Dankó Pista: A pataki leányok (Dankó Pista által Béla Henriknek dedikált példány)
Eredeti népszinmű három felvonásban, dalokkal és tánczczal
Traub B. és Társa
(Szeged)
,
Könyvkötői varrott papírkötés , 127 oldal
Könyvkötői varrott papírkötés , 127 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 17 cm x 10 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Szeged, 1893, Traub B. és Társa (Engel Adolf (ezelőtt Burger) Műintézete, Szeged), [6] p. + 127 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A pataki lányok. Eredeti népszinmű három felvonásban, dalokkal és tánczczal. Írta és zenéjét szerzette: Dankó Pista.
A címfedélen a szerző, Dankó Pista tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Tekintetes Béla Henrik úrnak tiszteletem jeléül Dankó Pista. 22/12/93.".
A dedikáció címzettje, Béla Henrik /szül.: Bernstein Chájim/ (Tarnów, 1864. március 11. – Budapest, 1939. január 24.) politikus, újságíró. 1885-től a Budapesti Hírlap munkatársa és politikai cikkírója; 1908-tól a trencséni választókerület alkotmánypárti, illetve párton kívüli országgyűlési képviselője; valamint 1934-től a Világgazdasági Szemle szerkesztője volt.
Először színrekerült a pécsi színkörben 1893. július 16-án Somogyi Károly igazgatása alatt, Polgár Sándor rendezésével. Színházakra nézve kéziratnak tekintendő. Nyomtatta Engel Adolf (ezelőtt Burger) Műintézete, Szegeden.
Könyvkötői varrott papírkötésben lévő példány, az eredeti, feliratos, restaurált, kiadói címfedél megtartásával, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, részben felvágatlan belívekkel, néhány restaurált, enyhén sérült lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Dankó István /művésznevén Dankó Pista/ (Szeged-Fölsőtanya, 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) cigánymuzsikus, nótaszerző. 15 éves volt amikor szülőfalujában cigányzenekart szervezett, melynek a vezető tisztségét is betöltötte. A környékbeli tanyavilágban zenélt, ahol az olcsó muzsikusokra nagy volt a kereslet. Az 1890-es években daltársulatával beutazta Magyarországot. Felléptek az Alföldön, a Felvidék nagyobb városaiban, de megfordultak Oroszországban is, ahol Moszkvában és Szentpétervárott egyaránt nagy sikert arattak. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. 1895-ben megnyerte az Új Idők pályadíját Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével. Népszerű népszínműveire az egyszerűség és az érzelmesség volt a jellemző.
A címfedélen a szerző, Dankó Pista tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Tekintetes Béla Henrik úrnak tiszteletem jeléül Dankó Pista. 22/12/93.".
A dedikáció címzettje, Béla Henrik /szül.: Bernstein Chájim/ (Tarnów, 1864. március 11. – Budapest, 1939. január 24.) politikus, újságíró. 1885-től a Budapesti Hírlap munkatársa és politikai cikkírója; 1908-tól a trencséni választókerület alkotmánypárti, illetve párton kívüli országgyűlési képviselője; valamint 1934-től a Világgazdasági Szemle szerkesztője volt.
Először színrekerült a pécsi színkörben 1893. július 16-án Somogyi Károly igazgatása alatt, Polgár Sándor rendezésével. Színházakra nézve kéziratnak tekintendő. Nyomtatta Engel Adolf (ezelőtt Burger) Műintézete, Szegeden.
Könyvkötői varrott papírkötésben lévő példány, az eredeti, feliratos, restaurált, kiadói címfedél megtartásával, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, részben felvágatlan belívekkel, néhány restaurált, enyhén sérült lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Dankó István /művésznevén Dankó Pista/ (Szeged-Fölsőtanya, 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) cigánymuzsikus, nótaszerző. 15 éves volt amikor szülőfalujában cigányzenekart szervezett, melynek a vezető tisztségét is betöltötte. A környékbeli tanyavilágban zenélt, ahol az olcsó muzsikusokra nagy volt a kereslet. Az 1890-es években daltársulatával beutazta Magyarországot. Felléptek az Alföldön, a Felvidék nagyobb városaiban, de megfordultak Oroszországban is, ahol Moszkvában és Szentpétervárott egyaránt nagy sikert arattak. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. 1895-ben megnyerte az Új Idők pályadíját Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével. Népszerű népszínműveire az egyszerűség és az érzelmesség volt a jellemző.
Előszó
T. Pósa úr! Kossuth Lajos névestéjén mult tíz esztendeje, mikor lelkem egész melegével egy furcsa köpenyeges embernek az ékesszólásain úgy elgyönyörködtem, hogy a szívem majd kiugrott, hegedűm... TovábbElőszó
T. Pósa úr! Kossuth Lajos névestéjén mult tíz esztendeje, mikor lelkem egész melegével egy furcsa köpenyeges embernek az ékesszólásain úgy elgyönyörködtem, hogy a szívem majd kiugrott, hegedűm nyakát pedig fojtogatni kezdtem s keservesebbnél keserveebb dallamokat iparkodtam belőle kicsalni, hogy némileg visszaadhassam zenében annak a remek beszédnek igazi szépségét. Igen! én még életemben annál szebben, lelkesebben nem hallottam Kosttuh Lajost dicsőíteni. Mintha tündérország minden szépségeivel, minden gyöngyeivel lettek volna kirakva azok a verssorok, a melyek annak a furcsa köpenyeges embernek az ajkáról elhangzottak. ki lehet ez az ember, a kinek a szájából ezeket a magasztos szavakat hallottam, kérdém egyik úrtól, a ki szintén Kossuth Lajost jött ünnepelni. Vissza
Tétel sorszám:
038
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
31.000 Ft
Licitek száma: 22
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |