában, mint egy nagy bolhászkodó komondor.
Fényes tél volt, a tágas...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
Kivilágos kivirradtig (1924.)
A nagy, duplatetejű földszintes ház úgy feküdt a rengeteg udvar sarkában, mint egy nagy bolhászkodó komondor.
Fényes tél volt, a tágas mezőket, a szalmakazlakat s a kútgémet is hó borította, de a nap csillogva fénylett a kora délutánon, mint valami tiszta fény, amelynek semmi melege nincs, egyetlen hópihe meg nem olvadt, csak szikrázott puhán, mint a pehely.
A ház tornácán mintha bolhák mozognának, egy-egy ember jő-megy, ki s be a hedera vesszői közt. Egy főbolha, nagyhasú, kemény, barna öregúr, nagy pipával áll a lépcső tetején s lassan pislogva nézdeli az udvart.
Az uccáról pedig két kis fekete hangya közeledik, a jegyző s a legátus, lassan a bokáig érő hóban, vidáman diskurálva; ugyan miről tudnak a hangyák és bolhák beszélgetni?
A két hangya befordul a kapun s lassan, apró lábaikon másznak beljebb, beljebb, apró fehér állatkák futnak elő, pici harapósok, a nyakukban kolonc van, ami a lábacskáikat veri, s a fogukat élesen vicsorgatják, ami a két kis feketét szemmelláthatóan izgatja s komikus mozdulatokkal igyekeznek udvarolni az állatkáknak, akik hozzájuk képest elég veszedelmesek.
Hanem megmozdul odafent a lépcsőn a főből ha a pipa mellett s erre a kutyák elcsendesednek s nagy karikával futnak az udvar hátulja felé, megzavarva a fekete varjakat, akik leszállottak a lóalmákra...
Vissza
Fülszöveg
A Kivilágos kivirradtig hősei karácsony második ünnepén István napján gyűlnek össze, hogy megtartsák a jószágigazgató lánya Annus és Pogány Imre kézfogóját. Az eljegyzésből nem lesz semmi, mert a...
Tovább
Fülszöveg
A Kivilágos kivirradtig hősei karácsony második ünnepén István napján gyűlnek össze, hogy megtartsák a jószágigazgató lánya Annus és Pogány Imre kézfogóját. Az eljegyzésből nem lesz semmi, mert a gróf váratlanul elbocsátja a jószágigazgatót. Érezzük hogy recseg-ropog itt minden, összedőlni készül, de még utoljára egy éjszakáig együtt vigad ez a halálraítélt társaság.
Az Úri muri középponti témája a környezetéből kinőtt magyar ember tragikus helyzete. Szakhmáry Zoltán, a mű főhőse "odavaló ebbe a környezetbe" - írja Schöpflin - szolidárisnak érzi magát vele, megérti és szereti, de nem tud vele élni, éppen mert kinőtt belőle, egy fejjel kimagasodik, és a maga felsőbb szempontjából megismeri minden baját, bűnét, betegségét. Nagy indulat ér benne, meg akarná feszíteni minden erejét, hogy javítson, gyógyítson és segítsen, de a környezet nem érti meg, lehúzza magához, meghiúsítja törekvését."
Vissza