Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése (Jeszenszky Gézának dedikált példány)
1865-1866/Különlenyomat a Századok 1965. évi 6. számából
, Kiadói tűzött papírkötés
, 32 oldal
| Sorozatcím: | Századok |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
h. n., 1965, k. n. (Akadémia Nyomda, Bp.), [1099]-1130 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865-1866. Írta: Antall József.
A címfedél belső oldalán a szerző, Antall József tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Jeszenszky Gézának adja barátja Antall József".
A dedikáció címzettje, Jeszenszky Géza (Budapest, 1941. november 10. –) történész, egyetemi tanár, politikus. 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, azt követően pedig 2011–2014 között Magyarország norvégiai és izlandi nagykövete volt.
Különlenyomat a Századok 1965. évi 6. számából. Orosz és francia nyelvű összefoglalóval kiegészített kötet. Nyomtatta az Akadémia Nyomda, Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány, feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, néhány oldalon tollal készített aláhúzással és jelöléssel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerző, ifj. Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) politikus, muzeológus, tanár, 1990-től haláláig Magyarország miniszterelnöke, 1985-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója, 1989-93-ig a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, az első szabadon választott miniszterelnök a rendszerváltás után.
A címfedél belső oldalán a szerző, Antall József tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Jeszenszky Gézának adja barátja Antall József".
A dedikáció címzettje, Jeszenszky Géza (Budapest, 1941. november 10. –) történész, egyetemi tanár, politikus. 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, azt követően pedig 2011–2014 között Magyarország norvégiai és izlandi nagykövete volt.
Különlenyomat a Századok 1965. évi 6. számából. Orosz és francia nyelvű összefoglalóval kiegészített kötet. Nyomtatta az Akadémia Nyomda, Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány, feliratos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, néhány oldalon tollal készített aláhúzással és jelöléssel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerző, ifj. Antall József (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) politikus, muzeológus, tanár, 1990-től haláláig Magyarország miniszterelnöke, 1985-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója, 1989-93-ig a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, az első szabadon választott miniszterelnök a rendszerváltás után.
Előszó
Részlet: A szabadságharc kitörése válaszút elé állította a magyarságot. A fegyveres harc és a meghódolás között választhatott 1848 szeptemberében. A nemzet előtt csak ez a két út állt! De a... TovábbElőszó
Részlet: A szabadságharc kitörése válaszút elé állította a magyarságot. A fegyveres harc és a meghódolás között választhatott 1848 szeptemberében. A nemzet előtt csak ez a két út állt! De a kormányférfi - egyénileg - választhatta a harmadikat, a visszavonulás ösvényét. Ezek közé tartozott Eötvös József is. "Miért távoztam el? azt annak, ki engem s lelkületemet ismeri, könnyű, - másnak lehetetlen megmagyarázni... Ily viszonyok közt tökéletesen hasztalannak érzém magamat. engem az ég forradalmi embernek nem teremtett. Bármi nagy czélt lássak magam előtt, az egyesek szenvedéseiről megfeledkezni nem tudok s meggyőződésem szerint, az anyagi erő, mellyre minden forradalom támaszkodik, nem azon út, mellyen az emberi nem előrehaladt." A külföldre távozott Eötvös számvetésének, vizsgálódásainak eredménye hatalmas, bár vitatható, államtudományi munkája: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. Alapja és kiindulópolntja a kéziratban maradt müncheni vázlat, melyet még 1848 végén kezdett fogalmazni. Nyugtalan egyénisége, politikai küldetéstudata azonban visszatérésre késztette. A véres küzdelem bukása után végképp nem látott más kiutat, mint Bécs és a magyarság kiegyezését. Ennek szentelte gondolatait, ennek rendelte alá egész tevékenységét. Cselekvő természete ellenkezett a passzív rezisztencia deáki politikájával. A Bach-korszak súlyos esztendeiben már a szabadelvű eszmék alapján átalakított osztrák birodalom kereteiben is megegyezett volna. Az ókonzervatívok kezdeményezésére kibontakozó petíciós mozgalom idején (1857), szőgyény szerint ugyan vonakodva, aláírta a császárnak címzett, hűségtől csepegő emlékiratot is. Vissza
Tétel sorszám:
007
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
36.000 Ft
Licitek száma: 68
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |