Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája
Gyeretyán országa
Cserépfalvi Kiadó
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 549 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 549 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-07-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Cserépfalvi (Antiqua Nyomdai és Irodalmi Rt. Nyomdája), [1] t. + 509 p. + [3] p. + XL. t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A magyarság kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa. Írta: Bendefy László.
Címképünk Magyar város romjait ábrázolja. A rajzot Nagy Péter cár parancsára Gärber János Gusztáv pattantyús őrnagy készítette 1726-ban, két évvel Turkolly ottjárta után. A kép előterében a Kuma folyó balpartja látszik. (Baer közlése nyomán). Negyven fekete-fehér, feliratos képtáblával és számos szöveg közti, fekete-fehér képpel (rajz, térképvázlat) illusztrált, valamint szerzői előszóval, függelékkel (Bullarészletek és egyéb eredeti latin forrásszemelvények), a jegyzetekben alkalmazott rövidítések listájával, jegyzetekkel, névmutatóval, a térképek jegyzékével, szöveg közti képek jegyzékével, a hibaigazítások jegyzékével (errata) és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Készült az Antiqua Nyomdai és Irodalmi Rt. Nyomdájában, "Garamond" anyadúcokkal. A kliséket Weszely R. T. Klisé Műintézet szállította.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány az eredeti, feliratozatlan, aranyozott illusztrációval ellátott címfedél megtartásával, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, átlagos állapotban, kiadói borítófedél nélkül.
A szerző, Bendefy László (Vasvár, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1977. augusztus 13.) mérnök, geológus, geodéta, a föld- és ásványtani tudományok doktora. A budapesti Műegyetemen mérnöki, a Tudományegyetemen pedig geológus diplomát szerzett. 1924-től a Vas Vármegyei Múzeum Ásvány- Kőzet- és Őslénytár anyagának rendezésével foglalkozott, valamint folytatta a baltavári őslénytani ásatást. Ezt követően a Pestmegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat, majd a Háromszögelő Hivatal mérnökeként tevékenykedett. Később a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa lett. Ezen kívül a Magyarhoni Földtani Társulat szakosztályi alelnöke, illetve a Geodéziai Bibliográfia főszerkesztője is volt. Római tanulmányútja során a Vatikán levéltárában kutatott és a keleten maradt magyarokra vonatkozó adatokat talált. Eredményeit több könyvben (Kummagyaria és a magyarok kaukázusi őshazája, Gyeretyán országa) is közzé tette.
Címképünk Magyar város romjait ábrázolja. A rajzot Nagy Péter cár parancsára Gärber János Gusztáv pattantyús őrnagy készítette 1726-ban, két évvel Turkolly ottjárta után. A kép előterében a Kuma folyó balpartja látszik. (Baer közlése nyomán). Negyven fekete-fehér, feliratos képtáblával és számos szöveg közti, fekete-fehér képpel (rajz, térképvázlat) illusztrált, valamint szerzői előszóval, függelékkel (Bullarészletek és egyéb eredeti latin forrásszemelvények), a jegyzetekben alkalmazott rövidítések listájával, jegyzetekkel, névmutatóval, a térképek jegyzékével, szöveg közti képek jegyzékével, a hibaigazítások jegyzékével (errata) és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Készült az Antiqua Nyomdai és Irodalmi Rt. Nyomdájában, "Garamond" anyadúcokkal. A kliséket Weszely R. T. Klisé Műintézet szállította.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány az eredeti, feliratozatlan, aranyozott illusztrációval ellátott címfedél megtartásával, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, új előzéklapokkal, átlagos állapotban, kiadói borítófedél nélkül.
A szerző, Bendefy László (Vasvár, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1977. augusztus 13.) mérnök, geológus, geodéta, a föld- és ásványtani tudományok doktora. A budapesti Műegyetemen mérnöki, a Tudományegyetemen pedig geológus diplomát szerzett. 1924-től a Vas Vármegyei Múzeum Ásvány- Kőzet- és Őslénytár anyagának rendezésével foglalkozott, valamint folytatta a baltavári őslénytani ásatást. Ezt követően a Pestmegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat, majd a Háromszögelő Hivatal mérnökeként tevékenykedett. Később a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa lett. Ezen kívül a Magyarhoni Földtani Társulat szakosztályi alelnöke, illetve a Geodéziai Bibliográfia főszerkesztője is volt. Római tanulmányútja során a Vatikán levéltárában kutatott és a keleten maradt magyarokra vonatkozó adatokat talált. Eredményeit több könyvben (Kummagyaria és a magyarok kaukázusi őshazája, Gyeretyán országa) is közzé tette.
Előszó
Ebben a munkában a Kummagyar nép, azaz a kaukázusi-, vagy más szóval a kumai-, vagy kumamenti magyarság egykori létezésének bizonyítékai és történetüknek eddig ismeretes eseményfoszlányait,... TovábbElőszó
Ebben a munkában a Kummagyar nép, azaz a kaukázusi-, vagy más szóval a kumai-, vagy kumamenti magyarság egykori létezésének bizonyítékai és történetüknek eddig ismeretes eseményfoszlányait, műveltségüknek eddig felkutatott emlékeit igyekeztem lehetőség szerint szerves egységbe összefoglalni. A kummagyarság magyar népünknek az a része, amely a besenyők támadásakor, a IX. század végén, a meótisz-káspi-kaukázusvidéki őshazában elszakadt a mi honfoglalóinktól, és attól az időtől kezdve fél ezredéven át önálló állami életet élt. Létezésüket többen feltételezték, nyelvi nyomaikat Bálint Gábor a helyszínen kutatta is, de mivel kézzel fogható eredményekre a mult század kutatásai nem vezettek, elterelődött róluk a figyelem. VisszaTartalom
| Előszó | 7 |
| Alapvető problémák | |
| Gyeretyán fejedelem | 13 |
| A Gyeretyánt említő pápai bulla | 13 |
| Gyeretyán a kumai magyarság fejedelme | 17 |
| Gyeretyán neve | 21 |
| Gyeretyán népe | 22 |
| Dentu Mogeria megszállása | 22 |
| A 885-890. évi besenyő támadás | 25 |
| A "kummagyar" népnév | 29 |
| Chorenei Mózes a kumai magyarokról | 31 |
| A Kuma folyó neve | 33 |
| A főváros és az ország neve | 36 |
| Gyeretyán népe valóban magyar nép volt | 39 |
| Magna Ungaria és Maior Ungaria | 42 |
| Rubruk tanuságtétele | 43 |
| Julianus és a kumai magyarok | 51 |
| Ibn Batuta türkjei | 56 |
| A kummagyarság nyelve | 60 |
| A kummagyarság lélekszáma | 62 |
| Gyeretyán jelentősége | 63 |
| A főhatalom kialakulása Kummagyariában | 63 |
| Gyeretyán - népe megmentéséért | 69 |
| Gyeretyán kérelme Avignon szemében | 73 |
| Tamás püspök Gyeretyánnál | 75 |
| Források | |
| Arab és perzsa kútfők tudósítása a kummagyarokról | 79 |
| A források ismertetése | 79 |
| A vonatkozó szövegek | 82 |
| A közölt szövegek részletes taglalása | 87 |
| Az abkáz és alán nép neve | 89 |
| Itil és Duba folyónevek azonosítása | 90 |
| A magyar lakta terület térbehelyezése | 95 |
| A kummagyarság vallási viszonyai a X-XI. században | 99 |
| A törzsi szervezet és előkelőségeik | 101 |
| A kumaiak sátorospásztorok | 101 |
| Kummagyaria kiterjedése | 102 |
| Földmívelés és halászat | 103 |
| A kumaiak abkáz szomszédjai | 103 |
| A kubánvidéki öntözőberendezések maradványai | 104 |
| A kumai magyarok portyázásai | 107 |
| Összefoglaló kép az eddigiekről | 111 |
| A kumai magyarok házassági szokása | 112 |
| A kínai kútfők tanusága a kummagyarságról | 113 |
| A népek azonosítása | 114 |
| A mongol támadás főcélja a Német-római Császárság | 121 |
| A folyó- és városnevek azonosítása | 121 |
| A kínai kútfő és Julianus levelének összehasonlítása | 124 |
| Magyar városára vonatkozó kútfők | 125 |
| Abulghazi Bahadur kán közlése | 126 |
| Abu-l'-fidá tudósítása | 127 |
| A mosdoki tatár történeti mű adata | 128 |
| Ibn Batuta leírása Magyar városáról | 129 |
| Keleti kútfők tudósítása a kummagyarság pusztulásáról | 134 |
| Jefdi Sereffeddin tudósítása | 134 |
| Abderrasak közlése | 135 |
| Tévesen értelmezett, nem magyarra vonatkozó híradások | 138 |
| A mazarok kis vára | 138 |
| "Kicsi Madzar és Ulu Madzar" helytartói | 141 |
| Kummagyaria a középkori irodalomban | 144 |
| Nicolaos Mysticos türkjei | 146 |
| Konstantinos Porphyrogennetos tudósítása | 147 |
| Viterbói Gottfried világkrónikája | 150 |
| Vincentius Bellovacensis tudósítása | 154 |
| Kummagyaria neve Piano da Carpino útleírásában | 136 |
| A hazai krónikák adatai | 139 |
| Egyházi vonatkozású adatok | 162 |
| A hittérítőkhöz intézett pápai bullák adatai | 162 |
| IV. Ince a magyarországi domonkosrendieket 1230-ben "Arbania és Hunnavia" tartományokba küldi | 168 |
| Szkítákat emlegető pápai bullák | 173 |
| Ferences zárdajegyzékek Magyarról | 179 |
| Ügyek ferences kolostora | 180 |
| Madzsar Unneh kolostor romjai | 184 |
| Albors keresztényei | 187 |
| Magyar város püspökeire vonatkozó pápai bullák | 190 |
| Kumai, vagy kaukázusi püspökök | 192 |
| A "Cumuchensis" név eredete és meghatározása | 196 |
| Thaddeus, az első "kumai" püspök | 205 |
| A magyar püspökök nemzetisége | 208 |
| Földrajzi- és történeti vonatkozások | |
| Kummagyara földje | 213 |
| A Kuma folyó és vízrendszere | 214 |
| A Kubán folyó és vízrendszere | 216 |
| Magyar földrajzi helyzete | 221 |
| A város alapítása | 223 |
| A kumai magyarok a mongol birodalomban | 229 |
| A mongolok első megjelenése a Kaukázusban | 230 |
| Kipcsáki érmék Magyarban | 232 |
| Magyari vezetű érmék | 236 |
| Eduard von Zambaur levele | 242 |
| Ibn Batuta leírása a kumai magyarok életéről | 245 |
| Magyar város fekvése | 246 |
| Magyar város nagy jelentőségéről | 247 |
| Magyar város kereskedői | 247 |
| Vásárlási jelenet | 249 |
| Költözködő sátorospásztor magyarok | 250 |
| A Bestau melegforrásai | 252 |
| A magyarok asszonyairól | 252 |
| A kummagyar főúri ruházat | 253 |
| Ibn Batuta útvonala | 254 |
| Az iszlám térfoglalása Magyarban | 255 |
| A mongol hatalom képviselői | 258 |
| A magyari "Hét mecset" | 259 |
| Az araba leírása | 261 |
| Hogyan utaznak a magyarok | 261 |
| Hogyan büntetik a magyarok a tolvajt | 262 |
| A magyarok étkezéséről | 262 |
| Mohamedánus istentisztelet Magyarban | 265 |
| A kumai magyarság ménesei | 265 |
| Az ősi, kaukázusi nyereg | 267 |
| A kaukázusi magyar szablya | 273 |
| Kummagyaria pusztulása | 277 |
| Timulenk | 277 |
| Timurlenk első hadjárata Toktamis ellen | 278 |
| A második hadjárat | 278 |
| A harmadik hadjárat | 280 |
| A negyedik, döntő hadjárat | 282 |
| A kumai magyarság sorsa Magyar pusztulása után | 286 |
| Három Magyarország | 289 |
| A kummagyariai katolikus hittérítés története | 290 |
| A meótiszvidéki magyarság vallási viszonyai a korábbi évszázadokban | 290 |
| A keleti katolikus hittérítés kezdete | 297 |
| A keleti részek egyházkormányzata | 303 |
| Az első hittérítők Gyeretyán országában | 305 |
| XXII. János pápa és a tatárországi misszió | 309 |
| Püspökség alapítása Magyarban | 314 |
| Kummagyaria püspökei | 316 |
| Inkvizitorok Kaukáziában | 321 |
| Róma sereget szervez a kaukázusi kereszténység védelmére | 323 |
| Az események időpontjának meghatározása | 326 |
| Antonius Solpan személyéről | 328 |
| A mongol hordák pusztításai | 328 |
| A városnevek azonosítása | 329 |
| A mécses kialszik | 331 |
| Magyar városának romjai | 332 |
| Hatvani Turkolly Sámuel levele | 334 |
| Gärber János Gusztáv Magyarban | 343 |
| Schober, Lerche, Taticsev és Parobitz | 346 |
| Gimelin tudósítása Magyarról | 347 |
| Güldenstädt és Pallas leírása Magyar romjairól | 355 |
| Potoczki és Schmidt Magyarban | 360 |
| Klaproth Gyula Magyarban | 360 |
| Köppen naplójegyzetei Magyarról | 365 |
| Medics Mihály leírása | 366 |
| Összefoglaló kép Magyar építészetéről | 367 |
| Magyar védelmi berendezése | 375 |
| De la Motraye kutatásai Magyarban | 379 |
| Kófén és Bákáth | 388 |
| Besse János és Zichy Jenő gr. Magyarban | 391 |
| Az újabb orosz ásatások -, és a magyari kutatások eredményeinek viszonya | 394 |
| Régi képek és térképek magyar romjairól | 402 |
| Gärber rajza Magyar romjairól | 403 |
| Egyéb képek Magyarról | 405 |
| térképek Magyar romjairól | 405 |
| Hagyományok | |
| A kummagyarság emléke a kaukázusi népek élő hagyományában | 409 |
| Fr. Josephus Armenus tudósítása | 410 |
| Gmelin és Güldenstädt az ingusokról | 412 |
| Engelhardt felkeresi a régi templomot | 414 |
| A kereszténység egyik kiskabardiai emléke | 417 |
| Besse János az osszét nemzetségek hagyományai | 422 |
| Klaproth: az osszét Badil nemzetség hagyománya | 427 |
| Laonikus Chalkokondyles adata | 430 |
| Klaproth feljegyzése: "Gudamaqari" | 430 |
| Az abkázok hagyománya | 433 |
| Cserkesz és kabard hagyományok | 433 |
| Jaksics és Orlay tudósításai | 434 |
| Utószó | 441 |
| Függelék | |
| Bullarészletek és egyéb eredeti latin forrás-szemelvények | |
| XXII. János pápának Gyeretyán fejedelmet említő bullája | 445 |
| IV. Ince a magyar dominikánusokat Arbania és Hunnavia tartományokba küldi | 447 |
| IV. Ince 1244. márc. 22-i bullájának részlete | 448 |
| IV. Ince 1245. márc. 21-i bullájának részlete | 448 |
| IV. Ince 1245. márc. 25-i bullájának részlete | 449 |
| IV. Ince 1253. július 23-i bullájának részlete | 449 |
| IV. Sándor 1258. április 19-i bullájának részlete | 449 |
| III. Miklós 1278. aug. 10-i bullájának részlete | 450 |
| IV. Miklós 1288. évi bullájának részlete | 450 |
| IV. Miklós 1288. szept. 3-i bullájának részlete | 451 |
| IV. Miklós 1921. aug. 13-i bullájának részlete | 451 |
| VIII. Bonifatius 1299. április 10-i bullájának részlete | 452 |
| V. Orbán 1369. december 5-i bullájának részlete | 452 |
| XI. Gergely 1374. március 6-i bullájának részlete | 453 |
| XI. Gergely 1374. március 6-i bullájának részlete | 453 |
| Bzovius közlése Mancasole Tamásnak Magyar városába való rendeléséről | 454 |
| Részlet Rubruk Itinerariumából | 454 |
| Szemelvény Viterbói Gottfried művéből | 455 |
| Szemelvény Vincentius Bellovacensis művéből | 456 |
| Jegyzetek | 457 |
| Névmutató | 489 |
| Tárgymutató | 496 |
| Térképek jegyzéke | 503 |
| Szövegközti képek jegyzéke | 504 |
| Képmellékletek: I-XI. címkép és tábla |
Tétel sorszám:
046
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
30.000 Ft
Licitek száma: 27
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |