Témakörök



Lezárt aukciók


Babarczi Schwartzer Ottó: Az elmebetegek jogvédelme I-II. (Dr. Pándy Kálmán könyvtárából.)

A magyar törvények, ministeri rendeletek és a joggyakorlat alapján/I.: Magánjogi rész, II.: Büntetőjogi rész

Szerző
Babarczi Schwartzer Ottó
Hornyánszky Viktor (Budapest) ,
Kiadói egészvászon kötés , 1.579 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Aukció vége:
2023-12-10 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1895, Hornyánszky Viktor kiadása és nyomása, VI p. + 535 p.; VIII p. + 1044 p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Az elmebetegek jogvédelme I-II. (egységes külön kötetekben) A magyar törvények, ministeri rendeletek és a joggyakorlat alapján írta: Babarczi Schwartzer Ottó.

I. kötet: Magánjogi rész. Bp., [1895], Hornyánszky, VI p. + 535 p.
II. kötet: Büntetőjogi rész. Igazságügyi orvosi közigazgatás. Bp., 1895, Hornyánszky, VIII p. + 1044 p.

Tartalomjegyzékkel és kötetvégi mutatókkal. A címlapokon Dr. Pándy Kálmán tulajdonosi bélyegzése és autográf bejegyzései láthatók. Az első kötet előlapján további, ceruzával írt tulajdonosi bejegyzésekkel.
A kötetek egykori tulajdonosa: Pándy Kálmán (1868-1945) orvos, ideggyógyász, elmeorvos, többek közt a lipótmezei Országos Elme- és Ideggyógyintézet osztályvezetője, a gyulai kórház elmeosztályának és a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézetnek az igazgató főorvosa, a laboratóriumi diagnosztikában ismert, ún. Pándy-reakció névadó felfedezője.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példányok aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, vaknyomásos hátlapon a kötészet (Müller Gy.) feltüntetésével, színes, aranyozott mintával díszített előzéklapokkal – az I. kötet első előzékén színes ceruzás firkákkal –, mintázott lapélekkel, néhány lapon ceruzás széljegyzetekkel és aláhúzásokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Babarci Schwartzer Ottó (Buda, 1853. december 22. – Budapest, 1913. október 21.) elme-ideggyógyintézeti főorvos, főrendiházi tag, magyar királyi udvari tanácsos, egyetemi magántanár. 1878-1910-ig a budai magán-elmegyógyászati intézet vezetője, 1883-tól az Országos Közegészségi Tanács tagja volt. 1885-ben szerezte meg törvényszéki lélek- és elmekórtan magántanári címét, majd Szilágyi Dezső megbízásából az igazságügyi orvosi tanácsra vonatkozó törvényjavaslaton kezdett dolgozni. Megalakulása után a tanács alelnökévé nevezték ki. Számos az elmegyógyászattal kapcsolatos cikket és könyvet publikált, korának elismert idegorvosa volt.

Előszó

Psychiatriai jegyzeteim II. kötetét, mely az egyes klinikai kórképek ú. n. fejlődési alapjával foglalkozó I-ső és a közigazgatási elmekórtannal foglalkozó III. kötettől teljesen függetlenül, tehát... Tovább

Előszó

Psychiatriai jegyzeteim II. kötetét, mely az egyes klinikai kórképek ú. n. fejlődési alapjával foglalkozó I-ső és a közigazgatási elmekórtannal foglalkozó III. kötettől teljesen függetlenül, tehát önálló munkában tárgyalja az Elmebetegek Jogvédelmét, ezennel nyilvánosságra bocsájtom. Az elmebetegek jogvédelméről szóló tan, törvényben vagy kormányrendeletben foglalt rendelkezéseket, valamint a joggyakorlat folyamán keletkezett mindazon határozatokat tárgyalja, melyek úgy magánjogi, mint büntetőjogi szempontból az elmebetegek oltalmát czélozzák; nem foglalkozik a psychiátriának azon részével, mely akár az elmebetegség klinikai kimutatását, akár pedig a klinikai kórképnek és a törvényszéki elmekórtan tételeinek alkalmazását öleli fel, hanem az erre vonatkozó ismereteket feltételezve, az egyéni felfogástól és bírálgatástól függetlenül azon intézkedéseket ismerteti, melyek az elmebetegek irányában magánjogi és büntetőjogi szempontból egyaránt foganatosítandók; tárgyalja tehát magánjogi szempontból: az elmebetegség bírói megállapítását, a gondnoksági ügyet általában véve, az elmebetegek jogi cselekvési képességét, főleg a kötelmi jog, a házassági jog és az öröklési jog szempontjából és az elmebetegséget a törvénykezési rendtartásban, - valamint büntetőjogi szempontból: a jogvédelmet az anyagi büntetőjog terén, a büntető eljárás folyamán és a büntetés végrehajtása alatt, - végül pedig az igazságügyi igazgatásnak az elmebetegekre vonatkozó részét. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Az elmebetegség bírói megállapítása1
Az elmebetegek magánjogi védelme41
Gondnoksági ügy43
A gondnokság alá helyezés és az e tárgyban követendő bírósági eljárás43
A gondnoki tiszt159
A rokonok közreműködése a gondnokolt ügyeinek elintézésénél188
A gondnokság megszüntetése és az e tárgyban követendő bírósági eljárás194
A gondnoksági eljárásban felmerült költségek és díjak217
Az elmebetegek jogi cselekvési képessége231
Általános bevezetés231
Az elmebetegek cselekvési képessége általában233
Az elmebetegek cselekvési képessége a kötelmi jog szempontjából238
Az elmebetegség a házassági jog szempontjából285
Az elmebetegség az öröklési jog szempontjából353
Az elmebetegség a törvénykezési rendtartásban390
Az elmebetegek jogvédelme az alkotandó magyar polgári törvénykönyv szempontjából424
Betűsoros tárgymutató471
A közölt törvényszakaszok mutatója527
A közölt ministeri rendeletek mutatója530
A közölt felsőbírósági véghatározatok iktatói számainak mutatója531
Tartalom533
Rövidítések magyarázata534
Értelemzavaró sajtóhibák535
II. KÖTET
AZ ELMEBETEGEK BÜNTETŐJOGI VÉDELME
Jogvédelem az anyagi büntetőjog terén
Beszámítás3
A beszámítás feltételei. Jogi beszámításképesség. Erkölcsi beszámításképesség7
Ellenállhatatlan erő, mint a beszámítást kizáró ok445
Jogos védelem, mint a beszámítást kizáró ok463
Beszámíthatatlanság a katonai büntetőtörvénykönyv szerint elmezavar, ittasság, jogos védelem és kényszer esetén502
Gyermekkor és serdületlen kor, mint a beszámítást kizáró ok504
Siketnémaság, mint a beszámítást kizáró ok528
Enyhítő körülmények551
Gondnokság alatt állók magánindítványa598
Törvényellenes letartóztatás tébolydai alkalmazott által602
Hamis szakértői nyilatkozat604
Szemérem elleni bűntettek610
Az ember élete elleni bűncselekmények615
Praemeditátió fogalma615
Ölési szándék meg nem állapítása650
Az erős felindulás lelki állapotának jellemzése654
Korlátolt elmetehetségű egyén fogvatartása686
Testi sértés694
Eskór, mint a 303. §. szerint minősítő körülmény701
Gyenge elméjű egyén éheztetése és sanyargatása, mint testi sértés707
Testi sértés a katonai büntetőtörvény szerint723
Közegészség elleni vétség724
Személyes szabadság megsértése725
Eskórban szenvedő és szellemi tekintetben elgyengült egyén fogvatartása727
Titok tiltott felfedezése733
Lopás733
Rablásnak tekintendő lopás734
Gondnok által elkövetett hűtlen kezelés735
Csalás735
Gyenge elméjű egyén tévedésbe ejtésével elkövetett csalás736
Elmebeteg végrendeletének koholt állítása740
Hamis orvosi bizonyítvány kiadása744
Hivatali hatalommal való visszaélés745
Közkórházi ápoló részéről elmebeteggel szemben tanúsított durva bánásmód745
Jogvédelem a bűnvádi eljárás folyamán
Az elmebeli állapot megvizsgálása
Az 1872. évi szabályzatnak a szakértői bizonyításra vonatkozó rendelkezései755
Az elmebeli állapot megfigyelése az ausztriai büntető perrendtartás szerint757
A büntető ügyviteli szabályoknak az állandó szakértőkre vonatkozó rendelkezései758
Az elmebeli állapot megvizsgálására alkalmazandó szakértők760
Mely esetekben van helye az elmebeli állapot megvizsgálásának?762
A kétes elmeállapotok megítélése czéljából szükséges adatok gyűjtése; ez adatok beszerzésénél figyelembe veendő iránypontok766
Hol foganatosítandó az elmebeli állapot megvizsgálása?773
A panaszos elmebeli állapotának megvizsgálása793
Az orvosszakértői vélemény bizonyító ereje795
Fellebbezés a bűnvádi eljárás megszüntetésének elmebetegségre alapított indoka ellen800
Az 1899. évi javaslatnak az elmeállapot megvizsgálására vonatkozó rendelkezései801
A bűnvádi eljárás legújabb javaslattervezetének a szakértői bizonyításra vonatkozó rendelkezései804
A vádlottak elmebeli állapotának megvizsgálása a katonai büntető perrendtartás szerint814
Elmebeteg letartóztatott irányában alkalmazható biztonsági eszközök817
A bűnvád terhe alól felmentett közveszélyes elmebetegek elhelyezése820
Elmezavart egyén vallomásának bírói mérlegelése
Az ausztriai büntető perrendtartás szerint826
Az 1893. évi javaslat szerint827
Joggyakorlatunk szerint832
A bűncselekmény elkövetése után beállott elmezavar
Bevezetés840
Az 1893. évi javaslat vonatkozó rendelkezései846
A bírói gyakorlat álláspontja846
Eljárási költségek és díjak
Az orvosszakértők napidíjai, fuvarilletménye, működési díja856
E díjak utalványozása860
A díjmegállapítás felülvizsgálata862
Fogházorvos, katonai orvos, állami tisztviselő által teljesített szakértői működés díja868
A bűnvádi eljárásnak elmebetegség czímén megszüntetése esetén rendelkezés az eljárási költség tekintetében869
Jogvédelem a büntetés végrehajtása alatt
Az elmebetegség, mint a büntetés végrehajtása elhalasztásának oka875
Hatáskör az elítélt vádlott elmebetegségének megállapítására877
Jogerős elítélés után beállott elmebetegség, mint az újrafelvétel indoka879
Elmebetegek a letartóztatási intézetekben884
Fogházorvosi utasítás886
Elmebeteg foglyok891
Elmebeteg rabok901
Elmebeteg fegyenczek904
Elmebeteg államfoglyok904
IGAZSÁGÜGYI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS
Törvényszéki orvos
Kinevezés; teendők; illetmények, képesítettség907
Törvényszéki orvosi vizsgálat909
A vizsgálat rendszeresítése és szabályozása909
A vizsgáló bizottság szervezete, ügyrendje és eljárási szabályai918
A vizsgálatokra kijelölt kérdések931
Igazságügyi orvosi tanács
Bevezetés937
Az 1890. évi XI. t.-cz. az igazságügyi orvosi tanácsról938
Az igazságügyi orvosi tanács életbeléptetése és működése942
Az igazságügyi orvosi tanács szervezete, ügyrendje és eljárási szabályai947
Vissza
Tétel sorszám:
025

Kikiáltási ár:
20.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
160.000 Ft Licitek száma: 46



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!