Fülszöveg
Kislánykoromban mindig MÁS akartam lenni. Legelőször és mindenekfölött: sirály. Felmásztam a buckák tetejére, és kitárt karral ugorva játszottam repülést. Nem elképzeltem, hogy madár vagyok, valóban az voltam. Mint ahogy tudtam lenni kő, virág, gyertya és szappanbuborék.
Aztán egyre nehezebb lett. Nem úgy sikerültek a dolgok, ahogyan szerettem volna, mindig másképpen lettem más. Félrecsúsztak a mozdulatok, mondatok, értelmét veszítette minden átváltozás: lötyögött rajtam a madárszárny, a bibe, a porzó, az alany, az állítmány. Miért nem sikerül, ha egyszer már tudtam, és sikerülhet-e még? Csak ez érdekelt. Azt a határvonalat kerestem, amelyen átlépve megszűnhetnek létem korlátai, s én azzá válhatok, akivé akarok. Ennek technikáját kutatva a mesék is kínáltak néhány lehetségesnek látszó megoldást.
Elvarázsolt királyfik és királykisasszonyok mellett Micimackó kényszerű alakjavítási kísérletei vetették fel a kérdést: vajon varázslás és fogyókúra között létezik-e másmilyen megoldás?
A mesék pontosan leképezik a bennünk és körülöttünk lévő világot. Jelentésük legalább annyira sokféle, mint mindazon meseforma, amely a mesemondók ajkán megszületik, legyen az „népi" vagy a legmodernebbek közül való. Ez a könyv arra keresi a választ, hogy milyen kapcsolat áll fenn az ősrégi tündérmesék és napjaink műmeséi között.
Vissza
Tartalom
A mese és a tudományok
Bevezetés / 7
A sárkány első feje: A hős és a hősnő / 23
A hős / 23
A hősnő / 37
A műmesék hősei / 46
A sárkány második feje: A mellékszereplők és a természetfölötti lények / 53
Az ellenfél: a mostohaanya, a sárkány és a boszorkány / 54
Az adományozó: az ördög és a tündér / 66
A segítőtárs: a táltos és a többiek / 72
Ellenfél vagy segítőtárs? A törpe és az óriás / 75
Az útnak indító, a királykisasszony és az álhős / 77
A műmesék demitologizált lényei / 80
A sárkány harmadik feje: Meseállattan medvékkel / 93
A tündérmesék állatai / 95
1. A hálás és a segítő állatok / 95
2. Állattá varázsolt emberek / 101
3. Az állati alak mint büntetés, és mint a Gonosz megjelenési formája, valamint az ellenséges állatok / 102
Az állatmesék állat alakjai / 103
A műmesék állatai / 105
A mesebeli medvék / 107
A sárkány negyedik feje: Mágikus tárgyak és csodás növények / 115
A mágikus tárgyak és a hős kapcsolata / 116
Mitikus, gyógyító és segítő növények / 124
Életre kelt játékok és tárgyak, beszélő növények a műmesékben / 128
A sárkány ötödik feje: A mesei metamorfózisok / 135
Az átmeneti metamorfózisok / 137
Az állatvőlegények és az állatmenyasszonyok / 139
A metamorfózis mint büntetés / 141
A nemek metamorfózisa / 142
A Gonosz alakváltozása és alakváltoztató képessége / 143
Belső metamorfózis / 144
Groteszk és inverz metamorfózisok / 148
A sárkány hatodik feje: Halál a mesékben / 155
A halál megjelenési formái / 156
A halál mint beavatás. Feltámasztás és újjászületés / 163
A halottak alkalmi visszatérése. A hálás halott / 166
Túlvilági utazások / 169
Tetszhalottak és élőhalottak / 174
A halhatatlanság / 175
A műmesék halálképe / 177
A sárkány hetedik feje: A mesei stílus és szerkezet
Szintézis / 183
I. Az alapforma: a szájhagyományozódó tündérmese. A csíkszentdomokosi példa / 188
II. Az átdolgozott tündérmese / 190
III. A deformált tündérmese / 194
IV. A helyettesített és inverz tündérmese / 196
V. Az asszimilált és specializált tündérmese / 198
Összegzés / 205
Zárszó: Hány feje van egy sárkánynak? / 209
Melléklet / 211
A tündérmesék típusmutatója / 211
Az elemzett művek bibliográfiája / 217
Vissza